HONLAPUNKTagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K. |
ALKOTÁSOKCikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj |
EGYÉBLinkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal |
 Statisztika
Online vendég: 100 Tagok összesen: 1887 Írás összesen: 49228 |
|
Regisztráció Elfelejtett jelszó
|
||||
Utolsó hozzászóló: 
|
Szerző: maricaFeltöltés dátuma: 2007-03-18
Újjászületés vagy reinkarnációEldöntik már a csillagok az égen, Fogamzáskor,hogy milyen lesz az énem. Bölcs leszek vagy tehetetlen Ők ekkor döntenek helyettem. Kötődök folyvást, mit az élet hoz, Előbb egy szívhez, köldökzsinórhoz, Majd két emlőhöz, mely éltet. Utóbb sóhoz, kenyérhez, Mikor az első lépést megteszem, Eldöntik, merre menjek, merre nem, Fejemben nem látott gondolat, Egy csalafinta mozdulat, S a szemem másfelé kutat. Az első döntésem született, Mit mindenki kinevetett, - Totty, a földre csöppenek - Sírok szívből egy keveset, Kigúnyolták első döntésemet. Felállnék, de felemelnek, Ettől elkényelmesedek, S egy darabig fel sem állok Csak hosszú lábakat látok Döntésképtelenné válok. Kezdődik előröl minden, Jön a sok nem értem, Én őket, ők engem, Minden más, mint előző életemben, Pedig emlékszem, és akarom elmondani. Nevetnek rajta, nem hiszik, Már senki nem emlékszik, Hogy egy másik világ is létezik. Már mindenki úgy felelt, Ahogy újra varázsolta a környezet. És mindenki dönt: az óvoda, az iskola, Az apuka, az anyuka, A nagypapa s a nagymama A szomszéd, az állam, vagy micsoda, Kinek mi jó ö főként tudja. De előbb utóbb kiderül Mikor már végre sikerül Titokban önállóan dönteni Mikor már nem érdekel senki Szeretnék én, én lenni. Ekkor mindenki maglepett! Hová lett a kis gyerek? Saját kudarcként éli meg, Hogy gyermekből felnőtt lett. S valami csoda folytán, sorsáról dönthetett. Kezdődik minden megint. Élet adta pofon int: Ez zsákutca megállj! Egy belső hang kiabál, Melyhez újfent kötődöm, Mint a földhöz melyen élek Testhez melyben él a lélek, Kötődök a csillagokhoz, Teremtőhöz, a folyóhoz Mert víz, melyben kezdődött a létem. Mehetek újra vissza a kereszthez dönteni. Zsákom, mit cipelek nehéz, már teli, És új úton új felé indulok, Felhők közt derengnek csillagok, Szemem rájuk felragyog Mind ismerős Fogamzásomnál döntöttek ők, Ki és milyen legyek. Megint ők segítenek, Én ismét rájuk hallgatok. Megtörten feléjük indulok, Megláttam azt mely úgy ragyog, S mutat egy jobb utat Elindulok féktelen. Ellőttem áll a végtelen. Megtaláltam lényegem, A gyümölcsöm, az otthonom. Egy élet oltalom: A bölcsőm és a koporsóm.
Még nem szavaztak erre az alkotásra
|
szilkati alkotást töltött fel Az én karácsonyom címmel T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Az aranyszemű lány című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Pillangószárnyak című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) Essz levele (2.fejezet) című alkotáshoz oroszlán bejegyzést írt a(z) Mennynek angyala című alkotáshoz oroszlán bejegyzést írt a(z) Advent idejére című alkotáshoz A Napvilág.Net hírei:Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai Tüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!
2014. 10. 20. - Irodalom |
||
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)   
|
||||
