HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 5

Online vendég: 23

Tagok összesen: 1906

Írás összesen: 50247

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

eferesz
2020-05-09 20:21:34

Reklám

Prózai művek / novella
Szerző: Kőműves IdaFeltöltés dátuma: 2020-01-06

Vaksors II fejezet (12/2)

Behallatszott a tűsarkak kopogása a folyosóról, majd nyílt az ajtó, nagyot csattant, ahogy nekiütközött a falnak, s máris hallotta Móni idegesítő, selypítő csipogását.
- Iván, drága picurka cicuska, édes nyuszikám, hát felébredtél végre, no, adj hamar egy puszikát a te kis menyasszonykádnak. - Iván azonnal felemelte a karját, hogy meggátolja ebben a lányt, majd anyjához fordult:
- Anya, légy szíves menj ki a folyosóra, egy kis időre, beszédem van a "menyasszonyommal" - gúnyosan kihangsúlyozva az utolsó szót, ellentmondást nem tűrően.
- De hát... az anyád vagyok... mégis, hogy képzeled?...
- Tényleg? Tudod mit, anya, fogd a "menyasszonyodat" is, és távozzatok együtt. Ugyanis én sohasem kértem meg a kezét, és nem is fogom, azt hiszem elég érthető voltam mindkettőtök számára.
A két nő ijedten pislogott egymásra, majd Móni jajveszékelve sírni kezdett és ráborult reménybeli anyósa vállára.
- Kisfiam, tudom, nem vagy még jól, az hozta ki belőled az állatot, de majd rendbe jössz, és akkor minden rendben lesz kettőtök között is...
- Tudod anya, mi hozta ki belőlem az állatot? Te, meg ez a mihaszna nőszemély. Túlságosan megengedő, türelmes és elnéző voltam veletek, de ennek vége. Jól tudod, hogy miatta veszítettem el a menyasszonyomat, miatta történt a baleset is, mert túlságosan is finoman bántam vele... nem kellett volna... tényleg nem... de ennek egyszer s mindenkorra vége. Remélem mindketten felfogtátok, hogy sohasem volt a menyasszonyom és nem is lesz, és nem leszek ezentúl finom úriember azzal, aki ezt nem veszi tudomásul. Távozzatok, mindketten!
Sírva-ríva, összekapaszkodva hagyta el a kórtermet a két nő. Futott is a nővér hamarjában, amikor meglátta őket. Azt hitte Ivánnak van baja, aztán meglepődve látta, hogy vele minden rendben.
- Már megijedtem, hogy magának esett baja...
- Nem, nincs semmi baj. Nővérke, önnek megvan az apám telefonszáma? Fel tudná hívni, hogy jöjjön be hozzám, beszélnem kell vele... nincs meg a telefonom... nem tudom hívni.
- Igen, megvan, intézkedek máris... - és gyorsan elviharzott.

Végre magára maradt. Feküdt hanyatt, nézte a plafont, s most már legalább nyugodtan végiggondolhatta, hogyan siklott ki így az élete.
Gina, egyetlenem, hol vagy? Bizonyára hazamenekültél. Még csak fel sem hívhatlak, azt sem tudom mi van veled, bizonyára te sem tudsz a balesetemről sem. Elmentél... otthagytad a gyűrűt is, meg a piros ruhát... azt írtad "vége". Talán mást is írtál, de nem tudok róla... csak azt tudom, hogy nem tudok nélküled élni.
Gina, egyetlenem, meg tudsz valaha bocsátani? Nem voltam őszinte hozzád, mert nem lehet mindent elmondani annak, akit szeret az ember... legalábbis eddig azt hittem, pedig igenis, el kellett volna mondanom, de amikor belenéztem a te gyönyörű ártatlan szemeidbe, láttam a te tisztaságod... nem, nem tudtam elmondani, nem hiszem, hogy megértettél volna.
Tudtam rólad, éreztem, hogy kisebbségi érzésed van, amiatt, hogy szegénynek születtél, meg, hogy nem forogsz előkelő társaságban... Tudod, hogy meg akartalak változtatni?... azt akartam, hogy olyan legyél amilyen én vagyok... Istenem, mennyire ostoba voltam. Nem neked, nem neked kellett volna megváltoznod, hanem nekem. Nekem kell megváltoznom, hallod?

Nekem kell olyanná lennem, amilyen te vagy... Tudom, hogy most szenvedsz, ahogyan én is, de ennek így kellett történnie, ennek meg kellett történnie, hogy rájöjjek, hogy nekem kell megváltoznom, nekem kell olyanná lennem, amilyen te vagy.
Rettenetesen álságos világ ez, amibe én keveredtem. Azt hittem, ha van pénzem, mindent elérhetek... minden az enyém lehet... csak most jöttem rá, hogy csak az nem lehet az enyém, amit a leginkább szeretnék, csak te nem lehetsz az enyém, aki nélkül élni sem tudok.

