HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 6

Online vendég: 25

Tagok összesen: 1818

Írás összesen: 45259

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

ElizabethSuzanne
2017-09-10 09:53:13

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / jegyzet
Szerző: RangiferFeltöltés dátuma: 2017-07-23

A liszt titkai

Olvastam a minap, hogy az amerikai háziasszonyok egy része, mikor megkérdezték tőlük, honnan ered és miből lesz a kenyér egyik alapanyaga, a liszt, akkor forrásként a boltokat jelölték meg. Mintha azokban képződne, mint a folyékony gyömbér.

Bármennyire is elképesztő, ezek az emberek látóhatára az üzletek polcaiig terjed és fogalmuk sincs, az ott megvásárolható javak előállítása olykor mennyi fáradtságba kerül. Soha nem gondoltak bele, hiszen nem is tudnak róla, mily nehéz a lisztet betakarítani a fákról. Jöttek persze észrevételek innen-onnan a tanulmányra, volt, aki megpróbálta megmagyarázni nekik, de búzát emlegetett, hogy onnan szedik ki. Normális? Ki látott már fán búzát teremni? Ezzel csak rontanak a helyzeten.

Visszatérve a lisztre, van egy ismerősöm, ő régebben nyaranként idénymunkában gyakorta szegődött el lisztszedőnek. Mesélt róla, mennyire nehéz betakarítani a termést. Nem is az a gond elsősorban, hogy a lisztfák aránylag magasak és terebélyesek, hanem a termés jellege. Bizony nagyon különbözik a baracktól vagy a meggytől. Aki látott már lisztet, pláne ha bele is fújt vagy szétszórta a konyhában, az tudja, nagyon finom, porszem méretű szemcsékből áll. Ezek a fán apró, keményebb héjú gubókba állnak össze, amik alig nagyobbak, mint a darálatlan mák szemei. Bár nem ide tartozik, de az is érdekes folyamat, ahogy a mák keletkezik egyes ásványok súrlódásakor. Erről majd máskor.

A lisztszedők felmennek a fákra, kis, az alkarjukra kötött kosarakkal vagy zsákszerű alkalmatossággal és egy sűrű fésűhöz hasonló eszközzel, amit lisztgerebelőnek hívnak, gyakorlatilag belekotorgatják az ágvégekről a nyers lisztet ebbe a kosárkába vagy zsákba. Ez a módszer évszázadok, sőt, mondhatni évezredek óta változatlan. Igyekeznek gépesíteni, de egész a közelmúltig, a drónok és az okoseszközök terjedéséig ez csak nagyon lassan és nehézkesen sikerült, mert a lisztfák ágai minden erre irányuló, szabályozó próbálkozás ellenére össze-vissza nőnek és tekeregnek.

Később, az elő-feldolgozás során átrostálják az összegyűjtött lisztgubókat, kiszűrve közülük az óhatatlanul közé keveredett levélkéket, kisebb bogarakat, körömdarabkákat, fakérget. A barnalisztben az aprókérget benne hagyják, ez adja a jellegzetes színét. A pizzaliszthez répát, a rétesliszthez pedig természetesen rétest is kevernek (almást vagy fehérrépást), szárított, őrölt formában. A finomliszt neve senkit ne tévesszen meg, ebben az állapotban még egyáltalán nem finom, s az orrot is eldugítja.

Ezt követően kerül az előtisztított nyersliszt a malomba. A malmok száma az elmúlt száz évben fokozatosan csökkent, ez azzal van összefüggésben, hogy most már téglából épülnek és több kapujuk van. Régebben, az élelmiszer-termelés fejlődésének korai szakaszában még jobbára úgynevezett vadlisztet termesztettek, ami nagyobb, erősebb héjú gubókban található. A vastag, nagy sikértartalmú héj miatt ugyanakkor az értékes liszt-tartalom kisebb a vadlisztben és az őrlése is nehezebb folyamat volt. Ezért a molnárok még másféle köpenyt viseltek. A lisztnemesítés során sikerült a héj/tartalom arányt javítani, de a betakarítás ettől még nem lett könnyebb. Manapság, a bioételek divatjának korában sokan visszatérnek a vadlisztből készült kenyérfélékre, amik, meglovagolva a kereskedelmi célcsoport hiszékenységét, jelentősen többe kerülnek, mint a nemesített lisztből készített termékek.

