Leltár a lomtárban,
a dohos pincében,
szagos juhkarámban,
padláson, vécében.

Mindent sorra veszek
dolgozószobámban,
tornácon vaklálok
alkonyi homályban.

Egy szürke vakablak,
vaksin ásít felém,
naplementét látni
ezen nem jön be fény.

A kutya tányérja
előttem egy téglán,
e derék házőrző
éhes képpel néz rám.

Most leltárba veszek
minden csontot, morzsát,
s azt, hogy a házőrzőnk
jól végzi -e dolgát?

Majd' elfelejtettem,
nincs leltáron petró,
mivel világítsak?
Itt vaklálni nem jó!

Leégett a mécses,
füstölög a kanóc,
káromkodom nagyot,
mint zsoldos martalóc.

Tyű, a kutyafáját,
még jó, hogy a nejem,
főzött ki pálinkát
attól frissül fejem!

S számbaveszek minden
tetvet, tetkót, petrót,
zsémbes szomszédasszonyt,
ki múlt héten meghótt.