HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 10

Tagok összesen: 1886

Írás összesen: 49116

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-11-18 17:49:15

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: wryanFeltöltés dátuma: 2007-06-23

Ébredés



Agyat rázó berregés verte fel a kora reggeli csendet. Kábult félálomban nyúlt ki a takaró alól, s határozott mozdulattal nyomta le a kitartóan zajongó ébresztőóra gombját. Pár percre még visszacsúsztatta borzongó karját a kellemes melegbe. Komótosan eszmélt a jelenre. Nagyokat nyújtózott, majd még kissé morcosan, dideregve kikászálódott az ágy gyengéd puhaságából. Szemei szűk, szúrós fájdalommal telt résein át, ébredő tudatába lassan szűrődtek be a bútorok homályos körvonalai. Bizonytalan léptekkel botorkált ki a fürdőszobába, hogy kimossa különös álma maradványait is éjszakába nyúló tanulásától elgyötört szemeiből.
- Micsoda álom! - két órája volt mindössze az alvás luxusára. A hűs víztől remegése csak fokozódott, szeme azonban tisztábban fogta a külvilág ingereit. Gondolatai is fokozatosan rendeződni látszottak, de az éjszaka látott képek foszlányai újra és újra bevillantak, el-elvonva őt a jelenre koncentrálás eltökélt szándékától. Ilyenkor megállt egy pillanatra, s nehezen tudta folytatni megkezdett mozdulatait. Végül eldöntötte, sürgősen felöltözik, mielőtt egy élő és megfékezhetetlen hidegrázássá nem alakul. Eszeveszetten cikázni kezdett a ruhásszekrény és a konyha között. Hamarosan megelégedetten kortyolgatta a forró, éberségre kényszerítő nedüt, miközben bekattintotta a tv-t az egyik zenecsatornára.
A hangok, a színek, az ízek és a mozgás megtették hatásukat, az álom alaktalan gomollyá zsugorodott, majd eltűnt tudatküszöbe alatt, helyet adva a ma történéseinek.
Kávéja nagy részét a Tv előtt kortyolta be, közben élvezve a ritmusos és melodikus zeneszámokat. Kíméletes és igen kellemes így eszmélni egy új napra, mely kihívásaival próbára teszi, mint mindig, meglévő képességeit. Épp kezdte végiggondolni, kiket is fog felhívni először az irodából, mikor, mintha áramütés érte volna... Csészéje kihullott a kezéből, az épp leindított korty félreszaladt, s fuldokló köhögés rázta pár percig. Eközben szeme a képernyőre tapadtan figyelt, s fülei is szinte a hangforrás felé nyúltak... A ruháján szétfolyt barna nedvvel, rá nem jellemző módon, mit sem törődve, ámultan meredt a már egészen mást mutató és hallató televízióra.
A látvány és a hangok döbbenetes hasonlóságot mutattak az álombeliekkel. Éjszakai élményei fokozatosan újra elevenedtek. Tapogatva kereste a távirányítót, majd lekapcsolta a szerkezetet, továbbra is rajta tartva a szemét. A képernyőn újra kezdte látni azt, ami majdnem ködbe veszett nemrég...

A tenger lágyan fodrozódott, csodálatos zúgással, hullámain a lenyugodni készülő, bíborszínű nap fényei csillogtak. Távolból halk melódia hallatszott ismeretlen forrásból. E hangok melankolikus, ősi érzéseket keltettek bensejében, mintha az emberiség minden boldogsága és gyötrelme fel lett volna fűzve a hangjegyekre, hogy soha senki ne feledhesse el, még ha akarná sem.
Meztelen lábait a még meleg homokba túrva feküdt, könyökeire támaszkodva, hogy lássa a minden nap más, soha meg nem ismétlődő csodát, a tengerparti naplementét. Fejét oldalt, a mellette ugyanilyen pózban heverő fiú vállára hajtotta, aki vele együtt szemlélte a természet e remekét.
A parton elszórtan, még öt hasonló pár, szinte velük azonos testhelyzetben feküdt mozdulatlan.
A melódia hol dinamikusabb, hol meditatívabb hangvétele csak fokozta a hangulat megkapóan eszményi egyediségét. A percek az időtlenség érzetét keltették, mindkettőjüket megérintette az örökkévalóság bizonyossága.
A hullámok lassan átalakultak mozgó, eleven képekké, fel-felvillantva ősi kezdetekig együtt töltött időszakaik egy-egy jelentőségteljes epizódját, melyekben hol rokonok, kedves ismerősök, munkatársak, barátok, hol ádáz ellenségek voltak, de állandóan egymás közelében, örömben és szenvedésben osztozó, elszakíthatatlan társak.
Összenéztek. Tekintetükkel nyugtázták sorsuk egymáshoz nyűgözöttségét. Szemükben az egységtudat mély fényű lángja lobogott, létük célja és értelme.
Mosolyuk egyszerre nyíló virága volt a pecsét hatalmas küldetésükre jelen életükben...