Innentől talán már ismerősebb a történet. A malmok kiőrlik a lisztet az apró gubókból, de a gubók anyagát a kiőrlés fokától függő mértékben végül visszakeverik az őrleménybe.

A malmokra más okból is szükség van, ezáltal az utóbbi ötven évben többféle őrlési technológiát is kifejlesztettek. A világon nincs annyi lisztfa, mely képes lenne az emberiség növekvő szükségletét kiszolgálni. Ennek okán, no és persze az élelmiszer- és táplálkozás-tudomány vívmányait alkalmazva egyre nagyobb hányadban kevernek a liszt közé más alapanyagokat is, melyeket eltérő módon kell őrölni. Ettől a tendenciától nem kell megijedni, évtizedek kutatási eredményei és a gyarapodó pozitív tapasztalatok mutatják, a hagyományos liszt-alapú szemlélet változása pozitív és egészséges folyamat. Lássuk néhány ilyen mindennapos, de kevésbé ismert összetevőt!

Az egyik a fehérített patkánycsont. A malomipar egyre nagyobb mennyiséget vesz fel ebből a kalciumban és egyéb alkotóelemekben gazdag anyagból, melynek előállítása, bármily különös is, de kevésbé költséges, mint a nyerslisztté. Nem elhanyagolható szempont és járulékos hasznon az élő állapotban veszélyes, betegségeket terjesztő, sok kárt okozó rágcsálók populációjának csökkentése sem.

Másik, iparági berkekben igen népszerű anyag az úgynevezett korallhínár, abból is elsősorban a halványsárga. Érdekessége, hogy édesvízben is megterem és igen gyorsan nő. Szárítása és kezelése költséghatékony, a lisztbe keverve pedig jó hatással van a keleszthetőségre, az ízre és az áramot is kevésbé vezeti. Így az otthoni kenyérsütő-gépekbe szánt liszt-keverékek fontos összetevőjévé lépett elő. A jövőben, amikor az élelmiszer-termelés fokozott mértékben fordul a felszín kétharmadát kitevő vizek felé, a szerepe még inkább fel fog értékelődni.

A paleo-étrend hívei számára árusított lepénylisztet speciális adalékkal is dúsítják, olyan növényevő állatok tisztított és szűrt potyadékával, melyek már a jégkorszakban is éltek.

Ahogy a fenti, a teljesség igénye nélkül készült ismertetés is bemutatta, bizony-bizony az asztalunkra kerülő étkek megtermelése, előállítása hosszas, összetett folyamat. Nem árt ezekről is tudni valamit, így jobban megbecsülhetjük azt a kényelmet, melyet a mai kor fejlettsége biztosít számunkra.

Rand G. Fera, 2017

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2013-06-28
Összes értékelés:
89
Időpont: 2017-08-02 20:04:22

válasz Finta Kata (2017-08-02 17:10:36) üzenetére
Múltkor a villákat a kanalas a fiókba raktam. Képzelheted, ezután mindenki mennyit vergődött a levessel! Velem is van baj aztán bőven... :)
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11600
Időpont: 2017-08-02 17:10:36

válasz Rangifer (2017-07-28 21:41:09) üzenetére
Azért értettem félre az egészet, illetve nem is hittem el, mert nem a Cikkeknél van a helye.
Üdvözlettel: Kata
Alkotó
Regisztrált:
2013-06-28
Összes értékelés:
89
Időpont: 2017-07-28 21:42:16

válasz T. Pandur Judit (2017-07-28 18:47:02) üzenetére
Judit, a szatíra kategóriát észre sem vettem eddig :)
Alkotó
Regisztrált:
2013-06-28
Összes értékelés:
89
Időpont: 2017-07-28 21:41:09

