HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 23

Tagok összesen: 1828

Írás összesen: 45591

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Cselényi P.
2017-12-15 09:26:03

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: KankalinFeltöltés dátuma: 2017-08-12

1 Dalt hozok (haibun)

(Az út érzékelhetetlen, érdektelen: sivár, alélt-aszfalt. Kátyús és kietlen. A járgány magától szalad: robot, irányítás nélkül eltalál oda, ahova ösztönből is sűrűn navigálják. A kilométerek egyre kopnak, az emlékek párhuzamosan halványodnak velük, bár félelmetes meghatározói az agynak.)

Az ösvény a régi: mohos sziklaszirtek között szabad az átjárás, bár ma már több helyen ember-alkotta.

A táj igéző, hamisítatlan gyönyörűség, mesélni akarna, de minden próbálkozására ugyanaz a válasz: régi, elavult, más szelek járnak.
Hiába könnyeznek a fák még a színpompás nyárban is, a zöld már nem ugyanaz.
Nem kopottabb, sokkal inkább aranylóbban tündököl. Többé nem lelik meg magukban azt, aki egykor bennük élt, beléjük rejtőzött.

A völgy tölgyfákkal ölelt csodás ösvényein párok andalognak, egymás kezét fogva jelzik az összetartozást.
A nyári libegő-felvonóról örömkacaj, gyerekzsivaj hallik.
Ez a Világ Közepe ma.

Hogy miként sóhajt ott a lomb nyár derekán, amikor sötétzöldbe veszett hitén elhajol, csak kevesen tudják.
Azt is, hogy ha füttyent egy dalos madárka, hogyan rejti el titkos bánatát a lelkében, valahol.
Aztán a víz, az a völgyi hűs patak, ami szelíd szólamokkal ontja csörgedező ígéretét, s amelyben ott a hangja annak is, aki bűntelen tékozol...
Egy dalt sugall a táj, és éppen azt a Dalt, amit már rég megkomponált az Élet.
Szólni kellene a fáknak, a szélnek, esőknek is, amikor cseppekben tisztítanának, hogy az ő daluk csak szép ígéret, mert helyettük más énekel. A napsugár is elpihenhet...

A Dalt csakis Te hallhatod, úgy, ahogy eldúdolják neked a büszke fák, hegyormok, az éltető, illatos avar, a hűs, sebes patak, a karéjos tölgylevél sötétzöld ígéretével, meg még a virgonc vadvirágok is örök, igéző illatukkal, de a fű is, simogató selymén, ahol elveszett lelkek ölelkeznek.
Az Élet hangján szól e dal, és nem ma írt zene.
Egy dal, a hangomon. A Dal. Neked.


árnyakra fények
dús tölgyekbe karolva
holnapot írnak

@-]---

2017. augusztus 12.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szerkesztő
Kankalin
Regisztrált:
2009-10-05
Összes értékelés:
5935
Időpont: 2017-09-14 22:24:09

válasz inyezsevokidli (2017-09-13 21:15:28) üzenetére
...
A teremtés-élmény jó kérdés, elgondolkodtattál.
A semmiből a mindent létrehívni nem könnyű, pláne, ha hitetlenség talajára hull az igyekezet.
Hogy a Zene, mint plusz? Éppen annyit árthat, mint amennyit használhatna. :)

Nagyon köszönöm a gondolataid, mert magam is eltévedtem abban, hogy érdemes-e...
Jöhetsz gondolkodtatni máskor is. :)

Szeretettel: Kankalin



Szerkesztő
Kankalin
Regisztrált:
2009-10-05
Összes értékelés:
5935
Időpont: 2017-09-14 22:23:59

válasz inyezsevokidli (2017-09-13 21:14:34) üzenetére
Szia Ildikó! :)

A cím mást is bosszantott, emiatt máshol nem engedélyezték addig ezt az írást, amíg nem írtam át betűkre a számot. Azt kaptam, hogy csak indokolt esetben...
Miután megjelent úgy, idegenkedtem tőle, úgyhogy megindokoltam létjogosultságát, így elfogadott lett.
Nem szeretem volna, hogy keveredjen a határozatlan névelő a nagyon határozott számnévvel.
Bennem teljesen tiszta volt az az 1. :)

Örülök, hogy tetszett az írásom, amit igyekeztem a magam módján elénekelni.
Nem volt egyszerű, de bennem megszólalt, és így. Lehet, hogy süket fülekre talált, de a szólamok tiszták, összhangzattanilag is kerekre szabtam.