Gina, drágám, meg fogok változni, már elindultam azon az úton... megváltozom, hogy bátran tudjak a szemedbe nézni... nem kell a gazdagság, a jó fizetés, az minden csak máz... Ó, ha belegondolok, amíg én kétmilliós fizetést veszek fel havonta, vannak emberek, akik ennek a tized- vagy huszadrészéből élnek, tartanak el családot, nyomorognak reményvesztetten, amíg én dúskálok a pénzben, a jólétben... szórtam a pénzt két kézzel, és nem láttam meg a szegénységet, a nyomort, mert onnan fentről az nem látszik, gondolkodni meg elfelejt azt ember... Tudod, hogy mennyivel több vagy nálam?... biztosan tudod... csak én nem tudtam... téged akartalak megváltoztatni, hozzáidomítani a jóléthez, így magamhoz láncolni téged... hát nem sikerült, te inkább a nyomort választottad, elhagytál, pedig tudom, hogy megszakadt a szíved, de te nem adod el magad... én voltam gyenge, gyáva... megbántam, tudod mennyire megbántam mindent?... Most már tudom a hozzád vezető utat... vagy ha még nem tudnám, megkeresem, és biztos vagyok benne, hogy megtalálom és visszaszerezlek az életem árán is.

A halk kopogtatásra összerezzent. Apa nyitott be az ajtón.
- Jöttem, amint tudtam. Hogy vagy, fiam?
- Jól lennék, csak még nem látok tisztán, mi történt velem, te tudod?
- Annyit tudok, hogy valamin összecsaptatok Mónival, s te elrohantál, aztán egy mellékutcából kiforduló taxi elütött. Ott volt Móni, ő hívta a mentőt és ő kísért be ide. Nekünk is ő telefonált.
- És azt is ő mondta, hogy összevesztünk valamin?...
- Nekem anyád mondta... ő találta meg a gyűrűt a lakásodon, amit Móni otthagyott, meg valami piros ruhát...
- Apa, te is ott voltál a lakásomon?... Beszéltél anyával ma?
- Nem, én nem voltam ott. Persze, hívott, amikor megtudta, hogy felébredtél. Azt mondta, hogy jönnek be Mónival, nem voltak még itt?
- Ezek szerint azóta nem hívott. Voltak itt, de kidobtam őket...
- Mit csináltál? Miért?
- Apa, nekem nem Móni a menyasszonyom. Én mást szeretek, eljegyeztem Reginát, anya meg Móninak adta vissza a gyűrűt, meg a ruhát, amit én Reginának vettem, őt jegyeztem el, érted?
- Hát meg kell mondjam, nem igazán...
- Mindegy... Móni miatt történt a baleset... rám akaszkodott, amikor jöttem ki a minisztériumból. Regina ott volt a téren, és látott Mónival... elrohant, és én utána futottam... ő hagyta a lakásomon a gyűrűt, meg a piros ruhát... az Gináé volt, apa, nem Mónié... és most anya eljegyezte Mónit, neki adta, az az ostoba meg elfogadta, pedig tudta, hogy nem az övé.
- Hááát, mit is mondhatnék? Tudod... te is tudod, hogy az asszonyok már régen megbeszélték, hogy összeházasodtok Mónival, a munkahelyedet is Sándor intézte, a Móni apja... hiszen tudod.
- Persze, tudom. És most azért adjam el a lelkem, vagy önmagam? Nem apa, felnyílt a szemem, elegem van a politika fajsúlyos mindent átszövő intrikus világából. Megkönnyítem a helyzetet, amint ki tudok innen menni, felmondok. Új életet kezdek, és visszaszerzem Reginát. Apa, egy valamit tegyél meg nekem, anya elvitte a telefonom, a pénztárcám, a lakáskulcsom, azt hozd be nekem, légy szíves, még ma, megteszed?
- Azt mondod, anyád elvitte, mikor, honnan?...
- Hát innen a szekrényből, kirámolta a zsebeimet, légy szíves szerezd vissza tőle és hozd be még ma. Fel kell hívnom Ginát, el kell mondanom neki mi történt, mindent el kell mondanom neki. Érted? Ez élet-halálkérdés, légy szíves tedd ezt meg nekem.
- Jól van fiam, megpróbálom, még ma. Mindent a szerelemért! - nagyot sóhajtott, tudta, hogy nehéz dolga lesz, majd feltápászkodott és hazaindult. Még visszaszólt - aztán jövök!

folytatása következik...

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
6470
Időpont: 2020-03-19 09:42:54

válasz Bödön (2020-03-17 08:50:55) üzenetére
Szia Bödön!