válasz Finta Kata (2017-07-28 19:40:53) üzenetére
Érdekes, hogy ennyire komolyan vetted, s szinte felháborodtál rajta :)
Most már csak remélni tudom, hogy a többi, cikként aposztrofált írásom inkább nem olvasod majd :)
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11600
Időpont: 2017-07-28 19:40:53

válasz Rangifer (2017-07-24 11:22:02) üzenetére
Nem, nem és nem értem, miért kellene megmásítani azt, ami jó, és összezavarni mindenféle-fajta anyaggal, s abból készíteni a kenyeret?
Tegnap este is olyan "finom zsemlekenyeret" vágtam magamnak vacsorához, hogy a közepéből gyurmát gyúrtam, és a szemétbe dobtam.
A búzából, és egyéb növényekből kitűnő kenyér készült, miért kell minden jót megmásítani.
Én is azt hiszem, hogy ahogy Judit leírta, az alkotásod inkább szatírába illő.
*
Nos, ha majd kitalálod, hogy készítik a különböző, nem ásványi eredetű olajokat, mint pl. a napraforgóolaj, repceolaj, pálmaolaj, babaolaj, akkor majd kitűnik, hogy az is valamiféle ásványi anyagból készítik, nem pedig repcéből, tökmagból vagy napraforgómagból, akkor majd elmegy a kedvem azt használni a rántott-húsokat kisütni.
Azt inkább a humoros anyagok közé tedd fel.
Üdvözlettel: Kata

Kata
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11600
Időpont: 2017-07-28 19:36:47

válasz Rangifer (2017-07-24 11:22:02) üzenetére
Nem, nem és nem értem, miért kellene megmásítani azt, ami jó, és összezavarni mindenféle-fajta anyaggal, s abból készíteni a kenyeret?
Tegnap este is olyan "finom zsemlekenyeret" vágtam magamnak vacsorához, hogy a közepéből gyurmát gyúrtam, és a szemétbe dobtam.
A búzából, és egyéb növényekből kitűnő kenyér készült, miért kell minden jót megmásítani.
Én is azt hiszem, hogy ahogy Judit leírta, az alkotásod inkább szatírába illő.
*
Nos, ha majd kitalálod, hogy készítik a különböző, nem ásványi eredetű olajokat, mint pl. a napraforgóolaj, repceolaj, pálmaolaj, babaolaj, akkor majd kitűnik, hogy az is valamiféle ásványi anyagból készítik, nem pedig repcéből, tökmagból vagy napraforgómagból, akkor majd elmegy a kedvem azt használni a rántott-húsokat kisütni.
Azt inkább a humoros anyagok közé tedd fel.
Üdvözlettel: Kata

Kata
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11600
Időpont: 2017-07-28 19:27:03

válasz Rangifer (2017-07-24 11:22:02) üzenetére
Nem, nem és nem értem, miért kellene megmásítani azt, ami jó, és összezavarni mindenféle-fajta anyaggal, s abból készíteni a kenyeret?
Tegnap este is olyan "finom zsemlekenyeret" vágtam magamnak vacsorához, hogy a közepéből gyurmát gyúrtam, és a szemétbe dobtam.
A búzából, és egyéb növényekből kitűnő kenyér készült, miért kell minden jót megmásítani.
Én is azt hiszem, hogy ahogy Judit leírta, az alkotásod inkább szatírába illő.
Kata
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4463
Időpont: 2017-07-28 18:47:02

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Aha! Most már értem, hogy az utóbbi időben a tojásvirággal kevert lepénylisztből miért nem nokedli lesz.
Vagy stracciatella lesz belőle, vagy bogármálé. :D

Szellemes, jól mulattam rajta. Miért nem a szatírába tetted?
Alkotó
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1666
Időpont: 2017-07-28 14:18:31