A kulcsmondatos kiemelésedhez annyit fűzök, hogy nem a múlt leértékelése, hanem a visszahozhatatlan elengedése köszön vissza belőle.
Óriáslépéseket tettem ezért, de könnyen lehet, hogy hitetlen talajra tévedt a lábnyomom.
Ennek ellenére nem bánom, örülök, hogy el tudtam énekelni (szerintem).
...
Alkotó
Regisztrált:
2016-03-24
Összes értékelés:
1318
Időpont: 2017-09-13 21:16:26

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
jav. a saját
Alkotó
Regisztrált:
2016-03-24
Összes értékelés:
1318
Időpont: 2017-09-13 21:15:28

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Az összes többi, felidézte bennem a aját teremtés élményemet, egy új kezdetet, ami szintén egy beavatás volt az Élet Csodájába. S azt, itt Nálad, mint a Te élményedet láttam viszont.
Háááát, mit mondjak? Kell az a plusz! Kell az a plusz, amit úgy hívnak hogy Zene.
S Te, angyali küldötteként jelentél meg előttem.

Fogadd, szeretetteljes üdvözletem. Öröm volt olvasni Tőled, és írni Hozzád.
Ildikó
Alkotó
Regisztrált:
2016-03-24
Összes értékelés:
1318
Időpont: 2017-09-13 21:14:34

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia, drága Kankalin!

Azért jöttem ide, mert bosszantott ez a cím, s ezért, mindig átugortam. :-)
De most láttam, Te is hozzászóltál, hát rákattintottam.
S rögtön láttam, ördögöm van!
Lenyűgözve olvastam végig, e számomra megtévesztő című egyebedet.
Rákerestem a haibun szóra, de bevallom, nem lettem okosabb.
Aztán elidőztem egy szerintem kulcsmondatodnál:

"A táj igéző, hamisítatlan gyönyörűség, mesélni akarna, de minden próbálkozására ugyanaz a válasz: régi, elavult, más szelek járnak."
Ez a mondat mintha kilógna a sorból. mintha a múlt leértékelődne általa.
Vagy rossz a fülem?
Szerkesztő
Kankalin
Regisztrált:
2009-10-05
Összes értékelés:
5935
Időpont: 2017-09-13 17:26:25

válasz zsoló (2017-09-13 15:39:58) üzenetére
Szia Zsoló! :)

Örülök, hogy szóltál, mert publikus az írásom, nincs ellenemre, hogy véleményt alkottál.
Megtisztelő, hogy pozitívan vélekedsz róla. Mindig igyekszem megfelelni a saját és az irodalmi normák által szabott követelményeknek. Fontos, hogy amit közvetítek, az hitelessége mellett csekély értékkel is bírjon.
Az általam kottázott szólamokat egyetlen ember képes összerakni, és nem az elveszett, inkább a megtalált Éden a helyszín.
Jól gondoltad: nem a múltból ered, hanem jövőbe tartó.
Akihez szól ez a haibun, méltó a Dalra, ami valóban központi elem. Te fogalmaztad úgy, hogy "minden". Egyetértek ebben, de csupa nagybetűvel.
Örülök annak is, hogy jelzésed alapján érzékelhető, amit a sorokba és közéjük foglaltam.
Nem tudom, miért jött le ez az írás bánatosnak, mert egyáltalán nem az. :)
Remélem, lesz még lehetőségem dalolásra, mert szívesen tennék szólamokat az eddigiek mellé.
Köszönöm, hogy megjelentél itt a véleményeddel. :)
Szeretettel: Kankalin
Alkotó
zsoló
Regisztrált:
2013-06-08
Összes értékelés:
13
Időpont: 2017-09-13 15:39:58

