HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 12

Tagok összesen: 1848

Írás összesen: 47188

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

szekelyke
2018-11-05 11:10:04

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2007-05-15

Havasi gyopár 8.

A fiatal, pozsgás-arcú káplán szimpatikus volt Katinak, egy gyermekkori kis pajtását juttatta eszébe, a Varga Sanyit. Varga Sanyinak széles, csontos parasztarca volt és elálló fülei, s a pap vonásaiban Kati most Varga Sanyi vonásit vélte felfedezni. Attól a vasárnaptól kezdve együtt járt Erzsikével misére. Eltelt a nyár nagy része. Augusztusban a szakszervezet mindkét lányt beutalta a gyár balatonföldvári üdülőjébe, életükben először utaztak a Balatonra. Csoki-barnára sülve, tele életkedvvel tértek haza, amikor letelt a nyaralás. Erzsike rábeszélte Katit, gyónjon és áldozzon, ahogyan ő is teszi. Nehéz döntés volt újra kezdeni. Szabó Kati 13 éves korában gyónt utoljára, három nappal azelőtt, hogy Hans ezrede a faluba érkezett, s két nappal azelőtt, hogy kettejük között az a dolog a határban megtörtént. Nem gyónt azóta, s ez tökéletesen érthető volt részéről, vajon mit mondhatott volna Zubolák Ottónak, a plébánosnak, aki azelőtt, hogy magáévá tette, gyóntatópapja volt, s akivel nap-nap után vétkezett "az" után? Kati tudta, hogyha meghal, a pokolba kerül, de a halál olyan messze van, ha valaki 13 éves, nem gondol a halállal.
Aggodalmai ellenére a gyónás jól kezdődött. Elmondta, amit ilyenkor kell, visszaemlékezett a szövegre: "gyónom a mindenható Istennek és Neked lelkiatyám, hogy sokszor és sokat vétkeztem, gondolattal szóval, cselekedettel és mulasztással" és elkezdte sorolni a bűnöket, loptam /egyszer, 14 évesen cukrot csent az almáriumból, azóta is bánta/ hazudtam /hazudni gyakran hazudott, ha s szükség úgy hozta, ám ezek inkább csak apró füllentések voltak/ megbántottam szeretteimet /elkezdte mondani, mikor, kiket, de a káplán leintette, hogy nem szükséges részletezni/, -paráználkodtam.
-Itt álljunk meg, -szólt közbe a fiatal pap. -Mit értesz az alatt gyermekem, hogy paráználkodtál?
Kati zavarban volt. "Előtte" is előfordult már, hogy a gyóntatószékben bevallotta, paráználkodott, de a kérdésre, hogyan követte el azt a bűnt, csak apró gyerekes csacsiságokkal tudott előhozakodni: meglestem a Varga Sanyit, amikor pisilt, vagy, hogy: engedtem, hogy a Réti Jani megcsókolja a számat.
Mit mondjon most erre?
A káplán hangja a rács mögül sürgetően szólt ki: -nos?
-Egymáshoz nyúltunk atya.
-Egymáshoz nyúltatok? Kivel?
-Hát az Erzsikével, -mondta Szabó Kata bizonytalan hangon.
-Szóval az Erzsikével. No, majd megcibálom a fülét...és mikor?
-Mikor, atya? -A lány gondolkodott, az ujjain számolta a napokat. -Mikor is. Csütörtökön. Nem szerdán. Szerdán még lent voltunk a Balatonon, ott történt.
-Ez az egyszeri alakalom volt, hogy együtt vétkeztetek?
-Nem atya.
-Hányszor történt? -a pap hangja nyugodtan szólt a félhomályban, nem érződött rajta semmiféle megbotránkozás, vagy harag.
-Nem tudom atya. Mióta Erzsike nálam lakik, már úgy értem, együtt lakunk társbérlőként az én bérleményemben, sokszor megtörtént. Hetente egyszer, kétszer...tényleg nem tudom, de voltak benne szünetek, amikor....
-Jól van. -A fiatal pap felsóhajtott. Van még valami ezen kívül?
-Van, atya.
-Mondjad akkor. Hallgatlak
Kata is felsóhajtott. A gyónás most vált nehézzé.
-Akkor voltak szünetek, amikor éppen fiúztunk.
-Fiúztatok? Hogy értsem azt? Lefeküdtetek a fiúkkal?
