HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 12

Tagok összesen: 1869

Írás összesen: 48563

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

oroszlán
2019-06-10 15:49:02

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / novella
Szerző: HorvajaFeltöltés dátuma: 2019-03-16

Pilátus

Pilátus megmosta a kezét, és a fogvatartottra nézett. Intett a két katonának, hogy elmehetnek. Ahogy a katonák elhagyták a termet, a fogolyhoz fordult.
- Nem volt szerencséje. A nép az ön nevét kiáltotta. Sajnos, én itt már nem tehetek semmit.
- Ne bánja, egy cseppet sem, így volt ez eltervezve. - mondta egykedvűen a Názáreti. - Csak az Úr tudja, hogy mit, miért tesz, az ő útjai kifürkészhetetlenek.
- Na, várjunk csak! Azt mondja, így volt elrendezve, és én csak azt tettem, ami el volt rendelve?
- Pontosan.
- Foglaljon helyet! - utasította Pilátus Jézust.
- Köszönöm, de inkább állok.
- Rendben van. Azt szeretném megtudni, hogy miért?
- Mit miért?
- Miért kellett elhitetni a néppel hogy ön a zsidók királya? Mert ez nem volt valami jó húzás.
- Nem én találtam ki.
- Hát, akkor ki?
- A nép.
- Ó, hát a népre mindent rá lehet fogni. Mégiscsak ön volt, aki felbujtotta a népet. A tanításai, amelyek meg kell, hogy mondjam, nekem szimpatikusak, nem maradtak hatás nélkül.
Pilátus lehalkította a hangját, amikor Jézushoz beszélt. Tisztelet hallatszott a hangjából. Felemelte az asztalon álló kancsót, és Jézushoz fordult.
- Vizet?
- Igen, kérek.
- Most nem lesz belőle bor?
- Most nem. - mosolyodott el Jézus. Pilátus kitöltötte a vizet, és átnyújtotta a serleget az elítéltnek.
- Meleg van itt. Korán tavaszodik mostanában, szinte, ez már nyár.
- Jólesett a víz, köszönöm. - Jézus letette a serleget, és Pilátus szemébe nézett. - Nehéz lenne megmagyarázni, de minden okkal történik most, és ezután is.
- Igen, ezt említette már. Én hiszek magának. Láthatja, hogyan bánunk magával.
- Teljesen mindegy, hogyan bánnak velem, én megbocsájtok.
- Igen, ezt hallom úton-útfélen. A jóságos király, aki megbocsájtást hirdet. Ez olyan hamis, álságos dolog. Ha az embert sérelem éri, megbosszulja. Még, hogy szeresd az ellenségeidet is!
- Pedig, ez a kulcsa mindennek. A szeretet, és a megbocsájtás.
- Lehet. Én katona vagyok. Igaz, nem a felsőbb körökből származom, de módomban áll életről, és halálról dönteni. Én ezt a maszlagot a szeretetről, nem veszem be.
- Nem kell, hogy értse. Csak tegye meg, hogy egyszer nem az ellensége iránti gyűlölet vezérli, hanem tegye túl magát a bosszúvágyán. Ítéljen tárgyilagosan, próbáljon a bűnösnek is mentséget találni! - Jézus közelebb lépett az asztalhoz, és leült Pilátussal szemben. - Higgye el, menni fog. Maga jó ember.
- Én, jó ember? Ne nevettessen már! Az imént ítéltem halálra.
- Mert nem tehetett mást.
- Tehettem volna. Ez a Barabás egy gazember. Ő megérdemli a halált.
- Miért, én nem?
Pilátus közelebb hajolt Jézushoz, és suttogva mondta.
- Nem. Ön nem tett semmi rosszat. Ez az én dilemmám.
- Ne eméssze magát! A nép nem véletlenül hallatta Barabás nevét, amikor szavazásra bocsájtotta a kérdést, ki legyen szabad, kit engedjen el. Valamennyien az én nevemet kiáltották, mégis Barabás nevétől volt hangos a piactér.
- Csak nem azt akarja mondani, hogy manipulálta a szavazást?
- Nem én. - mondta Jézus, és mutató ujját a magasba emelte. Csend telepedett a teremre, odakintről sem szűrődött be a szokásos lárma. Pilátus szólalt meg elsőnek.
- Már régen meg akartam kérdezni, mit akart elérni a kereszteléssel?
- János akarta így. Egy új vallást hoztunk létre, amely a szeretetre, a megbocsájtásra épít, és a szegénységre.
- Veszélyes vizekre evez, barátom.
- Ez az egyetlen lehetséges létforma, amely nem vezet az emberiség pusztulásához.
- Ellenkező esetben?
- Háborúk jönnek. Olyan kegyetlen világ következik be, amelyről álmodni sem mer. Éhínség, és nyomor mindenütt.
- Bevallom, érdekel, amit mond.
- Tudom. Láttam jónéhányszor a gyűléseken, természetesen, ilyen alkalmakkor álruhát öltött.
- Nincs titkom maga előtt, ugye?
- Nincs.

