HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 14

Tagok összesen: 1839

Írás összesen: 46937

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Szokolay Zoltán
2018-08-29 20:03:43

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / mese
Szerző: túlpartiFeltöltés dátuma: 2017-05-05

Lennék, vagyok, utazom, utazok

Lennék, vagyok, utazom, utazok.
Most épp függöny lettem, kopott, kicsit agyonmosott, amolyan korosodó, öregedő, azért még kicsit libbenő, néha nyitnak ki ablakot, lélegzek olykor, simogat szellő, máskor elálmosodok, néha amolyan szomorún, álmosan, árnyék se rezdül, szomszéd házban lakik függönylány, rajtam néha könyörülnek, kinyitják ott is nagyritkán azt az ablakot... Integetek, integet.
Lennék, vagyok, utazom, utazok.
Vagyok most épp kabátzsebem, inkább kabátzsebemben turkálok épp őbenne, magamban; rejtek, rejt sok, megannyi kincseket: mind haszontalanok, vannak odabent bevásárló-cédulák: rajtuk rengeteg, annyi minden: tej, kenyér, BOR, DOHÁNY, egy liter, egy kiló, sok liter, hétdecis (!), ez FONTOS(!), meg elázott cetlik, olvashatatlanok, napi tennivalókról, forró, sült gesztenye, zsebembe nemtom, mikortól, melegített akkor még, őrzöm kabalából, kínálta toporgós, fázós öregasszony, vettem, vettünk, aztán este szeretkeztünk , ócska, száműzött kapualjban; nyár, ősz elköszönt már, forgalom se volt - mindez továbblépett, átgázoló IDŐről, dohánytörmelék, meg sok egyéb "gazmantyú" volt épp a zsebemben, meg IDŐ zsebében (is). Mék most, majd veszem leltárba összes, zsebbe maradókat később selejtezem majd Őket, most dolgom van: utazok, utazom.
Szállok, utazok.
Fiók vagyok, nyikorgó, akadozó, szánalmas, amolyan rég elfelejtett, pókhálós emlékek, senkinek sem fontosak amúgy; rég elfelejtett titkok őrzője, amolyan senkit se érdeklők azok, könnyen felejthetők. Jó felejtve lenni, sárgult fényképek, levelek - írták azokat rég elfelejtettek, rég elfelejtetteknek, sárgult képeslapok, jelentőségük vesztett iratok: végzések, határozatok, ostoba határozványok, - hasznukat már nem veheti senki...
Mindegy, utazok most tovább.
Fáradt takarítónő mos fel - vagyok csak folyosó - álmosodik a kora-délután odakinn, nap szomorkodik, bosszankodik, szél terel felhőket, eső meg csak gondolkodik, takarítónő tunkolja felmosó rongyait, tolja univerzális kocsit, pucolja reménykedő, betegek, no meg menekülő látogatók mindennapi sáros lábnyomait, lényeg a higiénia, tisztaság; fontos ez "kemora-váróknak"; ők üldögélnek, idekinn, folyosómon, fel vagyok mosva, feléledtem, tisztultam meg, amúgy, szerencsésebbeknek jutott már ágy odabenn, kórtermekben, lazulhatnak, olvas összes mindenki, vagy legalábbis próbálja gondolatait elterelni; olvasnak színes magazinokat - hozzátartozók "szokták" behozni azokat - olvasnak mesés távoli utazásokról, "all exlusiv"- ellátásokról, tengeröblökről, világítótornyiról, kisvárosról, ahol megáll az Idő; meg fejtenek keresztrejtvényt; szerencsésebbek, jobban ellátottak ceruzával, radírral, mások folyós, kiszáradásra készülő golyóstollakkal, mindegy, lényeg a megfejtés, mindegy, fejthettek volna meg engem is, folyosóm, kockakövei lucskosak, tiszták... Kell próbálni múltat kiradírozni, én meg nem vagyok keresztrejtvény, feketék összes kockáim, írni beléjük nem lehet, próbálnád hiába, kell, hagyj békén, inkább menekülök, utazom tovább.
(Most épp megérkeztem.)
Bemondanak - vagyok állomás - érkeznek utasok; köszönti őket hangszóró, közli, hová érkeztek - mintha nem tudnák - várakoztatókat figyelmezteti, vigyázzanak a vágány mellett, ahova befut a vonat - mintha nem tudnák - kell vigyázni, nem kell mászkálni-császkálni türelmetlenül a síneken, ha már itt van, érkezik a vonat; türelmetlen mindenki: várakozók, utasok; nyílnak szerelvény ajtajai, lekászálódik lassan már mindenki, tolakodnak, tülekednek, várakozó-vágyódók ölelik át érkezőket, érkezők meg őket; van aki csalódott, gondolja csak magába' "hát ma se jött meg", mások gondolják csak: "engem nem várt senki" ; átutazók szállják meg "kultúr várótermet", dologtalan kalauzok mennek haza, lejárt a műszak, rájuk fér pihenés, én meg minek maradnék? Végül is állomás is utazhat tovább, lenne, ki megtiltaná, megtilthatná?
(Most épp elutaztam, utazni jó!)
Mindegy, utazok most tovább, vagyok mesélő, meséltem, voltam itt - átmeneti állapot.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

Legutóbb történt

túlparti alkotást töltött fel Útinapló V. Harmadik nap – délután címmel a várólistára

oroszlán bejegyzést írt a(z) Őszi villanások című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Vágyódás című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Fény remény című alkotáshoz

majusfa bejegyzést írt a(z) Fény remény című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Vágyódás című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Őszikék című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Őszikék című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Megérinthetlek-e valaha 18+ című alkotáshoz

horge alkotást töltött fel Bolondok merengése címmel a várólistára

dodesz bejegyzést írt a(z) Őszikék című alkotáshoz

Janó Nataniel Dávid alkotást töltött fel Piramis címmel a várólistára

black eagle bejegyzést írt a(z) A függöny 8/8 című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A függöny 8/1 című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)