HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 11

Tagok összesen: 1872

Írás összesen: 48742

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum
Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: black eagleFeltöltés dátuma: 2019-07-16

A te házad az én váram - Kicsit másképp 09.

- Ne b...! - Eszter úgy ült fel hasizomból, ahogy már ősidők óta nem.

Julcsi halkan, de kitörő boldogságról árulkodóan nevetett: - De, de, de! Vagyis nem, nem, persze, nem téged, izé... Na, szóval itt van. Ő az.

Eszter szavakat keresgélt, észre sem vette, hogy a számok most röppentek ki először a fejéből, mióta oda befészkelték magukat. - De... de ha végül is ott van, akkor eddig hol volt az a mamlasz?

- Cákon dolgozott eddig.

- Ne hülyéskedj már! Tudom, hol tartózkodott, mindennap beszéltünk. Úgy értettem, hogy mi a fene tartott nála ilyen sokáig?

- Na látod, ezt én is neki szegeztem.

- És mit felelt?

- Azt, hogy egy kolosszális díszbarom volt.

- Ezt mondta? Ezt biztosan ott nyugaton szedte fel.

- Nos, nem egészen ezt mondta. Szép, választékos borsodi stílusban fejezte ki magát; kicsit szépítettem rajta. Na, szóval belátta, mekkora hülye volt, és... csak állt ott az ajtóban szegény.

- Megjelent az ajtódban? Csak úgy?

- Nem csak úgy. Igazából pár napja felhívott. Azóta beszélünk. Mindig ő hív. Hívott. Te jó ég, már ez is múlt idő!

- Beszéltek?! És ezt csak most mondod? Miért mindent én tudok meg utolsóként?

- Először is: elsőként tudtad meg, drágám, még senki nem tudja rajtad kívül. Másodszor: az öcséd alig pár perce aludt el, a lapedőnk még ki sem hűlt, és már erről traccsolunk. Ha hamarabb szólok, akkor közben telefonálok, érted?

- Légyszi, ne mondj ilyeneket! És ne emlékeztess a lepedőtökre! Most nem érdekelnek a részletek. Ez... olyan furcsa nekem.

- Furcsa neked egy nő és egy férfi közös lepedője? Akkor fognak még meglepetések érni az életben.

- Jaj, hát tudod, mire gondolok. Te rendben vagy, de a másik... az a kisöcsém.

- A kisöcséd 28 éves. De mindegy.

- Nem mindegy! Szóval... megjelent az ajtódban. Ez... romantikus.

- Ugye?

- Nem jelentette be magát. Nem beszéltétek meg.

- Dehogy! Csak egyszer becsöngetett. Képzelheted! Majd' elájultam.

- De nem.

- Persze, hogy nem.

- És ő?

- Ő sem.

- Jaj, már! Úgy értem, ő mit mondott?

- Lehülyézte magát.

- Mire te?

- Helyeseltem.

- Nem kért bocsánatot?

- Egyszer.

- Egyszer?! Csak egyszer?! Hát mire neveltem én ezt?!

- Hagyd már! Ő Tomi.

- És te megbocsátottál?!

- Nem! Elzavartam a francba! Te lökött vagy? Mondom, hogy összegyűrtük a lepedőt és most ott alszik az ágyamban! Persze, hogy megbocsátottam neki. Nem is kellett megbocsátani. Én nem haragudtam rá. Nem volt miért. Az csak egy csók volt.

- Na, jó, jó, ne mentegesd! Azért nagy hatökör volt.

- Az volt.

- És te ilyen könnyen elengedted neki. Ez nem jó. Ettől elbízza magát. Túl könnyen beengedted, te lány!

- Tomi nem bízza el magát. Ő nem olyan. És tudom, túráztathattam volna, persze. Talán meg is érdemelte volna a leckét. De...

- De?

- Hát... ő Tomi. Érted? Én...

- Igen?

- Én szeretem őt. Nem akarom bántani.

Eszter sírva fakadt. Némán, forró, zajtalan könnyekkel. Az öccse és a legjobb barátnője. Az a két ember, akit a legjobban szeret a világon. Milyen csodálatos! Milyen nagyszerű ez!

Hallgatta, ahogyan Julcsi folytatja: - És tudod, hogy ő milyen büszke. Ha... ha most én elutasítom, talán soha nem jön vissza. És ha visszajön is, csak... csak folyik el a drága idő. Az élet véges. És én nem leszek olyan hülye, mint ő. Én nem fogok hónapokat elvesztegetni. Több hónapnyi boldogságról lemondani.

Eszter az arcát törölgette, szeme ragyogott, orra kezdett eldugulni. - Figyelj, szívem... igazad van. De ugye... neki még nem mondtad?

- Hogy szeretem. Nem, még nem.

- Jól van. Figyelj rám. Egyelőre ne is mondd, rendben? Tudod, hogy mindig túl hamar kimondod.

- Igen. De... igen. Megpróbálom minél tovább visszatartani, ígérem. De nem lesz könnyű.

- Bírd ki. Azt nem szabad csak úgy kimondani. És még valami.

- Igen?

- Most már... most már akkor gyertek haza!

***

A műben olvasható obszcén kifejezések nem az alkotó, hanem a karakterek gondolatiságát tükrözik, és nem a jó ízlés megzavarását, hanem a hitelességet hivatottak szolgálni.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
1837
Időpont: 2019-07-17 01:38:34

válasz Kőműves Ida (2019-07-16 21:03:41) üzenetére
Az akció sajnos még nem ért véget; a következő két rövid epizóddal azonban lezárul. Azután nem lesz több.
Eszternek már két olyan telefonszám is van a birtokában, amivel kezdhet valamit, és ott van a kincses ládikája is. Én nem aggódom érte.😊

Laca
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5953
Időpont: 2019-07-16 21:03:41

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Nahát, lassan rendeződnek a dolgok, mindenki megtalálja a boldogságát. Csakhogy itt van egy de, mi lesz Eszterrel? No és Laca?

Most már nagyon kíváncsian várom a folytatást... úgy érzem, hogy közeleg a "vége", de még ki kell derülnie egynek-másnak. Ki is kell pihennem az izgalmakat :), akció már nem lesz, ugye?

Szeretettel,
Ida

Legutóbb történt

mandolinos bejegyzést írt a(z) Theodor Storm: A város című alkotáshoz

mandolinos bejegyzést írt a(z) Theodor Storm:Die Stadt című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Ambivalens című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Vaksors 8/7 című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Második útinapló - III. rész című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Második útinapló - III. rész című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Most című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Te vagy az című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Rög című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Rög című alkotáshoz

Futóinda alkotást töltött fel Utakon címmel a várólistára

Futóinda bejegyzést írt a(z) Utolsó kérés című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Nem magadért című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Menyegző címmel a várólistára

eferesz bejegyzést írt a(z) Nem magadért című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)