HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 5

Online vendég: 23

Tagok összesen: 1889

Írás összesen: 49245

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Alkonyi felhő
2019-12-09 01:29:40

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: AdriennFeltöltés dátuma: 2007-05-04

Gyermekem számára...



... gyermekem számára, aki még nem jött e világra, de megszülethet az elkövetkezendő 15 év valamelyikében, ha az ideje elérkezik...


...annyira szeretném már érezni a puha bőrödet, és szeretném a picike testedet a karomban tartani. Játszani szeretnék veled és számolni tanítani; meg persze szeretni mindenekelőtt.
Olyannyira várlak már, hogy szavakkal nem lehet leírni e feszült várakozás földöntúli örömét. És mindeközben; egy igen fontos kérdés megfogalmazásáról majdhogynem megfeledkezem.
JOGOM VAN-E MEGADNI SZÁMODRA AZ ÉLETET? -( Igen , kedves olvasó; jól érti a kérdő mondatot.)- Jogom van-e arra, hogy téged erre a világra kényszerítselek? - Minden bizonnyal tudsz majd felelni - ha már felnősz, és értelmes fiatalember vagy ifjú hölgy leszel- arra a kérdésre, hogy megérte-e. De most senkitől nem kapok feleletet. A süket csöndje az égszínkékre meszelt babaszobának megfojt; körbevesz.
JOGOM VAN-E HOZZÁSEGÍTENI TÉGED MINDAHHOZ, AMI ÉLETED SORÁN MEGTÖRTÉNIK MAJD VELED?
- Persze- a születésnapi torták csokoládé ízét a nyelveden, vagy a nagyszüleid ölelő karjait; a boldog játszadozással töltött délutánokat minden bizonnyal köszönni fogod majd nekem.
- A szívemet időnként mégis megmarkolja a félelem. Hisz tudvalevően; akik szeretnek; azok FELELŐSEK is, azok mindig féltenek.
Felelősek vagyunk azért, akit szeretünk, és szeretnénk vigyázni rá. Csakhogy én; drága gyermekem, nem tudlak mindentől megvédeni; bármennyire szeretném is, hogy így legyen.
Belesajdul a szívem, de nem garantálhatom, hogy rossz dolog itt; ebben a kinti kegyetlen világban sohasem történik veled.

Eleinte mindez; nem tűnik majd fel neked. Aztán belépsz abba a korba, mikor óhatatlanul is felnyílik a szemed. Kérdezni fogsz és kérdőre vonsz. Én pedig csak hebeg - habogok, hisz jól tudom; választ nem adhatok.
-,,MIÉRT KELL MEGHALNUNK?!"- Rám nézel és tüzel a szemed.
-,,Miért élünk, ha egyszer úgy is meg kell halnunk?!" - kérdezed.
-,,Ott az a tolókocsis mért nem jár, AMOTT AZ A BÉNA MÉRT BETEG?!"
-,,ELVESZÍTJÜK, AKIKET SZERETÜNK?!" -Rám nézel és a szemed sem rebeg.
-,,Gúnyolnak és ámítanak, MONDD MINDEZ MIRE JÓ NEKED?!"

...dőlnek belőled a kérdések, és én mind mélyebbre süllyedek. Szeretnélek megóvni, de belátom; nem tehetem. Mindezt meg kell élned, és ezt a sok rosszat közvetve; valóban én tettem veled.
... Itt áll a sarokban a babakocsi, ma hozta el az üzletből az édesapád. Még meg sem érkeztél; de már most imádunk; szeretünk mindenek felett. Csak tudod - nem tehetek róla igazán (?)- sok kegyetlen dolog fog még megtörténni veled.

Időnként vádolsz majd és kérdőre vonsz; de bízom benne; összességében mégis csak köszönni fogod majd nekem. Az életedet. Amiről még mindig nem tudom; voltaképp van-e a megadásához igazi jogom.
Mondanám és gondolnám, hogy nem kell; hogy féltselek. Felépítik majd a te hitedet is a pofonok; mint a sziklavárakat. De hazudnék ezzel magamnak is. Hisz az én hitem is, épp hogy csak épülőben van ma is. Felépül, aztán összedől; épp hogy csak elkészülhettem vele.
...nevetséges, milyen kevés, amit adhatok. Pedig elterveztem; olyan jól elterveztem már; hogy Te gyönyörűm, Te leszel a világon a legboldogabb. ... De még ezt sem garantálhatom, ha jól meggondolom.

Ígérhetem a szeretetem és a szívem erejét. A szeretet és a tekintetek erejét; ezeket a kis, létező csodákat; melyeket a magadévá tehetsz majd te is. De ez minden. Ha jól meggondolom.
Játszunk majd együtt a napsütésben naphosszakat. Tornyot építünk majd, amit minden bizonnyal nagyon szeretni fogsz. TE rakod a kockákat egymásra remegő karokkal és csillogó tekintettel, én pedig megdicsérem a művedet. Aztán a torony meginog, összedől. És te hozzáfogsz újra, hogy összerakd megint. Mindig összedől majd és te mindig fel akarod építeni. Most még nem érted; miért, de eljön az idő, mikor nagyon is jól fogod érteni.

Aztán rájössz, hogy torony vagy Te is. Ami igen könnyű meglegyinteni, és a porba hullajtani.
EKKOR; ÉLETEDBEN ELŐSZÖR KÉRDŐRE VONSZ.
Te a bíró; én a vádlott leszek.
Te kérdezel; én hirtelen MEGNÉMULOK, és csak bámulok magam elé az ostoba semmibe.