-Nem mindig feküdtünk le velük, mert... de azt csináltuk velük, amire az atya céloz.
-És..és..ez hányszor volt? Már úgy értem, te hányszor csinyátad? Erzsikét maj külön számoltatom el.
-Hát...-Kata számolgatni kezdett-...hát várgyunk csak. Itt vót például áprilisban a Benjámin, előtte meg a Gabi, őelőtte a Kara Zoli, asztán valaki, akinek nem emlékszek a nevére, nagydarab vörös fiú volt, mindig aszt monta...
-Ez nem érdekes, -vágott közbe az atya. -Szóval, mondjuk tíz, tizenöt alakalommal vétkeztél azelőtt, hogy az Erzsikével együtt vétkeztetek?
-Sokkal többször atya. Mer előtte meg itt vót nekem a Rezső, akivel két évig együtt éltem, ő szabómester vót, de nem vót munkája és a traktorgyárba vették fel a TMK-ba segédmunkásnak, ővele majnem minden nap csinyátuk, asztán..asztán...nem is tudom..na igen a kalauz..vele csak egyszer a vonaton, azér mer ..nem érdekes,... ő előtte meg a plébános úr.
Legszívesebben leharapta volna a nyelvét, de már kimondta, nem lehetett visszaszívni. Remélte ennyivel megússza.
A káplán belekapaszkodott a szóba. -Pappal is vétkeztél? Nocsak. Ki volt az a pap.
Szabó Katinak töviről hegyire el kellett mesélnie a régi történetet, Hanssal, Zubolák Ottóval és a bába-asszonnyal. Izzadt a hónalja mire végigmondta, pedig hűvös volt a főhajó melletti sekrestye. A káplán feloldozta. "Menjél lányom, -mondta neki- "és ne vétkezz többet"
Tíz miatyánk, tíz hiszekegy, és tíz üdvözlégy Mária volt a penitencia, s ez nagyon súlyosnak tűnt a boltíves mennyezet és a nehéz, vastag falak ölelésében. Végig imádkozta azért böcsülettel, egyetlen strófát sem hagyott el. Megkönnyebbültnek, tisztának érezte magát, amikor kilépett a napsütésbe és könnyűnek, szinte szállt, a templomkert virágágyásai között. Arra gondolt, hogy, íme, paráznaság nélkül is lehet élni. Két hét telt el...egyikük sem vétkezett, Erzsike is megtartóztatta magát. Esett azon a hétfői napon, nyúlós, undorító kora őszi idő volt, mérges szélrohamok rázták kint a rolettát. Megvacsoráztak, bebújtak az ágyba, Erzsike ágyába, ahogy tették máskor is, ha fáradtnak, eltörődöttnek, magányosnak érezték magukat. A rádióban szomorkás hangulatú érzelmes slágereket énekelt egy női hang. Erzsike sírni kezdett és átölelte Kati vállát . És akkor újra megtörtént köztük a dolog, megint vétkeztek.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

szilkati bejegyzést írt a(z) Jose Martinez vitorlázós történetei 4. című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Éhes gyermek című alkotáshoz

Bödön alkotást töltött fel Jose Martinez vitorlázós történetei 4. címmel

Hayal bejegyzést írt a(z) A szerelem hét napja című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Életünk, halálunk... (Ennyi?) című alkotáshoz

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) Életünk, halálunk... (Ennyi?) című alkotáshoz

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) Életünk, halálunk... (Ennyi?) című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel A veréb és a varjú címmel a várólistára

Hayal bejegyzést írt a(z) Szerethető... című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Fekete lombok alatt című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Titkos út című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Október című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Éhes gyermek című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Majmok hajója című alkotáshoz

efmatild bejegyzést írt a(z) Szállj el, szállj el... című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)