HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 11

Tagok összesen: 1939

Írás összesen: 52464

Olidi fűszerolaj
RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

dpanka
2022-01-18 09:41:19

Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: aquariusFeltöltés dátuma: 2006-05-17

Fogadó a Fekete Révészhez

Valahol - félúton a fikció és a valóság között - egy kietelen folyóparton áll a szürke épület. NIncs rajta tábla, felirat - mégis, akit erre vet a sorsa, tudja, ez a komor hely: FOGADÓ A FEKETE RÉVÉSZHEZ.

A ház belsejében egyetlen helység, akik itt várakoznnak azok nem szoktak lefeküdni. Hideg van, ezen nem enyhít az asztalokon pislákoló gyertyák vak fénye sem. A teremben sokan vannak, mégis néma a csönd. Az asztaloknál asszonyok ülnek, szótlanul, ölükben különböző korú és nemű gyermekek, de furcsa módon itt nincs zsivaj, kacagás. A asszonyok néha egymásra néznek - szemükben fájdalom, néma kérdések sora, vagy szomorú megadás a sorsnak. Várják a révészt - bár sosem jönne! De tudják, hogy jön, és várnak, várnak hosszú órákon át. Az egyik asztalnál fiatalasszöny ül, arcán a szépség harcol a torz fájdalommal. Ölében kisgyerek, alig pár hónapos. A gyertya pisla fényénél le sem veszi takintetét a gyermekéről. A kicsi arca piros, mint a gyertyaláng magja, s a láz rossz álomba küldte. Kintről halk csobbanás hallatszik. Az asszonyok felnéznek, lelkükkel részvétet küldenek a fiatal nő felé - neki indulni kell! Lassan kilép az ajtón, a lába viszi csak, a szíve elszaladna. Kint sötét van, az égen felhők takarják az éjszakai lámpást, s a túloldal nem látszik a folyót borító ködfüggonyön át. A parton ott áll a csónak, benne a Fekete Révész. Arca eltakarva, szikár termetét csukjás fekete köpeny fedi. Most kinyúl a gyermekért, s mert az asszony nem mozdul, sürgetően int felé. Ő, mintha a szíve lenne a tenyerén, úgy adja át a kicsit. Utána lépne - de megdermeszti a felismerés, ő nem mehet! Hasában ott a másik élet, nem viheti magával a túloldalra. Hirtelen gondolattal lép egyet a csónak felé, kiragadja a révész kezéből a gyermeket, és újra magához szorítja. A fekete alak hosszú kezével utána nyúl, de csak a jobb lábát éri el, és szorosan markolja. Ekkor a hold egy tűnő pillanatra lelöki magáról a felhőket, és megmutatja a révész arcát. Nem csúnya, de szenvtelen tekintetű és kortalan. Találkozik a tekintetük - az asszony könnytelen szemében néma könyörgés. És most a csukjás arca mintha megrándulna, valami érzés suhan át rajta. Elengedi a kicsit, és elfordítja a fejét. A nő áll egy pillanatig, majd tétován elindul a fogadó melletti keskeny ösvényen - hazafelé. Útközben találkozik más asszonyokkal, akik szintén a fogadó felől jönnek. Némelyik gyermek nélkül, üres szívvel botorkál, mások mintha nem is hinnék, boldog révülettel szorítják magukhoz kicsijüket, akik mind magukon viselik a Fekete Révész érintésének nyomát. Még éjszaka van, de az ösvény végén a sűrű feketeség már oszlani látszik. A fiatalasszony dübörgő szívvel egyre jobban siet - már nem néz hátra, a lába elé sem - könnyesen boldog szemmel csak gyermekét nézi az ölében, akinek álma már szebb - de jobb lába élettelenül csüng a karjaiból...