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Veszem a bátorságot az elemzéshez, vállalva, hogy melléfogok.
Az ennyire személyes üzenetek esetében ez a lehetőség fennáll.
Szépen, választékosan írsz. Betartod a műfaji keret szabályát is. A haiku összefoglalja a fenti képet. Rétegeket bontasz ki a látható és a láthatatlan érzékek szintjén. Kinek egyértelműen, kinek sejtetve egy elmúlt és egy eljövendő valóság képét. Valóban a kevesek és beavatottak értő füleinek szóló pillanatkép ez, ugyanakkor bárki, aki olvassa elmerülhet ebben szelíd és színpompás vallomásban.
Mintha az elveszett éden egy helyszínén járnánk, ahova vissza-visszalopódzik a lélek emlékezni. Mégsem érezni, hogy becsavarodna, gyökeret verne a múltban. Van perspektívája, célja, szeretni érdemes tárgya, aki akár létező, akár nem, mindenképpen méltó a Dalra. A dal, igen, ez a központi elem. A kommunikáció csatornája, ez elkötelezettség és az érzelmek fokmérője, minden. Dalolj, madárka, forduljon örömre titkos bánatod! Az osztályzat a minőséget tükrözi.
Szerkesztő
Kankalin
Regisztrált:
2009-10-05
Összes értékelés:
5935
Időpont: 2017-08-15 21:33:25

válasz black eagle (2017-08-15 20:21:19) üzenetére
Szia Laca! :)

Én pedig csöndben örülök, hogy tudtam valami szépet írni. :)
Köszönöm, hogy ismét jöttél. :)

Szeretettel: Kankalin
Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
997
Időpont: 2017-08-15 20:21:19

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Nincsenek szavaim, pedig valamit írni szeretnék. Jelezni valahogyan, hogy megkapott, elragadott, fölemelt és összezúzott a szépség. A Dal - elnémított.

Szeretettel: Laca
Szerkesztő
Kankalin
Regisztrált:
2009-10-05
Összes értékelés:
5935
Időpont: 2017-08-15 14:58:33

válasz eferesz (2017-08-15 13:24:19) üzenetére
Szia Szabolcs! :)

Jogos az észrevételed, az elejét azért is tettem zárójelbe, illetve más betűtípussal szerkesztve, de az utolsó mondattal hagytam némi önzőséget. :)
Lehet, hogy Önző haibun lesz az új cím? Hm... :)
Egyébként most újra elolvastam, ki is veszek belőle egy mondatot, mert szerintem anélkül is összeáll a tartalom, sőt, "haibunosabb" lesz.
Ez nem szükséges: "Nem úgy az én erdőm!".
Jó, hogy megemlítetted a magam felé hajlást, mert még mindig tartom az akkori véleményem. :)

Örülök, hogy hoztál a fejembe fényeket, köszi! :)

Szeretettel: Kankalin
Szerkesztő
Regisztrált:
2013-09-06
Összes értékelés:
2382
Időpont: 2017-08-15 13:24:19

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Kanlalin!
Egyszer azt írtad nekem - ha jól emlékszem -, hogy a haibun nem az egyénről kell, hogy szóljon.
Nos, én ezek után azt mondom, hogy de, ha egyszer jól meg van írva.
:)
Szívből köszönöm.
Szeretettel: Szabolcs
Szerkesztő
Kankalin
Regisztrált:
2009-10-05
Összes értékelés:
5935
Időpont: 2017-08-15 10:59:43

válasz Susanne (2017-08-15 10:35:43) üzenetére
Szia Zsu! :)

Azt hiszem, még gyakorolnom kell az éneklést. :)
Örülök, hogy tetszett ez a dal.

Köszönöm, hogy beültél velem a Malom-völgybe, a Prédikálószék sziklája alá. :)

Szeretettel: Kankalin
Szerkesztő
Kankalin
Regisztrált:
2009-10-05
Összes értékelés:
5935
Időpont: 2017-08-15 10:55:14

válasz Kőműves Ida (2017-08-14 21:40:52) üzenetére
Szia Ida! :)

Igen, tudom, neked is van kedvenc völgyed, már megcsodáltam veled szépségét. :)
Énekelni jó, de az is fontos, hogy legyen, aki meghallja, meghallgatja, megérti a dalt.

Köszönöm, hogy velem tartottál. :)

Szertettel: Kankalin
Szenior tag
Susanne
Regisztrált:
2012-04-16
Összes értékelés:
5458
Időpont: 2017-08-15 10:35:43

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Gyönyörű dalt hoztál kedves Kankalin !