Pilátus intett a szolgáknak. Berendelte az ebédjét, és kért még egy terítéket.
- Tessék, egyen bátran! - mondta Jézusnak, és bort töltött a serlegekbe. - Azt hiszem, mi sokban hasonlítunk egymásra. De én római vagyok, maga meg zsidó. Mégsem fér a fejembe, miért akar a zsidók királya lenni. Heródest nagyon feldühítette.
- Nem akarok király lenni, ezt nem én találtam ki.
- Aha, ez a küldetésének a része.
- Részben. De nem ez a lényeg.
- Jól van, ne kerülgessük a forró kását. Az ön által képviselt ideológia veszélyes, és kimondottan káros.
- Mert az emberi értékeket helyezi előtérbe? Erre épít egy vallást?
- Nem csak. Mert a szegénységet, mint erényt említi, sőt, megköveteli a hívektől. A tehetősebbek csak akkor nyerik el lelki békéjüket, ha megszabadulnak vagyonuktól, és szétosztják azokat a szegények, a rászorultak között. Ez lázítás.
- Igen, ez így van. A vagyontalan élet összekovácsolja a közösségeket. A törvény előtt is egyenlővé tesz.
- De akkor, mi viszi előre a világot, ha nem a szerzés, a birtoklás vágya?
- A szeretet, és a megbecsülés.
- Ostobaság! - kiáltotta Pilátus, és szólította a katonákat, hogy vigyék el Jézust.
Jézus megfordult, és Pilátus tekintetét kereste. Amikor megszólalt, megváltozott a hangja.
- Te azt teszed, amit tenned kell. Ne hadakozz ellene. Nekem küldetésem van, és végrehajtom, mindenáron. Ne sajnálj, nem vagyok méltó a sajnálatodra. Hős leszel, de ne feledd, nem tudod megakadályozni, hogy egyre nagyobb tömegek csatlakozzanak hozzánk. Én nem király vagyok, nem a zsidók királya. Én megváltalak téged a bűneidtől, és megváltom mindazokat, akik nem tudják, mit cselekszenek.

A menet elindult a hegyre, ahol Jézust, és két másik elítéltet keresztre feszítenek. Jézus a keresztet a vállára vette, és keserves kínok között, korbácsütésektől sújtva cipelte terhét. Többször elesett, de mindig felsegítették. Vizet is adtak neki, hogy kibírja az utat a hegytetőig. Pilátus az ablakból nézte a jelenetet. Nem volt elégedett a döntésével, de nem tehetett mást. Kicsordultak a könnyei, végiggördültek meggyötört arcán, és mint egy gyerek, keservesen zokogni kezdett.

