HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 12

Tagok összesen: 1828

Írás összesen: 45545

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2017-12-02 18:27:01

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: F JánosFeltöltés dátuma: 2017-11-23

A lóápoló 41. fejezet

41. fejezet

Zsófi számára eljött a nagy nap. Kora reggel indultak a versenyre a már ismert útvonalon. Ma is négyen voltak, de Éva helyett Géza ült be László mellé. Zsófin látszott a verseny előtti drukk. Nem nagyon beszélgetett senkivel. Az út nagyobb részében, kifelé nézett a terepjáró oldalablakán, mintha lett volna mit nézni. Petra időnként kérdezett tőle valamit, arra röviden válaszolt, jelezve, hogy nincs kedve beszélgetni. Gondolatait lekötötte, a verseny bonyolultságának feldolgozása. Már az első megmérettetés alkalmával rájött, hogy a fizikai megterhelés mellett komoly agymunkát jelen a pálya megtanulása. Nem elég megjegyezni az akadályok sorrendjét, hanem fejben kell tartani azt is, hogy melyik akadályt, hogyan kell megközelíteni, utána hány vágtaugrás a következő. Hol kell szűken kanyarodni, és melyik akadály előtt kell hosszan kivezetni a lovat, hogy a megfelelő tempót elérje.

László megállt a már ismerős fehér vaskapu előtt. Kiszállt az autóból, és előre ment a portásfülkéhez. Emlékezve legutóbbi bejelentkezésre, kicsit távolabb maradt a kinyíló ablaktól.
- Már megint korán érkeztek - ismerte meg Lászlót, a pirospozsgás ember.
László örömmel nyugtázta, hogy nem fogyott még el a szalonna, mert ma is azt eszegetett. Szerencsére, a reggeli házi pálinka ma elmaradt, ezért közelebb lépett.
- Mint legutóbb, ma is szeretnénk megnézni a felépített pályát.
- Semmi akadálya - nyugtázta a portás. - Nyitom a kaput, bent már ismerik a járást.
A mondat befejezése után, azonnal becsukta a kisablakot, valószínű nem örült a beáramló reggeli hűvös levegőnek.
A versenyre való jelentkezés után, leparkoltak a kijelölt helyen, és már gyalogosan megkeresték a bokszot. Géza bekötötte Fáraót, és elkezdte a nyugtató jellegű lekefélést. Zsófi nem tudott magával mit kezdeni.
- Elmehetek megnézni a pályát? - kérdezte.
- Menjek veled? - nézett mosolyogva László, a láthatóan ideges lányra. - Segítsek kielemezni?
- Szeretném most egyedül - hárította el edzője segítségét. - Egyszer el kell kezdeni egyedül felmérni a lehetőségeket.
- Itt megvárunk, addig Petrával felkészítjük Fáraót.