...gyönyörű, ahogy az égszínkékre mázolt babaszoba falán játszanak a kacér napsugarak.
Nagyon várlak már és igen, mint tudod feszült szeretettel vártalak. Megkérdezted egyszer, milyen jogon, és süket volt a csend és nem jöttek válaszok. ...

...Most itt állsz előttem, kis félmosollyal és kissé félszegen. Tudj Isten, miért, könnyek peregnek le a szemeiden. Itt állsz előttem, letérdelsz és az ölembe hajtod a fejed. Tudod már, hogy foghatom a kezed és el is engedhetem. Tudod már; hogy ha hívsz én mindig ott vagyok.
Meghalok a félelemtől, hogy baj ér de nem tudom; semmissé tenni a bánatot.


Egymásba fonódik a tekintetünk; most nem vagy bíró és nem is kérdezel.
Csak köszönöd a sérülékeny, időnként óhatatlanul is kínpadra vont csodát; az életed. Rám nézel és köszönöd nekem. Az ölembe hajtod a fejedet megint, mint egykor azok után a nagy veszekedések után; mikor tudomásul kellett venned, hogy én nem kérdeztelek és válaszok sincsenek.

Elnézel a derekam fölött a szíveddel a szívem erejéig. Hallom a kacajodat.
Értelmes fiatal lány lettél, és tudj Isten, miért; van kedved tornyosat játszani.
Van kedved toronynak lenni, összedőlni és épülni megint. Már nem kérdezel, hisz ebben a csöndes-bölcs szemedben ott bujkálnak a saját magad számára alkotott válaszok.

...eltemettük a nagyapádat és te nem heverted ki a mai napig. De mintha a világ bölcse lennél,
Nem kérdezel és nem vádolsz semmivel; itt nyugtatod a fejedet a vállamon. Ma tudj Isten, miért; kacagsz és torony vagy megint....Tudom jól, hogy magadévá tetted már a Titkot; érted és érzed már Te is.

A minap is, együtt sétáltunk a parkban és az a szép szemű tolókocsis kisfiú ott játszott megint. Te dobtad neki a labdát és mikor elejtette, Te vetted fel helyette is. Szeretsz és ugyanakkor belesajdul a szíved, mind a mai napig. Nem csak ,,MA." Ma is és holnap is.
...Furcsán fénylik ma, az a gyönyörű szép szemed. Hisz BÖLCS LETTÉL; végtére is.


...Balázska okos kisfiú, minden héten meglep vele, hogy mennyit fejlődött azóta is. Most is éppen játszunk; tornyosat. Kacagunk, nevetünk, és értünk szól a harang.
...Balázska csókot lehelt a száz éves arcomra megint. Ma is velem vagytok, és ma is csak szeretünk megint. ...Értünk szól a harang és játszunk a szerető szívünk erejével; játszunk tornyosat.

...megint elszaladt velem az idő, lágyan cirógatsz hogy ébredjem végre fel,
Elhoztad hozzám a legnagyobb kincset; a kisunokámat ma is.
Most már,- ha jól meggondolom,- azt hiszem; volt hozzá jogom...

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Nagy Krisztina
Regisztrált:
2007-06-21
Összes értékelés:
1162
Időpont: 2007-07-22 20:41:23

Drága Adrenn
Írásodban levezettél egy életet, és a még meg nem született gyermekedhez szósz, és választ vársz a kérdéseidre.Bizony nehéz dolog ez.Mint ahogy mi sem, úgy a gyermekünk sem kéri az életét, és nem várhatunk, nem is kapunk köszönetet, de tiszteletet igen.Az idő alakítja azt a kis csiszolatlan ékkövet, ami a mienk, és a mi kezünk között érik, igaz drágakővé.Rajtunk múllik!-majdnem csak rajtunk.Szerintem írásod, így kerek ahogy van.Leírtad az akkor ott született gondolatokat, magában foglalva minden kételyt, és felelősségérzetet, az elmúllást......
Nagyon tetszett!Prózában is megállod a helyed!
Puszi:Kriszti
Alkotó
Regisztrált:
2006-12-27
Összes értékelés:
39
Időpont: 2007-05-06 12:18:00

Szia Zoltán!
Először is köszönöm, hogy olvastál:)
Igen, tény, hogy a központozáson még finomítanom kell, továbbá az egyes részek egymásba való átvezetését is jobban kellene a jövőben megoldanom, lehetne sokkal gördülékenyebb.
A jövőben próbálok majd csiszolni ezeken a dolgokon is.

Miért pont 15 év? Hát, nem is tudom:)
Most 19 vagyok-lassan 20, és egyszerűen csak arra gondoltam, hogy 35 éves koromig jó lenne egy kedves kis lényt a világra hozni, majd valamikor...
Nem volt ebben semmi különösebb megfontolás,
és persze, utána is termékeny még az ember lánya.

Igen, a gyermek után unokát is bevillantottam a képbe,
tény-hogy az írásaimba nem vagyok logikus.
Kitértem ugyanis a halál tényére is-de ezt ellensúlyozandó-az unoka az élet folytatása lehet, csak ezért.
Örülök, hogy tetszett az írás.
:)

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

sailor bejegyzést írt a(z) Akarom (5/4) című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Megfogantam én a Cseppecske című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Karácsonyi mese, V. rész című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Puliszka Juliska című alkotáshoz

szhemi bejegyzést írt a(z) Pegazust követem című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Puliszka Juliska című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Lét-kérdések című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Puliszka Juliska című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Puliszka Juliska című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Szerelem című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Karácsonyi mese IV. rész című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Lét-kérdések című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Lét-kérdések című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Az én karácsonyom című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Karácsonyi mese IV. rész című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)