HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 22

Tagok összesen: 1839

Írás összesen: 46938

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Szokolay Zoltán
2018-08-29 20:03:43

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / ABC pályázat
Szerző: FlorillaFeltöltés dátuma: 2007-02-09

Gyilkoltam (Járgány)

... azt mondták meg sem fogom érezni. Hogy ez teljesen rutin dolog és nem lesz semmi baj. Nem értettem, hogyan tudnak ilyen könnyen beszélni róla, amikor ez egy tragédia.
Tragédia, mert nincs más választásom, ha az ésszerű megoldásokat nézem...pontosabban ez az egy, ami most ésszerűnek tűnik...
Rajtam a köpeny, épp soromra várok, körülöttem ideges emberek támolyognak az ágyuk körül...én is az vagyok, de nem mutatom. Anyu ne lássa ezt rajtam. Épp elég neki az, hogy meg kell ezt élnie.
Talán egy kicsit ő is a sorára vár. Mintha együtt kellene ezt végigcsinálnunk. Pedig neki aztán tényleg semmi köze az egészhez, mégis itt van és támogat engem.
Apu a folyosón újságot olvas. Nyugodtnak látszik, bár a látszat néha csal.
Szívesen elszívnék most egy szál cigit, de megtiltották... szomjas is vagyok, de a baj elkerülése végett innom sem szabad.
Telnek a percek, hallom a saját szívem zakatolását...kezdem magam felspanolni...merre vagytok már? Mikor következem végre én?
Lépteket hallok...nem,nem értem jöttek... egy újabb páciens csupán, aki elfoglalja ágyát arra a pár órára,amit itt tölt. Mosolyog. Nem látszik rajta félelem. Lehet, hogy rutinos visszatérő?
Egy kedves férfihang az ajtóban a nevemen szólít.... hát eljöttek értem!
Reszkető térdekkel indulok a hang irányába, mintha egy kivégző osztag elé kellene állnom.
Az egész olyan, mintha álmodnám csupán, vagy egy kívülálló mesélné mindezt... a hátam mögött még hallom anyut, nyugtató szavakat intéz felém. Bocs, édesanya, ez most nem sokat segít...még hallom,ahogy hangja elvékonyodik...szerintem elpityeredett.
Hosszúnak tűnik a folyosó, talán sosem ér véget... a padon ülő emberek meredten nézik, hogy hova is tartok és biztos találgatják, hogy miért vagyok itt. Valószínűleg némelyek tudják is.
Megérkeztünk. Az ajtón túl fehér és zöld köpenyesek várnak rám. Halk köszönés félét mormolok feléjük és várom az utasításukat...
Hideg van, fázom... hideg az ágy is, amire feltessékelnek és eligazgatják testem.
Próbálnak oldani a helyzet súlyán és beszéltetni akarnak. Félszavakban válaszolok csupán, de többnyire igennel és nemmel.
Altatás következik aranyom, ne ijedj meg, nem érzel majd semmit! Lassan a vénámba pumpálják az anyagot...elmosódni látszik a világ...furcsán hallom a hangokat...még kérdeznek valamit,de nem tudok felelni...sötétség borul rám, semmit nem érzékelek a körülöttem zajló dolgokból. Álmatlan alvás következik...
Újra a nevem hallom, valahonnan a távolból...nehéz a szemhéjam, de valaki bíztat, hogy nyissam ki és próbáljak felállni...újra fázom és ráz a hideg... körülnézek lassan és megmozdítom a lábam...valaki átkarol és tolókocsiba segít....érdekes helyzet... magatehetetlennek és üresnek érzem magam...még mindig erős zsibbadtság van a testemben... előtör belőlem a zokogás. Először csak pár könnycsepp gördül végig az arcomon, majd megállíthatatlan folyamként maszatol össze mindent. A zöld védőruhám, az új kétkerekű járgányom, annak a kedves lánynak a ruháját, aki nyugtatni próbál és mosolyog rám... jaj,kedves... ha tudnád mit tettem! Vagy te is itt voltál, amíg én aludtam? Akkor nincs értelme nyugtatnod, hisz nem tudod, hogy mit érzek most...gyilkos lettem.
Gurul a kerekesszék velem a szoba felé, amelyben ágyat kaptam. Hangzavart hagyva magunk mögött, melyet valószínűleg a folyosón trónoló emberekből váltott ki a látvány, a szipogásom a szállítóeszközöm nyikorgása...vagy csak az én fejemben vannak ezek a hangok?
Még mindig bágyadt vagyok...és fáradt és csalódott...és dühös... dühös vagyok magamra, a világra...
Anyu ijedt arca a következő kép, ahogy a sofőröm megpróbál az ágyra segíteni....be is takargat... anyu az ágy szélére kuporodik és megfogja a kezem...megint rázni kezd a sírás...nem tudok megszólalni, csak a könnyfátyol mögül nézem szomorú arcát.
Ekkor felszakad belőlem egy mondat, mit oly sokszor szerettem volna neki elmondani...
- Szeretlek, anya!

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
doratea
Regisztrált:
2006-11-25
Összes értékelés:
423
Időpont: 2007-02-11 21:15:42

......!!!!!ilyenkor felvetődik a kérdés!!!!!..és mi van a védekezéssel????....persze könnyű ezt mondani!!!!...de nagyon oda kell figyelni,az biztos.....nagyon jól leírtad a szorongásodat,félelmedet...eleinte nekem se ugrott be,hogy miért altatnak!...azt hittem,hogy autóbaleset...de itt láttam ahozzászólásbó..:):):)....üdv.doratea
Szenior tag
Regisztrált:
2006-06-11
Összes értékelés:
707
Időpont: 2007-02-10 18:58:36

Csak a végén esett le nekem, hogy szegény lánynak abortusza volt! Nagyon jól sikerült az írásod. Abszolút sikerült elkapnod a műtétre várók érzéseit!
Alkotó
Florilla
Regisztrált:
2006-12-04
Összes értékelés:
93
Időpont: 2007-02-09 22:32:43

Köszönöm szépen.Jól esik!

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

oroszlán alkotást töltött fel Őszi dal címmel

túlparti alkotást töltött fel Útinapló V. Harmadik nap – délután címmel a várólistára

oroszlán bejegyzést írt a(z) Őszi villanások című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Vágyódás című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Fény remény című alkotáshoz

majusfa bejegyzést írt a(z) Fény remény című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Vágyódás című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Őszikék című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Őszikék című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Megérinthetlek-e valaha 18+ című alkotáshoz

horge alkotást töltött fel Bolondok merengése címmel a várólistára

dodesz bejegyzést írt a(z) Őszikék című alkotáshoz

Janó Nataniel Dávid alkotást töltött fel Piramis címmel a várólistára

black eagle bejegyzést írt a(z) A függöny 8/8 című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)