HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 5

Online vendég: 22

Tagok összesen: 1850

Írás összesen: 47285

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

black eagle
2018-12-05 00:56:22

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / novella
Szerző: szilkatiFeltöltés dátuma: 2018-07-27

Nyaralunk

Meleg volt. A fagylalt pillanatok alatt megolvadt a pohárban. Kedvetlenül kavargatta a barnás-rózsaszínű löttyöt.
- Mégis jobb lett volna sört kérni - dörmögte bosszúsan.
A pincérnő a pultnál támaszkodott, fájós, dagadt lábát felváltva pihentette. Nem volt már fiatal, de látszott, hogy valamikor egész csinos lehetett. Időnként a vendégek felé pillantott. A presszó szinte üres volt még. Egy fiatal pár ült egy távoli asztalnál, háttal mindenkinek, egymással voltak elfoglalva.
A pincérnő szeme rövid ideig megpihent a magányosan üldögélő, kellemes arcú fiatalemberen, aki látható bosszúsággal tolta el magától a fagylaltos poharat. Mintha a fia durcás arca lenne előtte, ha valami nem úgy sikerült, ahogy szerette volna. Elmosolyodott. Odalépett a fiúhoz.
- Hozhatok még valamit?
- Igen...ne... köszönöm, nem - motyogta zavartan. A nyaralásra szánt pénze kevés volt, és nem akart még hazautazni.
Minek? Éva összepakolt és elment. Az albérletben, ahol harmadéves koruk óta laktak, felgyűlt a mosatlan edény, a szennyes, a hűtőben savanyú már a tej, és az egész lakás tele lett Éva hiányával. Azóta nem tudott a közös ágyukon aludni, a földre terített takaróra feküdt. Éjszakánként a sötétben próbálta visszaidézni az utoljára lejátszódott jelenetet, hátha magyarázatot talál a miért?-jére.
Éva csak a vállát vonogatta:
- Hát nyár van... meg már nagyon unom az egészet. Na, viszlát ősszel az egyetemen.
A nappalok rosszabbul teltek. Elfogyott a levegő, fullasztotta az egyedüllét. Mintha összement volna a szoba, közelebb jött volna a mennyezet. Rátört a klausztrofóbia érzése, Fizikai rosszullét kínozta. Egy nap eszébe jutott a Tisza-parti kis üdülőfalu, ahol gyerekkorában gyakran nyaralt a szüleivel. Hirtelen sóvárogni kezdett a régi emlékek keltette érzés után. Összekapkodta a legszükségesebb holmikat, az utolsó pár tiszta zoknit - jaj, Éva!-, és másnap kora délelőtt már itt ült ebben a kétes tisztaságú presszóban, aminek szürkés színű, légypiszkos függönyű ablakából a szabad strandra lehetett látni.
Fizetett, a pincérnő nem fogadta el a borravalót. Mintha befelé mosolyogna, olyan volt az arca.
- Tudom én, hogy van ez. Az én fiam is tanul, sosincs pénze.
A fiú pillanatok alatt leért a strandra. A parton gyerekkora óta minden megváltozott. Homokozó, szépen nyírt gyep, söráruda, lángossütő. Minden zárva. Korán volt még, a parton is csak néhányan szédelegtek.
De a Tisza, a felséges folyó, olyan volt, mint régen. A szeszélyeivel, az örökös kiszámíthatatlanságával, a rejtélyeivel Évát juttatta eszébe. Felemás érzésekkel merült a vízbe, a hullámok körbefogták a testét. Olyan volt, mint az első szerető simogatása. Félénk, csodálkozó, gyengéd. Hanyatt feküdt a vízen, s ahogy a nap melege megérintette a bőrét,
szinte érzéki vágyat keltett benne. Úgy érezte, csukott szemmel csókolózik a visszaverődő sugarakkal. Igen. Itt van az a régi, gyerekkori, önfeledt pillanat, csak valahogy megsokszorozódva. Ezt most nem szabad elengedni, meg kell tartani örökre.
Jó úszó volt, határozott mozdulatokkal tolta magát előre a vízben. Már jól bennjárt a folyó közepe táján.
-Ha most abbahagynám, nem tempóznék tovább...
Vajon mi lenne erősebb? Az életösztön vagy a végtelen boldog pillanatba merülés vágya?
- Nyaralunk, fiatalember? Nyaralunk?
Egy horgász ült a szemközti parton, ösztövér, szinte feketére sült, bajszos öreg.
A fiú a kiáltás felé fordult. Csak egy pillanatig habozott a válasszal:
- Nyaralunk, bátyám!
És erőteljes karcsapásokkal igyekezett ki a folyóból, a túlsó partra.

-

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2018-01-26
Összes értékelés:
556
Időpont: 2018-07-31 19:55:33

válasz Klára (2018-07-31 10:46:30) üzenetére
Kedves Klári!

Nem így akartam befejezni, de így valószerűbbnek hatott.

Üdv: Kati
Szenior tag
Klára
Regisztrált:
2012-08-19
Összes értékelés:
2300
Időpont: 2018-07-31 10:46:30

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Kati!

Remekül megírtad. A befejezés, hogy a srác a túlsó part felé úszik, számomra egy új kezdet lehetőségét is jelenti. Jól átjött a "sosem szabad feladni" üzenete. Gratulálok a novelládhoz.

