HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 14

Tagok összesen: 1837

Írás összesen: 46810

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

dpanka
2018-08-07 16:08:05

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / jegyzet
Szerző: Ylen MorisotFeltöltés dátuma: 2017-10-26

Tölgyfa fia II.

Ősz van, október, huszonhárom, emlékezés. Fejemben, lelkemben a múlt.
Udvaromon hatalmas tölgyfa, több már, mint nyolcvan éves, édesapám korú. Ötvenhatban apa Pesten volt katona. Bevezényelték őket az események sűrűjébe, parancsra ölni kellett. Nem volt hajlandó mesélni róla, bárhogyan is kértük. De ilyenkor a szeme furcsa fényt vetett.
A makkok sűrűn potyognak, záporoznak a fa alatt megbúvó góré hullámpala tetején. Monoton, szűnni nem akaró puskalövések. Lőtér idegesítő, félelmetes hangja vetélkedik a szarkák rikácsoló perlekedésével. Csata dúl kint és bent, a gondolataimban, és a természetben.
Apró makkok terítik be a földet, bújnak a száraz levelek alá, egyikük belefúródik a mezei pocok járata fölött púpozódó homokba. Parányi, fel nem robbant bomba.
Vérzik körülöttem a világ, a japánjuhar, a vadszőlő, a gizgazok ágvégei, bársonyvirágok szirmai, még az ég is bíborban izzik. Halódik a határ. Tolakszik az ősz, harcol a hatalomért, pedig elbukásra ítéltetett.
A föld is sebes, zajos traktor vasa hasogatja. Kiborítja belsejét, s a nedves rögök kitakarva, védtelenül száradnak a szélben. Nincs takarójuk, kifagy majd belőlük télen minden élőlény. Fáznak, élettelenné, halottá válnak. Meddő lesz a termőtalaj. Takarnám be levelekkel, szalmával, mint ahogy a kertemet is beborítom az elszáradt növényzettel. Így válik tavaszra porhanyóssá, hogy még ásni sem kell.
Halódik a föld. Szennyeződött szeméttel, műanyaggal, vegyszerek mérgével. Üres. A végletekig kizsigerelve már nem tud mit adni. Gyógyulni akar, de az ember nem hagyja. Sehol nem engedi szabadon burjánzani.
Őseink még tölgyfák voltak. Erősek, büszkék, dacoltak a megpróbáltatásokkal. Mi vagyunk a fiaik, csak lapulunk az avarban. Esetleg esetlenül meredünk felfelé, félig a porban, félig az égben. Vagy elszáradunk, elkorhadunk, vagy kihajtunk, ha jön az új tavasz.
Őseink még tettek valamit, amit helyesnek véltek. Hamvaik a mélyben, vagy urnákban, emlékük örök maradt. De mi az egész Földet tesszük urnává, felgyújtunk, beletuszkolunk minden értékeset pazarlóan. Élősködünk.
Mi vagyunk a tölgyfák fiai, kicsik, éretlenek, sapkáink alá bújva, robbanásra készen, belefúródva a jelenünkbe. Lesz-e jövőnk?

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1825
Időpont: 2017-11-01 19:51:35

válasz T. Pandur Judit (2017-10-31 21:16:07) üzenetére
Kedves Judit!
Szívből köszönöm a véleményedet, és hogy megosztottad a makkal kapcsolatos ismereteidet! :) Én tudom ezeket, de kevesen ismerik. Haszontalan lett a makk - így is, és átvitt értelemben is, osztom ezt a nézetedet is.
Az ősi magyar hit szerint a holtak istenné válnak, azaz "megistenülnek" A nagy ősökre gondoltam, és arra, hogy elfelejtjük az eltávozottak kicsiny gyarlóságait, és csak a nagy tetteik, eszméik maradnak meg emlékezetünkben, így válnak tölgyfává.
Szeretettel:
Ylen
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1825
Időpont: 2017-11-01 19:44:18

válasz eferesz (2017-10-30 20:46:20) üzenetére
Kedves Szabolcs!
Köszönöm!
Mindig írsz olyat, amit tanításként kapok tőled. :) "Jövőnk a szívből jövő mosolyoknak a jelene." Tetszik!
Szeretettel:
Ylen
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4690
Időpont: 2017-10-31 21:16:07

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ylen!

Nagyon jó írás! Találó hasonlatokkal, egyéni gondolatokkal.
Én azt azért erősen vitatnám, hogy a felmenőink mind tölgyfák lettek volna..., de a hasonlat kedvéért, mivel a tölgy az istenek fája: legyen!
Elgondolkodtam erősen az alkotásodon, és arra jutottam, hogy a bükk makk is egy olyan dolog, aminek - az idők változásával - ma már nincs jelentősége. Már talán nem is tudják az emberek, hogy régen állati takarmánynak használták, de ínséges időkben kenyérpótlónak is számított. A bükk makkjából olaj sajtolható, ezt főzésre, világításra használták. Az emberi fogyasztásra kerülő bükkmag héját leszedték, kemencében megszárították, hogy csípős ízét elveszítse, majd kézimalomban megőrölték. Tésztájából parazsas hamuban pogácsát sütöttek. Héját leszedve, tűzhelyen megpörkölve kávépótló alapanyagául is szolgált. Haszontalan lett a bükk makk is, ezért is olyan találó ez az írás.