Ajánlás: A gyermek-bénulás áldozatainak, sérültjeinek, és csatát veszett,vagy kűzdelmüket azóta is folytató szüleiknek.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Regisztrált:
2007-04-10
Összes értékelés:
467
Időpont: 2007-04-26 11:45:12

"Kétféle részvét van.
Az egyik a kishitű, tulajdonképpen csak a nyugtalan szívé, hogy minél hamarabb szabaduljon a kínos megrendüléstől, amelyet az idegen szenvedés szabadít rá. Csak a másik az, ami igazán számít, az alkotó részvét, mely nem szentimentális, hanem tudja, mit akar, és kész arra, hogy türelmes legyen, együtt tűrjön a szenvedővel, ereje végső határáig, de még azon is túl." - Stefan Zweig

Ez egy ilyen írás. A második típusról árulkodik.
Nem is fűznék többet hozzá, a fenti sorok azt hiszem mindent elbeszélnek.
Gratulálok

Kuvik
Alkotó
aquarius
Regisztrált:
2006-05-16
Összes értékelés:
266
Időpont: 2006-09-08 00:56:26

Kedves Suhanó!

Ezt is meg kell mutatni, mert hozzá tartozik az élethez. Köszönöm a megrázkódtatásodat, mert az is emberi, mint a figyelmed. Üdvözlettel: Zsuzsa
Alkotó
aquarius
Regisztrált:
2006-05-16
Összes értékelés:
266
Időpont: 2006-09-08 00:51:14

Kedves Gunoda!

Valóban, igazad van, sok benne a melléütés, és van benne két helyesírási hiba is. Tudom, nem mentség, hogy sokszor éjjel, a monitor fénye mellett gépelek. Neked is sikerült rövidke hozzászólásodban egy helyesírási hibát ejteni: "légy szíves" - ezt külön írjuk. :) Köszönöm megtisztelő figyelmedet! Üdv.: Zsuzsa
Alkotó
Regisztrált:
2006-09-07
Összes értékelés:
151
Időpont: 2006-09-07 21:38:38

Megrázó. Elsőre és másodikra is. De nagyon emberi. Köszönöm, hogy megmutattad az életnek ezt az oldalát is!
Alkotó
Regisztrált:
2006-06-11
Összes értékelés:
694
Időpont: 2006-09-03 19:58:44

Hátborzongató, de nagyon tetszett! Megrázó írás.
Más: ügyelj a helyesírásra, légyszíves (Csukjás stb.)!
Alkotó
aquarius
Regisztrált:
2006-05-16
Összes értékelés:
266
Időpont: 2006-06-13 20:53:16

Kedves Jodeline!
Aki nálam mélyebben láttathatja, az csak sors-társam lehet...:)Köszönöm, hogy olvastad!

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

Bödön bejegyzést írt a(z) A saját farkába harapó című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 112. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 112. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 112. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 112. című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel Taksonyi Robert: Washington / Washington címmel

Erdős Sándor alkotást töltött fel Az erdei kunyhó címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Porhóban fürdik... című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Kiért is, miért is... címmel

Szalki Bernáth Attila bejegyzést írt a(z) Porhóban fürdik... című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Hibernálva című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Porhóban fürdik... című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Hibernálva című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Őszi levelek haláltánca című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Torony című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) találkozás magammal című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Mert című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Próbaterhelés című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Próbaterhelés című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Szergej Jeszenyin: Az éjszaka című alkotáshoz

mandolinos alkotást töltött fel Szergej Jeszenyin: Az éjszaka címmel a várólistára

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Próbaterhelés című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) A lajtorja 112. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 112. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 112. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 112. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 112. című alkotáshoz

Bödön alkotást töltött fel A lajtorja 112. címmel

Pecás alkotást töltött fel Hideg van! címmel a várólistára

Erdős Sándor alkotást töltött fel Suttogás címmel a várólistára

Czövek Zoltán alkotást töltött fel Sebzett lelkek Csepel mellett címmel a várólistára

Szalki Bernáth Attila bejegyzést írt a(z) Porhóban fürdik... című alkotáshoz

Erdős Sándor alkotást töltött fel Csendes éjszaka címmel a várólistára

eferesz bejegyzést írt a(z) Porhóban fürdik... című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Porhóban fürdik... című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Porhóban fürdik... című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Porhóban fürdik... című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Téli szonett című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Téli szonett című alkotáshoz

eferesz alkotást töltött fel A saját farkába harapó címmel

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2022