Szeretettel: Klári
Alkotó
Regisztrált:
2018-01-26
Összes értékelés:
556
Időpont: 2018-07-30 18:03:21

válasz F János (2018-07-30 15:27:24) üzenetére
Kedves János!

Örülök, hogy tetszett az írásom. Sajnos, a valóságban, ami a történetem alapja, nem hangzott el az az egy mondat.
Üdv: Kati
Alkotó
F János
Regisztrált:
2013-07-18
Összes értékelés:
606
Időpont: 2018-07-30 15:27:24

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Kati!

Szép történet, jó volt olvasni. Örülök, hogy jól végződött, és nem fordult tragédiába. Sajnos sokszor ez az egy mondat hiányzik, hogy az elkeseredett ember visszataláljon az életbe. "- Nyaralunk, fiatalember?" Mindegy, hogy mit jelent, de azt az érzést sugallja, hogy valaki törődik velünk.

Örülök, hogy olvastam, üdvözlettel: János
Alkotó
Regisztrált:
2018-01-26
Összes értékelés:
556
Időpont: 2018-07-30 12:30:46

Szia Kankalin! Köszönöm az értékelésedet. Az az igazság, hogy a próza nekem is csak könyvhöz kötődik. Szeretem "kézbe fogni", amit olvasok. Ráadásul nehezen fogok epika írásába, valószínű, hogy lusta vagyok hozzá.

Szeretettel: Kati
Szerkesztő
Kankalin
Regisztrált:
2009-10-05
Összes értékelés:
6347
Időpont: 2018-07-30 10:21:27

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Kati! :)

Örülök, hogy prózát tettél fel, mert az eddigiek alapján biztos voltam benne, hogy nem fogok csalódni. :)
Régebben inkább csak a versekben mélyedtem el itt, de mivel kötelező pihenést írtak receptre, egyre gyakrabban olvasgatok novellákat, regényeket. Nekem eddig ez szigorúan valódi könyvhöz kötött kikapcsolódás volt.

Történeted kerek, teljes. Arról árulkodik, hogy jártas vagy az irodalomban, a magyar nyelvben, hiszen egyetlen fölösleges szó sincs benne, ráadásul igényes a helyesírásod is.
Kíváncsi voltam, hogy végződik, mert túl egyszerű lett volna, ha a főszereplő eldobja az életét.
Tanulságos történet, mert sokan kerülnek ilyen helyzetbe, amikor már semmi nem számít, és borotvaélen táncolnak.
Kiválóan jelenítetted meg a felrázó, utolsó előtti pillanatot. Erről mostanában olvastam egy verset, rögtön eszembe jutott.

Igényes, összerendezett, gondolkodtató a novellád.
Köszönöm, hogy olvashattam. :)

Szeretettel: Kankalin
Alkotó
Regisztrált:
2018-01-26
Összes értékelés:
556
Időpont: 2018-07-29 22:13:10

válasz black eagle (2018-07-29 11:57:47) üzenetére
Kedves Laca! Jól érzékelted, az öreg horgász jó időben volt jó helyen. Amíg lehet, az életet kell választani a halál helyett, mert ez megismételhetetlen, egyszeri, legalábbis ebben a formájában. Az érdekesség az, hogy a történet, ami az ötletet adta a novellához, sajnos nem így végződött. De szerintem ez a befejezés így igazabbnak tűnik, mint ahogy a valóságban történt. Köszönöm, hogy elolvastad, és hogy véleményezted az írást.

Üdv: Kati
Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
1364
Időpont: 2018-07-29 11:57:47

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Kati!

Azt hiszem, ez az első próza, amit van szerencsém olvasni tőled, de még szeretnék sokat olvasni. A stílusod olyan "kész", teljesen kiforrott, profi. Ezeket a kifejezéseket találtam meg.
Az öreg horgász vajon megfosztotta valamitől a fiatalembert, vagy megajándékozta valamivel. Ez mindössze nézőpont kérdése. Jóérzésű ember azt feleli, a legjobb pillanatban volt a legjobb helyen.

Üdv: Laca :)

Legutóbb történt

Pecás alkotást töltött fel Esti beszélgetés címmel a várólistára

inyezsevokidli alkotást töltött fel Elmulasztott boldogság címmel a várólistára

black eagle bejegyzést írt a(z) Jose Martinez vitorlázós történetei 5. című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Lázár, jöjj ki! című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Talált vers című alkotáshoz

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) A végtelen ott rejlik... című alkotáshoz

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) Reményül vannak című alkotáshoz

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) Írnod volt muszáj című alkotáshoz

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) Lázár, jöjj ki! című alkotáshoz

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) Lázár, jöjj ki! című alkotáshoz

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) Katasztrófa című alkotáshoz

Árvai Emil alkotást töltött fel Betlehemtől Názáretig címmel a várólistára

Bödön bejegyzést írt a(z) Szerelem, szerelem, átkozott gyötrelem című alkotáshoz

ermi-enigma alkotást töltött fel Kurva vagyok (monodráma) címmel a várólistára

Deák Éva bejegyzést írt a(z) Szonett Édesanyámhoz című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)