Judit
Szerkesztő
Regisztrált:
2013-09-06
Összes értékelés:
2518
Időpont: 2017-10-30 20:46:20

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ylen!
Amíg ilyen írások születnek ez nem is kérdés.
:)
Jövőnk a szívből jövő mosolyoknak a jelene.
Szeretettel: Szabolcs
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1825
Időpont: 2017-10-30 18:34:35

válasz hundido (2017-10-28 15:57:14) üzenetére
Kedves Hundido!
Köszönöm a szavaidat! Igen, kissé vészjósló lettem. Sajnos egyik felől lóg a levegőben a háború réme, másfelől meg valóban vannak próbálkozások a környezettudatos gondolkodás kialakítására. Az iskolák még nem tudnak hathatósan tenni, azok ott csak szavak. Azt gondolom, maga az élet fogja az embert rákényszeríteni arra, hogy tegyen a természetért valamit.
Szeretettel:
Ylen
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1825
Időpont: 2017-10-30 18:25:24

válasz oroszlán (2017-10-28 10:40:44) üzenetére
Drága Ica!
Köszönöm, hogy megérintett, és köszönöm, hogy megírtad nekem! :)
Szeretettel:
Ylen
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1825
Időpont: 2017-10-30 18:23:54

válasz Bödön (2017-10-28 08:09:02) üzenetére
Szia Laci!
Egy optimista változatban hiszek én is, hisz számtalan kezdeményezés, jó példa is van előttünk. Globálisan sosem fogják megmenteni a földet, az egyéneknek kell kezdeni kicsiben, és keresni az új utakat. Magam részéről megtettem egy lépést, a tanyára költözésem tudatos döntés eredménye volt. A többit majd hozza a jövő! :)
Üdv:
Ylen
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1825
Időpont: 2017-10-30 18:17:44

válasz Istefan (2017-10-28 07:11:42) üzenetére
Kedves István!
A mostani "makkok" nagy része betonon akar gyökeresedni. De talán majd rájönnek egyszer, mi a teendőjük! Főleg, ha találnak követendő példát, mint ahogy te is irányt mutattál a faültetéssel! :)
(Sajnos a profit még nagy úr.)
Örülök, hogy te is hasonlóan gondolod!
Szeretettel:
Ylen
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1825
Időpont: 2017-10-30 18:08:26

válasz Kőműves Ida (2017-10-27 15:42:04) üzenetére
Drága Ida!
Valóban segélykiáltás, vagy harang kongatás lett ebből! Talán csak 56 hozta elő.
Az adhat reményt, hogy a fiatalok közt is akad, akit nem bolondít meg a technika, és kimegy a természetbe. Könnyű érezni, érteni a föld, a növények szavát, ha elcsendesedünk, ha figyelünk, értjük.
Köszönöm a gondolataidat!
Ölellek:
Ylen
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1825
Időpont: 2017-10-30 17:58:02

válasz F János (2017-10-27 06:04:28) üzenetére
Kedves János!
Köszönöm, hogy ezt is elolvastad! :)
Nekem elsősorban a makk volt, ami elindította a gondolataimat. De az asszociációk szabadon szárnyalnak!
A sok hír és álhír nem tesz jót az optimizmusnak, nekem is talán ezért jött ez a háborús hangulat.
Üdvözöllek:
Ylen
Szerkesztő
Regisztrált:
2006-03-12
Összes értékelés:
1119
Időpont: 2017-10-28 15:57:14

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia!
Nagyon tetszik az írásod. Sajnos háborúk, dúlások mai napig vannak.
Elég vészjósló az, amit írtál, és sajnos igaz is. Azt gondolom, hogy a gyermekeinket, unokáinkat, ha arra neveljük, hogy óvják a Földet, a természetet, azért csak van/ lesz eredménye. Az iskolák, de már az ovik is plántálják a gyerekekbe a természet iránti tisztelete. Egyre környezettudatosabbak. Bízni, remélni kell! És igen! Lesz jövőnk!
üdv hundido
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
7049
Időpont: 2017-10-28 10:40:44

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Megérintett a versed is a prózád is nagyon drága Ylen!

Nem akarom ismételni, amit mások már elmondtak előttem. Átéreztem én is az -56-os időket, átéltem, férjemmel együtt a harcokat, a megtorlások idejét.
A mak kor sajnos ikyen, amilyennek leírtad...szomorú!

