Hagyj egy kicsit
nyugalomban,
sóhajok közt
csendesen,
hagyj egy kicsit
magányomban
tán magamat
meglelem.
Hagyj egy kicsit,
szótlanságban,
hangutánzók
elfogytak,
hagyd egy kicsit,
némaságom
túlcsorduló
könny alatt.
Hagyjad, hogy
a csöndnek falát,
áttörje a józanság,
hagyjad, hogy az
otrombaság,
elnyerje a
jutalmát.
Hagyd a kéket,
aranyzöldet,
narancssárgát,
pirosat,
hagyd a tettet
megpihenni,
kábán állván
a sarokban.
Hagyjad meg a
fájó pontnak
hagyjad meg az
érintést,
színjátszósra
zúzott Holdnak,
feledd el
kísértést.
Hagyjad testem,
hagyjad lelkem
pihenni egy
jó nagyot,
hagyjad, hogy az
egyetértés
ölelje
a holnapot.