Zsófi elindult a fedett karám felé, ahol legutóbb, vagyis az első versenyén harmadik helyezést ért el. Belépett a karámba, és első ránézésre, megint bonyolultnak tűnt az akadályok sorrendje. Megkereste az első akadályt, ami nem volt egyszerű, mert a bejárattól a tábla hátulját látta csak. Meredekkel indul, a második triple bar-t, elég nagy kanyarral kell megközelíteni. A harmadik a vizesárok, fölötte százhuszonőt centiméter magas meredek akadály. Ez elég magas, és a víz miatt hosszú is. - Erre nagyon kell figyelnem - gondolta. A negyedik, és ötödik, kettős akadály. először oxer, és meredek a sorrend, utána fordítva. A négyes között két vágtaugrás, a következőnél három. Eddig nem látott semmi lehetőséget a menetidő csökkentésére. Mindenütt szűk helyek, a kanyarokat nem lehet levágni. Ha gyorsabban hajtja Fáraót, akkor benne van a futamban a verőhiba. Ezen gondolkodva sétált tovább az akadályok között, és gépiesen számolta a lépéseket. A hatos, meredek, utána oxer, oxer, meredek, az utolsó a tízedik, ismét oxer.
Még egyszer végig ment a pályán, de semmi újat nem tudott felfedezni. Lehajtott fejjel tért vissza a csapatához.
- Mit láttál? - kérdezte László.
- Bonyolult, sok az akadály szűkek az utak, és sok helyen nagy íveket kell lovagolni - magyarázta Zsófi. - Nem találtam semmi lehetőséget ahol jobb lehetek, minta többiek.
- Elmenjek veled? - kérdezte László. - Nézzük meg együtt?
- Mehetnék én, vele? - lépett oda Géza. - Mindig szerettem ugratni, megnézném, hogy mit tudnék kihozni ebből a menetből.
- Jó, menjetek, nézzétek meg együtt - adta be a derekát László -, de utána én is megyek, hogy lássam mit alkottatok ketten.
- Az jó lesz - nyugtázta Zsófi. - Ezt a pályát, jobb többször végigjárni.
Zsófi és Géza elindultak a felfedező útra. Géza ment elöl. A tízedik akadályig nem szólt semmit. Magában számolt, szemével pásztázta a terepet. Az utolsónál megállt, és Zsófira nézett.
- Nem egyszerű - nézett még egyszer körül. - Menjünk vissza a nyolcashoz - javasolta.
Zsófi szó nélkül követte, nem tudta mit akar azzal az akadállyal.
- Innen kénytelen vagy megkerülni az egyest, de ha utána a kilencest elrontod, persze nem úgy, hogy levered - kezdte magyarázni a teendőket. - Ha a megkerült akadállyal párhuzamosan közelítesz a kilenceshez, akkor ferdén érkezel oda, erre mondom, hogy elrontod. Úgy ugrasd, mint egy oxert, nehogy leverje a hátsó lábával. Így a túloldalon úgy érkezel, hogy már nem kötelező megkerülnöd a hetest, csak az öt/b, és a négy/a mellett kell elmenned, ezzel nyersz pár másodpercet. Azért ez veszélyes is egy kicsit, mert ha nem húzódsz a négy/a mellett eléggé balra, akkor szűk lesz a kanyar a tízesre, és könnyen leverheted.
Ekkor lépett be a pályára László, és anélkül, hogy csatlakozott volna hozzájuk, körbe járta az akadályokat. Mikor végzett, ő is visszasétált a nyolcashoz.
- Nem tudom, hogy ti mit találtatok, de itt nem sok lehetőség van - állapította meg azt, amit eddig előtte, már ketten megtettek. - Egy lehetőséget látok, de elég kockázatos. El kell rontani a kilencest, akkor nem kell megkerülni a hetest, de kicsit szűk lesz a forduló az utolsóra.
- Géza pont ezt mondta - állt oda Zsófi az elrontásra ítélt akadályhoz, ellenőrizve a szöget, ahonnan jó ívet tud venni a tízesre.
László nem reagált Zsófi megjegyzésére, de fejben nyugtázta, hogy nem csalódott Gézában. Vannak jó meglátásai, de egyelőre nem mondta ki hangosan dicséretét.
- Menjünk vissza - javasolta. - Kezdheted bemelegíteni Fáraót. Petra már lélekben felkészítette a megmérettetésre.
Visszasétáltak a bokszhoz, ahol a kislány még mindig simogatta a ló homlokát, és mintha beszélgetett volna vele. Meglátta a közeledő csapattársakat, ezért megfogta a kantárt, és kivezette Zsófi elé a lovat.
- Felkészült a versenyre - állította meg Fáraót a zsokéja előtt.
Géza felsegítette a nyeregbe, majd a ló farára paskolt és azt mondta: - Menjetek.
Ló és lovasa lépésben elindult a bemelegítő karám felé, ahol többfajta akadály is fel volt állítva. A szokott módon először lépésben tett meg két kört, majd ügetve, utána a rövid vágta következett. A végén találomra átugrott pár akadályt. Éppen befejezte, amikor meghallotta a hangosbemondót, ami az ifi verseny résztvevőit szólította a versenykarámhoz.

