HONLAPUNKTagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K. |
ALKOTÁSOKCikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj |
EGYÉBLinkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal |
Statisztika
Online vendég: 11 Tagok összesen: 1945 Írás összesen: 52787 |
|
Regisztráció![]() ![]() |
![]() Utolsó hozzászóló: ![]()
|
Szerző: LeonaFeltöltés dátuma: 2007-08-14
Szólít a halál- Csak megnyomom ezt a kis gombot, és összedől a házad, rá a drága kislányodra. - Ne, kérem, ne tegye! - az anya könyörögve térdelt a férfi előtt. - De igen - súgta élvezettel, és egyik ujját ráhelyezte a kapcsolóra. - Dehát... miért csinálja ezt? Hisz nem is ismerjük magát! A férfi egy pillanatra elszomorodott, mintha elbizonytalanodott volna, de aztán visszatért arcára őrült mosolya. - Nem baj. Legalább minden zökkenőmentesen fog menni, és én sem fogok sajnálni semmit. - Tessék!? - Ugyan már, ez most nem lényeges! Csak egy gombnyomás, és... mm, máris érzem a gyilkolás édes borzalmát! - De hisz... Ő csak egy kislány! Egyébként sem tudom, mire jó ez... A kislányom... Előtte az élet! Kérem... - Nem, nem. Helytelen megfogalmazás. - A férfi mintha élvezte volna, hogy húzza az időt. A kis kapcsolót átdobta a másik kezébe, majd ismét az anyára fordult tekintete. - Mögött az élet, az ideje viszont lejárt. Előtte már csak a halál áll, és addig még pokoli kínok várnak rá. Elvégre senki sem élvezi, ha rádől egy ház. - A férfi mosolygott, és a házat figyelte, ahol most felkattant egy lámpa. - Maga.... maga egy pszichopata! - fakadt ki zokogva az anya. - Nana! Semmire sem megy a sértegetésemmel. Ne alacsonyítson le holmi pszichopatákhoz! - Miért, egyáltalán ki maga? Vagy kérdezzem azt, hogy mi? Ilyen sötét lélekkel talán nem is ember, hanem maga az ördög! - Oh, kedvesem... - a férfi önelégülten elvigyorodott, tekintetét ismét az anyára emelte. - Nem ördög. Én vagyok a halál. - A halál? - Az anya szeme elkerekedett, ha nem lett volna ilyen borzalmas helyzetben, talán még el is neveti magát. - Úgy van. - A férfi ásított egyet. - De most már igazán eljött a kislány ideje. Évente csak egyszer van időm sajátkezűleg intézkedni, úgyhogy ki is használnám az alkalmat. Tudja, mindjárt felkel a nap, ami egy kicsit bántja a szemem. - A nap? - Az anya szemében egy pillanatra felcsillant a remény. - Miért kell mindent visszakérdezni? Igen, a nap. De ne is próbálkozzon, minden más fényforrást azonnal kioltok. Nézze csak! - A férfi csettintett egyet, mire a házban gyulladt fény kihunyt. Az anya most már elvesztett minden reményt. Semmi esélye sincs tehát a kislánynak a hosszú, boldog életre. Ez a férfi, aki a halálnak nevezi magát, túl nagy hatalommal bír, és nem kíméli a drága kis lelket sem. - Nem lehetne - volt az utolsó próbálkoozása -, hogy legalább fájdalommentes legyen? - Micsoda? - A férfi meglepettnek látszott. - Ja, hogy... - Vállat vont. - Ennyi engedményt igazán tehetek. Csettintett egyet, majd néhány másodperc múlva mintha egy gyengébb robbanás rázta volna meg a házat, az ablakok szilánkokra törtek, lassan beszakadt a tető, és összedőltek a falak. A porfelhő is elült, és fokozatosan előtűntek a romok. - És a gomb? - Az anya arcára kiült a döbbenet, már sírni sem akart, és nem akart kislánya halálára sem gondolni. - A gomb csak ilyen formaiság, tudja, megfélemlítésnek. Nincs rá szükség. Mindegy, most már vége. - A férfi zsebre vágta kezeit, és elindult a sötét utcán. - Most... most hová megy? - zokogta az anya, akiben lassan körvonalazódott kislánya fájdalmas emléke. - Elviszem a kislányt. A férfi mellett halványan derengeni kezdett a kislány lelke. Vidáman integetett anyukájának, aki ettől még keservesebben zokogott, de kicsit talán megkönnyebbült, hogy kislányának immár nem fáj semmi. - Hová... hová viszi? Nem lesz ott egyedül? - Ne aggódj! - vigyorgott a férfi. - Nem sokára te is jössz utána. A férfi és a kislány lassan eltűntek a sötétben, csak az anya maradt ott, könnyeivel és a rettegéssel küzdve. *** - Azért sem fogok meghalni! - üvöltötte, és leugrott a legfelső emeletről... Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5
|
mandolinos alkotást töltött fel Szergej Jeszenyin: Nem száradt fel, mi hullt még tegnap... címmel a várólistára Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) A találkozás című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) A találkozás című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) A találkozás című alkotáshoz eferesz alkotást töltött fel Szilencium címmel black eagle bejegyzést írt a(z) A lajtorja 3. című alkotáshoz Kankalin bejegyzést írt a(z) Kulturális ajánló fórumtémához Tóni alkotást töltött fel Szendrői Holozsnyay Cyril: Rózsaszintű kis levélke / Rosarotes klein Tóni alkotást töltött fel Farkas András: Csillaghullásos éjszakán / An der Sternschnuppern Nac black eagle bejegyzést írt a(z) Nincstelen című alkotáshoz Ligeti alkotást töltött fel Május címmel a várólistára prince bejegyzést írt a(z) A találkozás című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) félnek hogy nyom nélkül tűnnek el című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 134. című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 134. című alkotáshoz szilkati bejegyzést írt a(z) A találkozás című alkotáshoz szilkati bejegyzést írt a(z) A találkozás című alkotáshoz szilkati bejegyzést írt a(z) A találkozás című alkotáshoz Szalki Bernáth Attila bejegyzést írt a(z) Hely s idő Petőfinél... című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) az árnyéknak is színe lett című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) az árnyéknak is színe lett című alkotáshoz Szalki Bernáth Attila alkotást töltött fel Hely s idő Petőfinél… címmel a várólistára sailor bejegyzést írt a(z) Májusi eső című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Májusi eső című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) rosszkedvgenerátor című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 134. című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 134. című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 134. című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 134. című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) Nincstelen című alkotáshoz Bödön alkotást töltött fel A lajtorja 134. címmel Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel rosszkedvgenerátor címmel a várólistára Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) félnek hogy nyom nélkül tűnnek el című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) Benned bízom című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) Benned bízom című alkotáshoz szilkati bejegyzést írt a(z) Benned bízom című alkotáshoz pusztai alkotást töltött fel Májusi eső címmel a várólistára pusztai bejegyzést írt a(z) az árnyéknak is színe lett című alkotáshoz A Napvilág.Net hírei:Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai![]() 2014. 10. 20. - Irodalom |
||||||||||
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2022 ![]() ![]() ![]() |