Szeretettel: Ica
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7937
Időpont: 2017-10-28 08:09:02

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Ylen! A Föld és az ember végveszélyben van, nap mint nap látjuk, érzékeljük. Ez, ami most folyik a világban tényleg már a vég kezdete lenne? Vagy van még kiút, ha időben cselekszünk? Nagy kérdések ezek. Tény és való, h a változások üteme az információ-robbanás óta felgyorsult. Van azonban egy optimista változat is: az emberiség túljut a válság-időszakon, megoldja a problémákat, elhárítja a veszélyt. Szeretnék bízni egy ilyen variációban! Így lesz-e?Csak reménykedni lehet! Üdvözlettel: én
Alkotó
Istefan
Regisztrált:
2011-01-30
Összes értékelés:
1635
Időpont: 2017-10-28 07:11:42

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ylen!
Én úgy vélem, hogy a fiatal tölgyhajtásoknak egy ideje nem tanítják meg kellőképpen, és egyelőre sajnos még nem jöttek rá, hogy csak egészséges földben lehet igazán jól meggyökerezni. Ez a lényeges tény elvész, a napjainkban ránk zúduló semmitmondó információözönben.
Én ültettem jó néhány diófát, reménykedvén, hogy unokáim majd rámutatnak valamelyikre, sőt még a gyerekeimet is - igaz nehezen - de rávettem erre. Ám úgy érzem, hogy kevesen vannak akik hasonlóképp cselekednek, inkább kivágják azt is, ami még van, mert manapság a gyors profit a lényeg, kevés az akit érdekel a jövő új hajtásainak sorsa.
Szeretettel: István
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5456
Időpont: 2017-10-27 15:42:04

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Drága Ylen!

Ez olyan, mint egy segélykiáltás!
Talán mi vagyunk az utolsó generáció, aki még érti a természet nyelvét, aki még tudja, mi kell neki... utánunk már nem lesz senki, aki foglalkozna ezzel. Néha úgy érzem, mi vagyunk felelősek ezért. Az utánunk következő generációk már nem értik a természetet, nem tudják mi kell neki, talán azért, mert nem tanítottuk meg nekik? Belenyugszunk, hogy őket csak a modern technika érdekli, csak az kell nekik? Pedig nem így van, nagyon sok igazság van abban, amit leírtál. Egyszerűen terméketlenné válik a talaj és a következő nemzedékeknek nem lesz mit enniük. Nem lesz ivóvíz - az üvegházhatás miatt, mire mennek akkor a modern technikával? Talán akkor, már arra sem lesz szükségük... : ( Remek az írásod. Kongatni kell a vészharangot, még akkor is, ha nem hallatszik messzire.
Ölellek szeretettel :)
Ida
Alkotó
F János
Regisztrált:
2013-07-18
Összes értékelés:
585
Időpont: 2017-10-27 06:04:28

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ylen!
Amikor a képversedet elolvastam, ugyan ezek a gondolatok kavarogtak a fejemben, és ezek szerint jól gondoltam, hogy a kép urnát ábrázol. Ezért is írtam, hogy nem kellene urnába zárni a földet.
Sajnos a túlnépesedés miatt a mezőgazdaság kizsigereli a földet, a minél nagyobb termésátlag érdekében, permeteznek műtrágyáznak, és még így is rengetegen éheznek.
Mellesleg az egyre nagyobb húsigény miatt, növelik az állatállományt, amitől nő a kibocsátott bélgáz mennyiség, attól pedig nő az ózonlyuk. Ki tudja hova vezet ez. Azt mondják megesszük a földet.
Olvasom, hogy Kínában, már az eladott tojások zömét nem tyúk tojja, hanem gépek gyártják. Előállítottak már 3D-s nyomtatóval húst, ami állítólag emberi fogyasztásra alkalmas. Engem, megijeszt ez.
Tudom, hogy én már nem fogok enni ilyen húst, de akkor is foglalkoztat, mert van gyerekem, és unokám, ők, hogy fognak élni. Nem tudom mi a megoldás. (Születés szabályozás? A népesség irtása háborúkkal?)
Szomorú üdvözlettel: János

Legutóbb történt

mandolinos bejegyzést írt a(z) Heinrich Seidel:Im August című alkotáshoz

Szalki Bernáth Attila alkotást töltött fel Heinrich Seidel:Im August címmel a várólistára

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Mikor megláttalak címmel a várólistára

mandolinos alkotást töltött fel Heinrich Seidel: Augusztus hóban címmel a várólistára

Kankalin bejegyzést írt a(z) A Lin eset című alkotáshoz

majusfa bejegyzést írt a(z) A Lin eset című alkotáshoz

túlparti alkotást töltött fel Menekülés, V címmel a várólistára

Cipike bejegyzést írt a(z) A jövő illata című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) A jövő illata című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) A nyár illata című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Elveszett mesék című alkotáshoz

Cipike alkotást töltött fel A jövő illata címmel a várólistára

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Lottóláz című alkotáshoz

Ernyei Bea alkotást töltött fel Meseszőnyeg címmel a várólistára

hundido bejegyzést írt a(z) Balatoni szkeccsek (Részl.) című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)