A Fáraónak kijelölt boksztól László vezette őket a gyülekező helyre.
- Most is csak azt tudom mondani, amit szoktam - kezdte intelmeit, séta közben. - Nem a győzelem a fontos, hanem a biztonság. Ne hajtsd bele Fáraót semmi kétes dologba. A kilences akadályt, úgy vedd, ahogy neked biztonságos. Ha verőhiba nélkül teljesíted a pályát, akkor legrosszabb esetben harmadik leszel, mivel ismerjük az ellenfeleket. Ha a kilencest ferdén veszed, megvan az esélye, hogy az utolsót levered, akkor jó, ha az első ötbe beférsz. Érezni fogod, hogy a végén milyen erőnlétben van a lovad, és csak akkor fogod tudni eldönteni a további lehetőségeket. Ha úgy döntesz, hogy ferdén ugrod a kilencest, akkor utána, majdnem súrold a bal lábaddal a hetes akadály kitörés gátlóját, akkor van esélyed az utolsó akadály átugratására.
Odaértek a gyülekező helyre. László elengedte a ló álszíját.
- Sok sikert - veregette meg Zsófi csizmáját. - Te leszel az utolsó induló, az előtted fotókat ne nézd, csak Fáraót tartsd melegen, aztán lesz, ami lesz.
Otthagyta tanítványát az ellenfelek között, elindult a lelátó felé, hogy megkeresse Gézát, és Petrát. Még körül sem nézett, mikor a háta mögött ismerős hang ütötte meg a fülét. Megfordult a hang irányába, és azt látta, amire gondolt.
- Fruzsina, örülök, hogy látom - üdvözölte az ismét nagyon csinos újságírónőt.
- Üdvözlöm, László - fogadta az üdvözlést -, ugye szólíthatom így? - kérdezte, de a választ már nem várta meg, folytatta mondandóját. Láttam a kislányt, akit a versenyre hozott. Nagyon ígéretesnek tűnik. Láttam őket a bemelegítő karámban ugratni. A verseny után szeretnék önökkel egy riportot készíteni, és az sem számít, hogy ma milyen helyezést ér el.
- Tudja melyik a bokszunk, ott fogjuk várni, mielőtt haza indulunk.
- Ott leszek - fogadkozott Fruzsina, sarkon fordult, és magára hagyta Lászlót.
Beszélgetés közben, már megtalálta a lelátón, csapattársait, és nagy örömére, Füzesi doktor is megérkezett, hogy drukkoljon a lányának. Mellette jobb oldalon, egy nagyon csinos hölggyel, akiben felfedezte Zsófi vonásait, kicsit érettebb kivitelben.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

Legutóbb történt

túlparti bejegyzést írt a(z) Megitattam az egereket című alkotáshoz

inyezsevokidli alkotást töltött fel FÉLELEM-TESZT (részlet) címmel a várólistára

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel A Nap nyugta címmel a várólistára

Regős bejegyzést írt a(z) Inkvizíció című alkotáshoz

Ylen Morisot bejegyzést írt a(z) Kallódók című alkotáshoz

Ylen Morisot bejegyzést írt a(z) Első gyermekem születése - 5 című alkotáshoz

Ylen Morisot bejegyzést írt a(z) Az üresség felmagasztalása című alkotáshoz

Regős bejegyzést írt a(z) A világfa hét ága című alkotáshoz

Ylen Morisot bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK V/1 című alkotáshoz

Ylen Morisot bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK IV/8 című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Télige(n) című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Ha majd egyszer című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Megitattam az egereket című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Inkvizíció című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) A világfa hét ága című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)