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Rangifer!
Már többször elgondolkodtatott, hogy vajon mit adnak el nekünk liszt helyett! (Mert a mostaniak valahogy mások, mint ami a gyerekkoromból megmaradt emlékként, amikor a saját termesztésű búzát elvitték megőröltetni, és abból készült a kenyér a kemencében.)
Úgy tűnik, most eme mélyre hatoló tanulmányodban erre választ kaptam. :)
Köszönetem ezért az élményért!
Szeretettel:
Ylen
Alkotó
Regisztrált:
2013-06-28
Összes értékelés:
89
Időpont: 2017-07-24 11:22:02

válasz Finta Kata (2017-07-23 18:03:22) üzenetére
Múltkoriban felkértek, írjak egy ismeretterjesztő cikksorozatot arról, hogyan készítik a különböző, nem ásványi eredetű olajokat, mint pl. a napraforgóolaj, repceolaj, pálmaolaj, babaolaj. Sajnos időhiány miatt a megbízást egyelőre még nincs módomban elvállalni.
:)
Alkotó
Regisztrált:
2013-06-28
Összes értékelés:
89
Időpont: 2017-07-24 11:19:48

válasz Finta Kata (2017-07-23 18:03:22) üzenetére
Kedves Kata!
A gabonafélék termését ősidők óta beáztatják, mohával és pattintott grafittal keverik, ebből készül a jórészt növényi agyag, melyet aztán építkezéseken használnak. Ez a barlangokban termesztett gabonákra is érvényes, főleg árnyékos vidékeken. Sokkal egészségesebb, mint a földből kiszedett agyag, mert kevésbé rongálja a fogakat, ha valaki a falat rágja és mivel nem közvetlen a földből származik, így kevésbé érzékeny a földrengésekre. Ott, ahol a talaj inkább a növénytermesztésnek kedvez és kevés az agyagos föld, sokkal olcsóbb építőanyagnak bizonyult, bár kevésbé tartós. Az árpa termését az utóbbi időben a technológiai és a szórakoztató ipar használja fel elsősorban, mert kiderült, hogy a molekuláris összetétele miatt 4%-al növeli az adatátvitel sebességét és lehetővé teszi az egyirányú kádakat. Kapcsolódó téma a nátriummentes só.
Remélem sikerült minden kérdésedre választ adnom, szeretettel: Sándor
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11600
Időpont: 2017-07-23 18:03:22

Mondd meg nekem, kérlek, hogy ez csalóka, vagy mese, amit leírtál? Mivel Budapesten születtél, tehát magyar vagy, azt hihettem, hogy te tudod, hogy a kenyereket búza-, árpa-, vagy más, nem fán termett növényből készítik.
Én az unokáim miatt azért alkottam egy kertet, hogy megismerjék a természetet, a növényeket, állatokat, stb. s ne higgyék azt, hogy az üzletek polcain látható csirkék nem csupaszak, hanem tollasak!
Nos, lehet, hogy van kenyérfa is, de nálunk nem hiszem, hogy falisztből készítenék a liszteket.
Ha ez így lenne, megérteném, hogy a mai kenyerek nem olyan jók, mint amiket hatalmas kemencékben egyszerű falusi asszonyok is sütöttek, a mostani kenyerek belső részén olyan érdekes nyers rész található, s amikor megfogom,
Érdeklődéssel olvastam, de nagyon csodálkoztam, ezért tettem fel írásom elején a kérdést.
Kíváncsian várom a választ. Kata

Legutóbb történt

Ylen Morisot alkotást töltött fel Tölgyfa fia címmel a várólistára

Ylen Morisot bejegyzést írt a(z) A lóápoló 21. fejezet című alkotáshoz

Ylen Morisot bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK IV/2. című alkotáshoz

Ylen Morisot bejegyzést írt a(z) Égi éj című alkotáshoz

Ylen Morisot bejegyzést írt a(z) Égi éj című alkotáshoz

Ylen Morisot bejegyzést írt a(z) Égi éj című alkotáshoz

aLéb bejegyzést írt a(z) Napkellet című alkotáshoz

Haász Irén alkotást töltött fel Palackba tettem címmel

KMária bejegyzést írt a(z) Levegőváltozás című alkotáshoz

F János alkotást töltött fel A lóápoló 21. fejezet címmel a várólistára

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Haiku címmel a várólistára

Pecás alkotást töltött fel Esti zene címmel a várólistára

festnzenir alkotást töltött fel Az én hősöm címmel a várólistára

F János alkotást töltött fel A lóápoló 20. fejezet címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)