HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 32

Tagok összesen: 1909

Írás összesen: 50417

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

hundido
2020-07-12 05:40:28

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: inyezsevokidliFeltöltés dátuma: 2019-07-04

Három történet

Vezsenyi nagyapámról és Apukámról


Sajnos, Nagyapámról csak két emlékem maradt.
Az egyik, hogy kézen-fogva elkísérem, ballagunk.
A volt Sztálin utca végéhez közeledve járunk (utóbb lett Alkotmány), ahol majd vissza kell fordulnom.
Valamit mond, beszél hozzám.
Felnézek sárga, sprőd bajuszára, miközben, igen, azt hiszem, boldog vagyok.

4-5 éves lehettem

A másik maradandó képet a ravatalánál készítettem róla. Többérzékletes. Sok, fekete- ruhás, kendős, ember és asszony (a fekete kalapok, kucsmák, felrakva a sarokban, a fogason), nagyapám házának földes szobájában, a két ajtó közötti ravatal körül ácsorog, a konyhából a szobába ki-be lábujjhegyen járkál. Valaki pálinkát és pogácsát kínál halkan, dünnyögve beszél. Egyszer csak Apukám odajön, kivon, lócán üldögélő, megszeppent magányomból, s néhány pillanat múlva, ugyanazt a sárga, sprőd bajuszt nézzük ketten, a hófehér selymekkel borított ágy magasságában, mozdulatlanul fekvő nagyapám beesett arcán. Suttogás, csendes halk léptek, apukám kezének szorítása, szemének felejthetetlen, nedves pillantása, s a tanácstalan, dermedt üresség vigasztalansága, legbelül. Átérzem, milyen lehet most Apukámként, halott Nagyapám gyermekének lenni. De vigaszt nyújtani nem tudtam, magam is vigasztalhatatlan voltam.
Ez lett egyik, örök tartozásom felé.

10 éves voltam akkor

Egyszer, mikor Apukámmal a fás-pusztai határban jártunk, hazafalé jöttünk gyalog az Ombódi* tanyáról, az egyik közeli szénaboglya alá hasaltunk be a hirtelen ránk tört zivatar, és a szakadó eső elől. Addigra jócskán vizes lett a ruhánk.
Féltettem Őt, hogy átázott inge lehűl, és megfázik. Netalán, meghal miatta. Ifjú kora óta erős dohányos volt, sokat köhögött, mint akkor is, ott is, abban a helyzetben. Szerencsére, élt még vagy 55 évet.

De, a zivatar idejére, már rég eladta Nagyapám házát földjét és lovait, 6 testvérrel osztozkodott, s mert inkább méhészkedett, abban látott jövőt, és mert unta is szívességből ekézni a nagy család, a rokonság földjeit.

Nem voltam 14

*Anyai Nagyanyám családi neve

Budaörs, 2019. július 1.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2016-03-24
Összes értékelés:
1995
Időpont: 2019-07-13 18:17:39

válasz túlparti (2019-07-13 14:18:14) üzenetére
Kedves túlparti!

Összefüggéseket pillantottam meg, s igen, ez jó volt.

Volt korábbi találkozásom a halállal. Nagyanyámé. De arra nem emlékszem, csak a következményére.

Hogy hagytam, belém is belém költözzön.

De az egy másik írás lesz.

Üdvözöllek szeretettel:
Ildikó
Alkotó
Regisztrált:
2013-06-11
Összes értékelés:
1441
Időpont: 2019-07-13 14:18:14

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
asszem, az emlékezés régi dolgokra mindig öröm; szabadít fel a szomorúság alól. remélem, Neked sikerült!
túlparti
Alkotó
Regisztrált:
2016-03-24
Összes értékelés:
1995
Időpont: 2019-07-06 08:30:01

Köszönöm, Drága Icám, Oroszlánom a gondolataidat.

Azt hiszem, alapvetően (mindig is) Boldog vagyok!

Mindannyian boldogságra születünk!

Csak azután lesz nekünk az "Elveszett paradicsom".

Szeretettel ölellek:

Köszönöm hogy itt jártál!
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
8485
Időpont: 2019-07-05 22:26:22

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedvers Ildikó!

Ezek a 4-5 éves emléket olyan kiragadott képek, érzelmek, melyek mélyen beivódnak, maradandóak.
A halállal kapcsolazos érzelmek is ott vannak, csak nem tudja a gyermek felfogni, csak később kezdi félteni tőle akit szeret.

Szeretettel ölellek
Ica
Alkotó
Regisztrált:
2016-03-24
Összes értékelés:
1995
Időpont: 2019-07-05 08:21:58

válasz black eagle (2019-07-04 18:59:56) üzenetére
Kedves LacaBarát!

Örömmel konstatálom, hogy észrevetted a három történet összetartozását,

Az ilyen, és hasonló történetek láncot alkotnak.

Sajnos, nagyon sok emlékem eltűnt a "süllyesztőben", pl nagyanyámról, aki 6 évvel korábban halt meg
mint nagyapám, csak egy, fekete-fehér, fényképszerű emlékem van. Hogy belépek a konyhájába, amelynek egyetlen ablaka az ajtaján van, s ő szemben, jó messze jó messze tőlem, a félhomályban, a tűzhelynek háttal, felém fordulva áll, sötét ruhában.

Ebben a jeleneten, azt hiszem, még mint gyermek, jól éreztem magam.
Ahogy a Fészbuk mondaná, örömteli hangulatban voltam, várakozással teli örömet éreztem.
De igázóból, csak bele tudok képzelni ilyet, valami jót, míg rosszat meg nem.

Örültem neked, mint mindig!
Köszönöm szépen méltató szavaid.

Szeretettel:
ldikó

Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
1918
Időpont: 2019-07-04 18:59:56

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ildikó!

Érdeklődéssel olvastam bele emlékeidbe, amelyeket megosztottál velünk.

Három történet, vagy egyetlen történet három kis eleme?

Azt hiszem, egyik legfőbb erősséged, hogy különösen szépen tudsz emlékezni.

Laca

Legutóbb történt

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Böszme című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Az én virágom a réti pipitér című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Nem akarok mást című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) A csodatévő virág című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A kiszolgáló című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Böszme című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) A kiszolgáló című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) A csodatévő virág című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Szerelem (haiku) című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Böszme című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) egymásnak estek az öreg hegyek című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Egy fénykép nyomában című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Egy fénykép nyomában című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) A csodatévő virág című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel én vétkem címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2020 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)