Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kicsi Zombi.

Ez a kicsi Zombi egyik reggel kiment a kertbe sóskát szedni. Hogy miért pont sóskát? Azért, mert az volt a kedvence. Pont úgy, mint nektek a csokoládé. Amint ment mendegélt, egyszer csak hall valami károgást és cincogást. Odamegy megnézni: vajon mi lehet az? Hát látja, hogy egy varjú verekszik egy kis egérrel. - No, még ilyet se láttam életemben - mondja a kicsi Zombi, és olyan jót nevetett rajta, hogy majd kipukkadt. - Ejnye- bejnye kicsi Zombi, hogy mersz te rajtam kacagni? - károgta a varjú. - No, ezért lesz nemulass! Kicsi Zombi bezzeg most már nem kacagott. Tudta jól, hogy hibázott, hisz nem szép dolog a kárörvendés, a gúnyolódás, csipkelődés. Tréfát űzni, gúnyt űzni valakiből és kifigurázni valakit bármi is legyen az oka. - Ha nem válaszolsz jól a három találós kérdésemre, idehívom a Zombi evő Habakukkot !- kárálta a varjú. A kis egér is csak tátott szájjal nézte! Kicsi Zombi bocsánatot kért tőle. Nem is egyszer, inkább háromszor. Szánta- bánta amit tett, de hiába. A varjú tovább károgott. - Ha nem válaszolsz jól a három találós kérdésemre, idehívom a Zombi evő Habakukkot ! - Hát jó!- nem volt mit tenni- válaszolok három kérdésedre. - Halld az elsőt!

Erős, hosszú lábon ugra- bugrálok,
vannak szárnyas s anélküli apróságok.
Színem igencsak feltűnő, oly nagyon,
testem mérgező és rikít árnyalatom.

Finom zöld levelekkel táplálkozok,
csápjaim nagyon rövidek és vastagok.
Mezőn, réten vidáman ciripelek,
repülök, szökellek bizony szépségesen.

- Ez a sáska- felelte Kicsi Zombi. - Jó a válasz! Halld, hát a másodikat!- kárálta a varjú.

Uszonyom és kopoltyúm van
ezüst sikamlós pikkelyem.
Húsom finom és ízletes,
vízben fogócskázom veled.

- Ez a hal- felelte Kicsi Zombi. - Jó a válasz! Halld, hát a harmadikat!- kárálta a varjú.

Burukk- burukk

Erdőben, sziklás vagy a
szárazföldi területen élek,
és ügyesen repülök,
ragadozó madaraktól félek.

Magot, levelet, rügyet,
virágot, gyümölcsöt csipegetek.
Színem barnás, szürkés,
nem költözöm és itt élek veletek.

Burukk- burukk

- Ez a galamb- felelte Kicsi Zombi. - Jó a válasz! Mindhárom találós kérdésre jól feleltél, most az egyszer szerencséd volt. Megbocsájtok!- kárálta a varjú.

Mindhárman elbúcsúztak, elköszöntek egymástól. Még máig is élnek, ha meg nem haltak.