Hirtelen órájára pillantott, s ijedten ugrott fel, pecsétes ruháit türelmetlenül tépte le magáról. Sietve kikapott néhány másikat a szekrényből. Szeme a halvány lila kosztümjén állapodott meg. Álmában ezzel azonos színű fürdőruhát viselt a fiú és ő is.
A buszmegállóig futott, így is épp hogy elérte a járatot, mely munkahelyére szállította. Lihegés közben körülnézett, alig észlelte környezetét, arctalan alakok nyüzsgésének tűnt ...
A buszról szinte holdkórosan szállt le, s gyalogolt irodájáig. A reggeli formaságok elintézése után - néhány telefon, bejegyzések határidőnaplójába -, sietve pakolt be irattáskájába, s indult. Tárgyalásai sikeresnek bizonyultak, bár jelenlévősége hagyott egy kis kívánnivalót maga után.
Dolgai végeztével, úgy döntött, gyalog teszi meg az utat, mely várva várt esti programjának helyszínére viszi. Egy előadásra volt hivatalos, mely a Csodálatos emberi elme címet viselte. A téma felcsigázta kíváncsiságát, biztos volt benne, erről nem lehet eleget tudni. Az elmekutatás legfrissebb eredményeit mindig figyelemmel kísérte. Vajon mi újat tudhat meg ma, e különös bevezetésű napon?

Az előadóterembe lépve ismét lebénította a döbbenet. A zene, mely halk rezgéseivel betöltötte a teret, homogén azzal a zenével, melyet álmában és a televízióban hallott. A dobogó két oldalán lótusz illatú füstölő árasztotta meditációra késztető, fantasztikus illatát.
Szemeit végigpásztázta a már helyet foglalt érdeklődők várakozó arcán, majd a rendezvény szervezőit vette sorban szemügyre. Tekintete az egyik, kb. azonos korú férfin állapodott meg, aki épp egy hölgynek magyarázott vidám vonású, ám komoly arccal, lelkes szavakkal. Figyelte őt, s egyre fokozódó érdeklődése nyugodt lélegzetét izgatott zihálássá zaklatta. Lassan, de élesen hasított agyába a felismerés: - Ez Ő! -
A férfi megérezve állhatatos pillantását, kedvesen mosolyogva felé bólintott, s szemei sugarával küldte a félreérthetetlen üzenetet: - Végre, megérkeztél! Légy üdvözölve!

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
wryan
Regisztrált:
2007-02-22
Összes értékelés:
726
Időpont: 2010-02-28 19:07:12

Drága Zsike!
Nagyon köszönöm szívet melengető szavaid! :)
Szeretettel: Ria
Szenior tag
zsike
Regisztrált:
2007-05-31
Összes értékelés:
1523
Időpont: 2010-02-28 16:29:34

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Nagyon.nagyon szép, szívemnek tetsző próza!
Vetekszik verseiddel, melyek kedvenceimmé váltak .

Örömmel olvastalak.
Alkotó
wryan
Regisztrált:
2007-02-22
Összes értékelés:
726
Időpont: 2008-05-12 19:26:40

válasz Phoenix (2008-05-12 11:59:58) üzenetére
Kedves Phoenix!

Én inkább úgy hiszem, s tapasztalom, vannak hangulatok, helyzetek, melyek az író múltjának valamely részére emlékeztetve őt fontosabb és kedvesebb neki, mint bárki másnak. Átadni ugyanazt, legfőképp a vonzalom fokát, nem lehet teljesen soha.
Örülök, hogy ismét itt jártál!:)

Üdv: wryan
Alkotó
Regisztrált:
2008-01-20
Összes értékelés:
492
Időpont: 2008-05-12 11:59:58

válasz wryan (2008-05-11 15:21:43) üzenetére
Az valahogy mindig így van. Ami az író szerint a legjobban sikerült vagy a legnagyobb örömét leli benne, az nem tetszik az olvasóknak. Ez velem is megtörtént már. Szeintem olyan Murphy-törvénye :)

Üdv.: Phoenix
Alkotó
wryan
Regisztrált:
2007-02-22
Összes értékelés:
726
Időpont: 2008-05-11 15:21:43

válasz Phoenix (2008-05-10 15:39:41) üzenetére
Kedves Phoenix!
Nagyon köszönöm hozzászólásod és tetszésnyilvánításod! :)
Örülök, hogy Téged megérintett valahol, ui. pont ez az az írásom az, amely nem igazán aratott sikert az olvasók körében, pedig az egyik legkedvesebb témámról szól.
Üdv: Wryan
Alkotó
Regisztrált:
2008-01-20
Összes értékelés:
492
Időpont: 2008-05-10 15:39:41

Nagyon szépen fogalmazol. Gartulálok! Tetszett az írásod. Nagyon érdekes volt. És jó, hogy nyitva hagytad a végét, mert így tovább lehet gondolni.

Üdv.: Phoenix
Alkotó
wryan
Regisztrált:
2007-02-22
Összes értékelés:
726
Időpont: 2007-08-18 22:21:09

Kedves Rozália!
Én is azt hiszem, a nyitott szem a megfelelő megfogalmazás! :)
Örülök,hogy olvastál!
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7466
Időpont: 2007-08-16 18:45:19

Kedves Ria!
Bárcsak gyakrabban történnének velünk ilyen dolgok. Vagy lehet, hogy többször lenne részünk benne, ha nyitott szemmel járnánk?

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

Bödön bejegyzést írt a(z) Izzásba dönteni című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) hópelyhek című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Érzéki csalódás című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Fritz kalandjai: Tudod mit...? című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel A vers ABC-je = Ó címmel

sailor bejegyzést írt a(z) hópelyhek című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Éhség című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) hópelyhek című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Készülődés a nagy útra címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) hópelyhek című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) hópelyhek című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Zártkörű című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Fritz kalandjai: Tudod mit...? című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Fekete szemek című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Fekete szemek című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)