"DE vajon nem késő-e?" - kérded. Sohasem késő, mindent helyre lehet hozni, csak akarni kell. Örülök, hogy izgalmasnak találod és köszönöm, hogy ismét itt jártál.

Szeretettel,
Ida
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
9027
Időpont: 2020-03-17 08:50:55

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Ida! Ármány és szerelem, mondhatnánk, és tényleg így van, mindkettő jelen van ebben az érdekes történetben. DE vajon nem késő-e? Na majd kiderül! Remek párbeszédek. Az izgalom fokozódik! Értesz hozzá, mikor kell abbahagyni egy-egy fejezetet Üdvözlettel: én
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
6470
Időpont: 2020-01-09 19:17:38

válasz Klára (2020-01-09 16:01:16) üzenetére
Kedves Klári!

Örülök, hogy olvasmányosnak találod. Peregnek az események és futnak az évek, ahogy a valóságban is. :)
Én is követlek. :)

Szeretettel,
Ida
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
6470
Időpont: 2020-01-09 19:12:33

válasz túlparti (2020-01-09 15:58:33) üzenetére
Szia túlparti!

Mindenki jót akar, mondod. Csakhogy mindenkinek másként jó, ebben tessék igazságot tenni. :)
Mindenesetre megpróbálom. :)

Szeretettel,
Ida
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
6470
Időpont: 2020-01-09 19:09:42

válasz oroszlán (2020-01-08 19:23:57) üzenetére
Drága Ica!

Örülök, hogy szimpatikusnak találod a történetet. Egyébként harc, meg küzdelem nélkül nincs béke. Legalábbis, ebben a történetben. :)

Ölellek!
Ida
Szenior tag
Klára
Regisztrált:
2012-08-19
Összes értékelés:
2822
Időpont: 2020-01-09 16:01:16

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ida!

Ez a rész is nagyon jó, olvasmányos. Bár nem történik sok minden, mégis úgy érzi az ember, hogy csak úgy peregnek az események. :)

Most megyek a 3. fejezethez. :)

Szeretettel: Klári
Alkotó
Regisztrált:
2013-06-11
Összes értékelés:
1406
Időpont: 2020-01-09 15:58:33

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Azért, nem olyan rossz az a havi "kétmillás fizu" sem. Ha jó szakember az embergyereke, és nem kapcsolatokból, meg a puncsolásból él... (Nekem sose volt ennyi, és már nem is lesz. De nem zavar.) Attól még a főhősöd lehet nagyon szerelmes, és mindent meg kell tennie a jó ügy érdekébe'! Remélem, így is lesz. Mindenesetre, a férfiak legalább összetartanak! Mindenki "jót akar", aztán, lám, mi lesz ebből!
Olvaslak tovább, szeretettel: túlparti

Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
8400
Időpont: 2020-01-08 19:23:57

Drága Ida!
Nagyon szinpatikus a történet.
Sajnos az anyák többsége befolyásolható, még ha jót is akarnak, rosszul sülhet el. Előbb utóbb szent lesz a béke.
Szeretettel gratulálok
Ica
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
6470
Időpont: 2020-01-07 22:10:25

válasz sailor (2020-01-07 22:01:01) üzenetére
Kedves sailor!

"Szinte nem lehet abbahagyni!" Nagyon örülök, viszont kénytelen voltál abbahagyni. :)
Vigaszul, holnap jön a következő!

Köszönöm elismerő soraidat.
Szeretettel,
Ida
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
6470
Időpont: 2020-01-07 22:06:59

válasz Krómer Ágnes (2020-01-07 21:56:21) üzenetére
Kedves Ági!

Igazad van, mert van olyan is, de talán van olyan szerelem is, amiért érdemes küzdeni. Majd meglátjuk, megéri-e?
Csak úgy olvasd, ha van kedved hozzá, lesz itt még sok buktató, bonyodalom. :)
Köszönöm, hogy jöttél.

Szeretettel,
Ida
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
5371
Időpont: 2020-01-07 22:01:01

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ida!

Ez is nagyon jó!
Szinte nem lehet abbahagyni!

Gratulálok:sailor

...a folytatás mikor?
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
6470
Időpont: 2020-01-07 22:00:58

válasz T. Pandur Judit (2020-01-07 20:19:21) üzenetére
Kedves Judit!

Hálás köszönetem azért a lebilincselőért. :) Holnap megy a következő rész.

Ida
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
6470
Időpont: 2020-01-07 21:57:29

válasz black eagle (2020-01-07 08:17:16) üzenetére
Kedves Laca!

Biztosíthatlak arról, hogy nem róla mintáztam mert a következő részben csúnya dolgot tesz. A te édesanyád biztosan nem volt ilyen gonosz.
No, majd legközelebb elárulod, ha akarod.
Várlak szeretettel.