Mintha egy erdei tisztáson érzeném magam,olvasás közben, hol csörgedezik egy kis patak.
Mindig megcsodálom verseit, írásaid.
Na igen aki tud az tud :)

Szeretettel olvastalak: Zsu
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5174
Időpont: 2017-08-14 21:40:52

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Kankalin!

Gyönyörűséges dal, amit a természet dalol, suttog, zenél nekünk, csak meg kell hallani...
Holnap megkeresem, ahol: "...az a völgyi hűs patak, ami szelíd szólamokkal ontja csörgedező ígéretét..." - nagyon szeretem hallgatni.
Elbűvöltél.

Szeretettel,
Ida
Szerkesztő
Kankalin
Regisztrált:
2009-10-05
Összes értékelés:
5935
Időpont: 2017-08-14 16:34:57

válasz Finta Kata (2017-08-14 11:39:11) üzenetére
Szia Kata! :)

Örülök, hogy tetszettek az írásba vitt gondolatok és a dal.
Elárulom, hogy hanggal sokkal könnyebb énekelni, de azért igyekeztem szavakkal is.
Köszönöm a kiemelést és gondolataid.
Eltűnődtem egy próza/haibun kategórián, bár rajtam kívül nem sokan folyamodnak ehhez.

Jólesett jöttöd, mint mindig. :)

Szeretettel: Kankalin
Szerkesztő
Kankalin
Regisztrált:
2009-10-05
Összes értékelés:
5935
Időpont: 2017-08-14 16:28:45

válasz hundido (2017-08-14 08:26:45) üzenetére
Szia hundido! :)

A dalban több van, talán a "minden", és örülök, ha meghallottad benne a legfőbb szólamot.
Köszönöm, hogy velem tartottál az éneklésben. :)

Szeretettel: Kankalin
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11647
Időpont: 2017-08-14 11:39:11


Kedves Kankalinka!
Gyönyörű gondolatok, csodaszép dallamok, látszik rajta, hogy értesz a zenéhez is. Én is válogatni kezdtem, melyik mondat tetszik legjobban. Nem lettem sikeres, mert akkor az egészet kijelölve ide kellett volna tenni! Mégis választottam, íme":
"Egy dalt sugall a táj, és éppen azt a Dalt, amit már rég megkomponált az Élet!"
Úgy emlékszem, hogy a haibunt eddig a prózaversek közé tettem, mint prózaverset!
Szeretettel gratulálok: Kata
Szerkesztő
Regisztrált:
2006-03-12
Összes értékelés:
1002
Időpont: 2017-08-14 08:26:45

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia!
Annyira gyönyörű sorokat írtál! Többször elolvastam, nagyon megérintett! Ez a dal csodás! Elmerítkeztem benne, hallgattam az Élet dallamát, a fák sóhaját, a levelek zizzenését...gyönyörű vallomás! szeretettel: hundido
Szerkesztő
Kankalin
Regisztrált:
2009-10-05
Összes értékelés:
5935
Időpont: 2017-08-13 23:34:47

válasz oroszlán (2017-08-13 18:34:12) üzenetére
Szia oroszlán! :)

Kiemelted a dalból az egyik legfontosabb szólamot. :)
Örülök, hogy tetszett.
Köszönöm, hogy ismét benéztél hozzám. :)

Szeretettel: Kankalin
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
6550
Időpont: 2017-08-13 18:34:12

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

"Hogy miként sóhajt ott a lomb nyár derekán, amikor sötétzöldbe veszett hitén elhajol, csak kevesen tudják." és te tudod!
Gyönyörűen szól a dalod kedves Kankalin!
Szeretettel gratulálok: Ica

Legutóbb történt

Kankalin bejegyzést írt a(z) Télige(n) című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Télige(n) című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Télige(n) című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Télige(n) című alkotáshoz

F János bejegyzést írt a(z) Otthon a család című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Szerelemkút című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Tél címmel a várólistára

Cselényi P. bejegyzést írt a(z) mittudomén című alkotáshoz

Cselényi P. bejegyzést írt a(z) Küszöb című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Szereplők című alkotáshoz

Cselényi P. alkotást töltött fel Az első ember eltöpreng címmel a várólistára

Bödön bejegyzést írt a(z) Mindhiába című alkotáshoz

Futóinda alkotást töltött fel Útban, Sirok felé címmel a várólistára

Bödön bejegyzést írt a(z) Otthon a család című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)