Budapest, 2019. március

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Horvaja
Regisztrált:
2019-02-17
Összes értékelés:
182
Időpont: 2019-03-18 16:13:43

válasz Bödön (2019-03-18 09:29:00) üzenetére
Kedves Bödön!
Őszintén örülök a véleményednek. Köszönöm!
Üdvözlettel,
Janó
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8395
Időpont: 2019-03-18 09:29:00

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Jenő! A Pilátus-sztorit már annyian megírták, h az ember azt gondolná, ebben a témában nem lehet már újat mondani. De lehet, s erre a bizonyíték a Te írásod! Üdv: én
Alkotó
Horvaja
Regisztrált:
2019-02-17
Összes értékelés:
182
Időpont: 2019-03-17 09:30:09

válasz Finta Kata (2019-03-16 23:45:08) üzenetére
Kedves Kata!

Régóta foglalkoztat a gondolat, hogy mi lehet az alapja a Jézus legendának, hiszen, különleges igénye lehetett akkoriban egyes népcsoportoknak arra, hogy egy isten hitet valljanak szembeszállva saját koruk tökéletesen felépített, és emberi istenvilágával. Tudományos igény nélkül, pusztán spekuláció alapján képzelem azt a kort, nyilván, irodalmi élményeim segítségével. Az ó-szövetség tanításai számomra egyértelműbbek, világosabb törvények szabályozzák a vallási életet, mint az újszövetség homályos, szeretetet hirdető, de háborúkat indító, és az ölést szentesítő ellentmondásos világa, amely mindig a sötét középkor idézi számomra. Az élet szeretete áll szemben a bűntudat keltésével, és a halál utáni élet gondtalanságával kecsegtet, a földi nyomor után.

Üdvözlettel,
Janó
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12547
Időpont: 2019-03-16 23:45:08

Kedves Janó!
Örülök, hogy rátaláltam a novelládra. Ez előtt régen, csak akkor olvastam hasonló
ószövetségi anyagot, amikor az Ábel ébredése című kisregényemet írtam. Novellád
olyan jól sikerült, hogy szinte láttam, ahogyan beszél Jézus Pilátussal szinte
barátságosan.
Ki tudja ilyen távlattan, hogy valamikor irgalmatlan régen hogyan történhetett
igazán. Utoljára azt próbálták elismertetni, hogy csak egy isten van, mert ő
ugyanaz, mint Jézus. És erre a korabeli bibliák is mutatnak.
Üdvözlettel: Kata
Alkotó
Horvaja
Regisztrált:
2019-02-17
Összes értékelés:
182
Időpont: 2019-03-16 22:21:21

válasz szilkati (2019-03-16 19:56:28) üzenetére
Kedves szilkati!

Máig tisztázatlan Pilátus hozzáállása saját ítéletéhez, de mint tudjuk, végülis nem vállalta fel a felelősséget. Innen származik a mondás, kéz kezet mos. Júdás szerepe is ellentmondásos a legenda szerint, mert Júdás is csak végrehajtott egy forgatókönyvet, akár csak Péter, aki háromszor tagadta meg Jézust, akarata ellenére.

Köszönöm a hozzászólásodat!

Üdvözlettel,
Janó
Alkotó
szilkati
Regisztrált:
2018-01-26
Összes értékelés:
1166
Időpont: 2019-03-16 19:56:28

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Horvaja!

Ismert legenda, új köntösben. Mindig aktuális. Hiába van Jézusnak igaza a jövőt illetően, ha az ember a jó eszméket is rosszra használják. /Lásd: vallásháborúk/

Üdv: Kati

Legutóbb történt

oroszlán bejegyzést írt a(z) Bizalom című alkotáshoz

black eagle alkotást töltött fel A te házad az én váram - Kicsit másképp 14. címmel a várólistára

Horvaja bejegyzést írt a(z) Reménytelenül című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Erdő címmel a várólistára

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Fogadalmunk... című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Reménytelenül című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Szereposztás című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Galamb-szerelem című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Még élsz bennem című alkotáshoz

Klára alkotást töltött fel Még élsz bennem címmel

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)