Gyúrtam én egy hógolyót,
gömbölyű és fehér.
messze dobtam az űrbe,
pályája körbe ér.

E hógolyó, mint egy hold,
kering a Föld körül,
utasa lett pár bolha,
s mint bolygónak örül.

Kerületét megmérik,
hány secundum az éj?
Meddig van rajta nappal,
milyen ott árny, s a fény?

A bolháknak bolygója
lett eme hógolyó,
tudják, hogy keletkezett,
s a nyelv ott bolhaszó...

Van ám víz is rajta sok,
föld bizony kevesebb,
s ha ellipszis pályája,
lesz az még deresebb.

De ha naphoz közelebb
próbálna váltani,
akkor fog üstökösként
csóvája látszani.

Nagy dilemma bolháknak,
kit csípjenek meg ott,
mert ha bolha csíp bolhát,
nem jó étlap legott.

Jöhetne a bolygóra
talán egy kisegér,
aki remek vérvonal,
s fényevőként megél.

Nosza jelet küldenek
született egy bolygó,
amin egy kis egérnek
lakni bizony oly jó.

Kellemes a klímája,
kevés bolha lakja,
egyetlen kis hibája,
egérvér étlapja.

Ám de mégis remek hely,
minden téli sportnak,
hegyet mászhat az egér,
nem ma, inkább holnap.

Nap közelben van gejzír,
termál fürdőt vehet,
ingyen lehet mártózni,
üzenjük, egerek!

Macskamentes e bolygó,
olyan nevet kaphat,
boldog bolhák bolygója,
hol macskák nem laknak.