Ida
Alkotó
Regisztrált:
2011-08-27
Összes értékelés:
3112
Időpont: 2020-01-07 21:56:21

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ida!

Szerintem biztos, hogy egy másik nő a gyógyír.Ha ott lenne nem kellene.Mindig az kell ami nem lehet meg nincs.
Ez így szokott lenni.Nekem ez az érzelmi megnyilvánulása az Igornak vagy kinek már nem reális,
ilyen már a mesekönyvben sincs. Mi van akkor ha Reginának van valakije? De azért elolvasom a kedvedért.

Szeretettel:Ági
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
6470
Időpont: 2020-01-07 21:47:57

válasz hundido (2020-01-07 05:39:59) üzenetére
Szia hundido!

De megörvendeztettél az utolsó mondatoddal. Már ezért megérte. :)
Köszönöm.

Szeretettel,
Ida
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
6470
Időpont: 2020-01-07 21:45:26

válasz Krómer Ágnes (2020-01-06 17:58:22) üzenetére
Kedves Ági!

Biztos vagy benne, hogy szomorú. Biztos vagy benne, hogy egy másik nő a gyógyír? Inkább azt mondanám, életízű. Az életben is mindenért meg kell küzdeni, a boldogságért is, azért is, aki társ egy életen át, semmit nem adnak ingyen. De, várjuk ki a végét, majd minden kiderül. :)
Köszönöm soraid.

Szeretettel,
Ida
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
6470
Időpont: 2020-01-07 21:38:47

válasz efmatild (2020-01-06 17:29:40) üzenetére
Kedves Matild!

Igazad lehet, hogy nehéz kisebbségben a nők ellen küzdeni, viszont a boldogságért harcolni kell. Az, amiért nem kell küzdeni, az nem lesz tartós sem... Majd meglátjuk ki győzedelmeskedik a végén. :)
Köszönöm, hogy jöttél.

Szeretettel,
Ida
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5235
Időpont: 2020-01-07 20:19:21

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ida!

Nagyon jól szövöd a történetet! Legszívesebben azonnal olvasnám tovább.
Lebilincselő!

Judit
Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
1908
Időpont: 2020-01-07 08:17:16

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ida!

Mintha a saját anyámról olvasnék. 😁 Nagyon jó rész ez is; nem kis dolog, hogy a jómódú férfi magába száll. És hálás lehet a sorsnak, hogy akad szövetségese, az apja személyében.

Laca 😊⚘
Szerkesztő
hundido
Regisztrált:
2006-03-12
Összes értékelés:
1763
Időpont: 2020-01-07 05:39:59

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia!
Remekül alakul a történet, sok bonyodalmat sejtet. Tetszenek a karakterek ábrázolásai és az, ahogy szövődik a történet. Élmény olvasni! Milyen jó, hogy folytattad! Üdv hundido
Alkotó
Regisztrált:
2011-08-27
Összes értékelés:
3112
Időpont: 2020-01-06 17:58:22

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ida!

Ez egy rettenetesen szomorú történet.Ilyenkor mindig jön egy másik nő aki vigasz a sebzett szívre.
Szerintem most is így lesz.Nem érte meg a rohangálás mi lett a vége.Szomorú dolgok ezek rettenetesen.

Szeretettel:Ági
Olvasó
Regisztrált:
2013-11-21
Összes értékelés:
509
Időpont: 2020-01-06 17:29:40

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Drága Ida!

Ez a rész nagyon elgondolkodtató, milyen sok igazságot rejt... Együtt érzek Ivánnal, de az a sejtésem, a nők nem hagyják olyan könnyen, hogy ne Móni legyen a menyasszony, majd a felesége. Nem olyan egyszerű az élet, a boldogságnak sok akadálya van. Kíváncsi vagyok a folytatásra!
Sok szeretettel olvastalak: Matild

Legutóbb történt

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Tavaszkacagás címmel a várólistára

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Találd meg! címmel a várólistára

szilkati alkotást töltött fel A tónál címmel

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Csend csobog című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Szívemhez simul című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Szívemhez simul címmel a várólistára

Szalki Bernáth Attila bejegyzést írt a(z) Christian MorgensternErster Schnee című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Flóra címmel a várólistára

gleam bejegyzést írt a(z) Reggelem című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Lóci Maci meséi 7. című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Megoldás című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Megoldás című alkotáshoz

gleam alkotást töltött fel Csend csobog címmel a várólistára

Szabó András bejegyzést írt a(z) Te, aki voltál című alkotáshoz

Szabó András bejegyzést írt a(z) Paul Laurence Dunbar: We Wear The Mask című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2020 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)