HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 24

Tagok összesen: 1926

Írás összesen: 51806

Olidi fűszerolaj
RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Klára
2021-07-29 22:19:33

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / jegyzet
Szerző: MunkácsyFeltöltés dátuma: 2007-08-22

Csík-és Háromszék gazdasági, szociális helyzete ma

4.rész
Befejezés
Csík-és Háromszék vármegye gazdasági szociális helytetét, ha összevetjük a 100 évvel ezelőtt létezővel, azt mondhatjuk semmisem változott. A vasút ugyanaz csak a vármegyék határait érintik, a megye útjai rosszabbak, mint 50 évvel ezelőtt, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Barót városok utjai elképzelhetetlenül rossz állapotban vannak, évtizedek óta csak toltozással-foltozással próbálták a tengelytörő kátyukat betömni. Hiába, az utak degradálódása évről-évre tovább rosszabbodott, egyes helyeken szinte járhatatlanok. Ennek megvan a nagy gazdasági hátránya, hogy a befektetők éppen az infrastruktura siralmas állapota miatt elkerülik ezeket a megyéket. A székely anyagi, pénzügyi állapotát vizsgáljuk, nem nehéz megállapítani, hogy most is olyan szegény, mint 100 évvel ezelőtt volt. 87 év után Basescu az első román elnök, aki hosszabb időt töltött ebben a két megyében és tanulmányozta az említett két megye gazdasági, szociális, etnikai helyzetét és a meglévő infrastruktura állapotát. Beszámolójában siralmasnak, türhetetlennek nevezte Csík- és Háromszék vármegyék helyzetét. Amelyeket, ha nem orvosolnak gyorsütemben tragikus feszültségek kiinduló pontjai lehetnek.Basescu román elnők észrevette és ki is mondta, hogy ezt a két megyét a román kormányzatok évtízedekig elhanyagolták, készakarva szegénységre kárhoztatták, holott az ország egyetlen megyéje sem rendelkezik hasonló természeti, turisztikai és ásványvíz tartalékokkal. Remélem, hogy az elkövetkezendő időszakban a kormányzat, a helyi vezetés meghallja székelyek jajkiáltását és több gondot fordít a két székely megye fejlesztésére. Már említettem, hogy az 1970-es évektől kezdve a két székely megyében néhány hatalmas szociálista ipari monstrumot emeltek, hogy a bevándorlóknak munkahelyet tudjanak biztosítani, a városokban lebontották a magyarok lakásait, hogy helyükre arctalan, a Székelyföld arculatába nem illő panel lakásokat építettek, hogy legyen ahova a Moldovából verbuvált "őslakókat" elszállásolni. 1989 után az állam igyekezett ezektől a nem gazadaságos iparvállaltoktól megszabadulni és a helyi vezetők szorgalmasan segítettek is a létező ipar leállításában, tönkretételében, majd eladásában /értsd, ellopásában/. A munkások az utcára kerültek volt, aki visszament szülőföldjére, de a többség maradt és magam sem tudom milyen tevékenységből még gyarapodik is anyagilag szépen. A két székely megyéből származó munkások hazaköltöztek, visszavették legtöbbször kevéske földjüket és a kapott vékonyka nyugdíjból meg a föld megműveléséből próbálnak megélni. A szénbányászat a megye valamikor legerősebb ipari szektora, szintén nagyon megsinylette a gazdasági tulajdonváltást, a rendszerváltást. A volt 4 bányaegységből hármat bezártak, a hozzátartozó kokszgyártó üzemmel együtt. Leállították és eladták nevetséges összegekért a csíkszeredai traktorgyárat, a sepszentgyörgyi villamosmotorkat gyártó üzemet, ugyancsak sespiszentgyörgy autoalkatrészeket gyártó részlegét, a kézdivásárhelyi csavargyárat, hogy csak a fontosabbakat említsem. De ezeken kívül több mint 100 kisebb, nagyobb ipari létesítményt is megszüntettek és eladtak legtöbbször nem a megyék érdekeit képviselő gyanus célokat képviselő személyeknek. Ami a legérthetetlenebb megszüntették a a mánásfürdői, előpataki, vargyasi, kovásznai ásványvizek palackozását és évek óta ezek az ásványvizek felhasználatlanul folydogálnak el, ahelyett a valutátérő kincset felhasználnák a Székelyföld gazdasági és szociális fejlesztésére. A főutaktól félreeső falvakban megállt az idő. A fitalokról már nincs mit beszéljünk, mert nincsenek, a templomok düledeznek, az iskolák bezárják kapuikat, mert nincs elég gyermek, több falu egyetlen iskolába muszáj ingáztassa gyermekeit. A nagyobb városok betelepített nyugdíjasai, nyugdíjazásuk után eldják városi lakásaikat és a kiürülő, valamikor teljesen magyar falvak házait vásárolják fel, ahol boldog nyugdíjas éveiket tölteni fogják, veszélyesen megváltoztatva ezáltal 10- 15 év alatt a Székelyföld etnikai arculatát. A Székelyföld magyar fiataljai kevésbé vállalják a spanyolországi vagy az olaszországi munkavállalást, mint a román fiatalok, megelégszenek a magyarországi munkavállalással, de számuk nem jelentős, és a romániai munkabérek emelkedésével a jővőben Magyarország veszíteni fog a vonzóerejéből.Még sokat lehetne mesélni Székelyföld jelenjéről, de egy dolog világos, a két megye csak akkor fejlődhet, ha a román kormányzat fokozott fejlesztéssel, egyenlő gazdasági elbirálással fejleszti ezt a lemaradt téréséget. Jó lenne azt is elérni, hogy a két székely megye kincse, gazdasági potenciálja az őshonos székelyeket gazdagítsa és ne az idegenből jött kalandorokat.

2007

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

Tóni alkotást töltött fel Békássy Helén: Őszi dal / Herbstlied címmel

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel A gyáva címmel a várólistára

hundido alkotást töltött fel A szeretet ereje címmel

Madár bejegyzést írt a(z) Éjszakai vendéh című alkotáshoz

Madár alkotást töltött fel Én vagyok az ember címmel a várólistára

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Majd című alkotáshoz

mandolinos alkotást töltött fel Afanaszij Fet: A fecske címmel a várólistára

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Majd című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Majd című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Miért? című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) performansz mindhalálig című alkotáshoz

Tóni bejegyzést írt a(z) Szentessy Gyula: Kirándulás / Ausflug című alkotáshoz

Szalki Bernáth Attila alkotást töltött fel Heinrich Heine: Augen, sterblich schöne Sterne címmel a várólistára

szilkati alkotást töltött fel Öregek címmel

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Majd című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Badacsonnyal szemben című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) A Lent című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Balatonfenyves felől nézve című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Szentessy Gyula: Kirándulás / Ausflug című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) performansz mindhalálig című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Pliccsplaccs lelkiismerete című alkotáshoz

szhemi bejegyzést írt a(z) Május ősz ruhában című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Lapok közé temetett múlt VI. Rész című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Bajnokok lábnyoma című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Ellopta szívemet című alkotáshoz

pusztai bejegyzést írt a(z) Az ősz kísér című alkotáshoz

Isik Réka bejegyzést írt a(z) Kicsengettek című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Bajnokok lábnyoma című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Pliccsplaccs lelkiismerete című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Pliccsplaccs lelkiismerete című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Pliccsplaccs lelkiismerete című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Bogi és Bíborka bajba jut című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Éjszakai vendéh című alkotáshoz

Netelka alkotást töltött fel Bajnokok lábnyoma címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021