HONLAPUNKTagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K. |
ALKOTÁSOKCikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj |
EGYÉBLinkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal |
Statisztika
Online vendég: 68 Tagok összesen: 1951 Írás összesen: 53244 |
|
![]() Utolsó hozzászóló: ![]()
|
Szerző: Antonia Alessandra AtlantasFeltöltés dátuma: 2007-09-26
A hadistennő 4IV. Visszatérés Azgardra A hajnal a két barátot a ház hátsó teraszán lelte, ahogy a kezükben egy- egy bögre meleg teával, no meg két szál cigi társaságában ültek, és nézték a napfelkeltét. Tyr elmesélte az álmát a lánynak, aki homlokráncolva hallgatta. Tyr-en látszott, hogy megviselte ez az álom. - Jobban, vagy már, Tyr?- nézett aggódva a lány a férfira. - Igen, jobban. Nem kell aggódnod, de nem tudom kiverni az öreget a fejemből. Furcsa, de nem értem a kérését! - Én sem értem, hiszen már rég halottak. Újra fel akarnak támadni? - Ne beszélj zöldségeket, lányom! Senki sem tud visszajönni az élők közé miután meghalt! - És a vámpírok? - Azok nem teljesen halottak, de mindegy! Én a rendes halottakról beszélek! - Jó, jó, bocsi. És ha kötöttek Héllel egy fogadást, mi szerint, ha megnyerik a Ragnarököt, szabadon engedi őket? - Tessék? Az időt senki sem tudja vissza forgatni, ennek semmi értelme sincs! - És ha rájöttek, hogyan kell? - Nem is tudom, lehet, hogy valóban rájöttek valamire, és ezért hívnak haza. Már csak arra kell rájönnöm, hogyan jutok haza. - Jutunk!- helyesbített a lány. - Velem akarsz jönni? - Hát hogy az ördögbe ne akarnék! Tudod, hogy szeretem a skandináv mitológiát, nem hagyom ki, hogy találkozzam a régi istenekkel! - Rendben, meggyőztél, velem jöhetsz! Mondd csak, tudsz kardot forgatni? - Igen tudok, sőt még az íjászatban is jeleskedem. - Jól van, ennek örülök. Na akkor én megpróbálok kapcsolatba lépni az öreggel, hogy hová kell mennünk, hogy átlépjünk néhány ezer évet. - Rendben. Tyr bement a házba, és Antonia megitta a teáját. Fél óra múlva a férfi ismét jelentkezett. Antonia épp reggelit készített. - Na meg van a hely? - Meg. - Mikor indulunk? - Hamarosan. - Jó. A teraszon reggelizzünk, vagy itt bent? - Menjünk a teraszra. - Rendben. Hamarosan egy-egy adag meleg reggeli mellett voltak, és beszélgettek. - Pontosan hová megyünk Azgard történetben? - Baldr temetése utáni és a Ragnarök előtti időbe. - Oké. Meddig maradunk? - Ameddig szükséges. - Mikor indulunk? - Amilyen hamar csak lehet, ám még itt van ezt a gázrobbanásos ügy, meg kell várnunk a végét, lehet, hogy szükségük lesz a rendőröknek ránk. - Igen, igazad van. Befejezték a reggelit, majd a lány behordta a koszos edényeket, és nekilátott, hogy elmosogasson. - Látom a háziasságodból, nem veszítettél egy dekát sem.- jegyezte meg a férfi, aki a lány után jött, és megállt a konyhaajtóban. Antonia nem felelt, de elmosolyodott erre a dicséretre. Jól esett neki, ám a visszatérő memóriája hatására visszatértek a régi szokásai is. Mikor befejezte a mosogatást, odafordult a még mindig az ajtóban álldogáló hadisten felé, és megkérdezte: - Nem tudod, mi lett az igazi apámmal? - Nem, fogalmam sincs. - Szeretném meglátogatni, tudni akarom, vajon mi van vele. - Nem, kislány, jobb, ha nem, hisz úgy tudja, hogy halott vagy! Nem lenne jó most odaállítani, azzal hogy: "Hello apa! Képzeld, feltámadtam halottaimból!" Mit szólna hozzá? - Hát ez is igaz.- vakargatta a tarkóját bűnbánóan Antonia. - Na látod. Most inkább ne is foglalkozzunk ezzel, hanem nézzük milyen szinten vagy kardforgatásból. - Jó, hozom a kardom, egy perc és jövök! - Az udvaron megtalálsz- szólt utána a férfi, majd visszament a nappaliba, ahonnan egy másik helységbe ment. Ez egy szépen berendezett szoba volt, mely tele volt könyvekkel. Ez volt Tyr dolgozószobája. Szemben vele volt egy hatalmas íróasztal, és mögötte a falon ott volt a kardja, melyet most leemelt, és elindult. Antonia is kiment, és a teraszon találta meg a férfit. - Nos, kész vagy? - Igen, gyerünk! Egy órán keresztül forgattak kardot, és a végén Tyr elégedetten ennyit mondott: - Látom, nem felejtettél, sőt még jobb lettél! - Köszönöm. Talán a Teiwaz is közrejátszott, de tizennégy éves koromtól ismét elkezdtem kardot forgatni. - Remek mesterid lehettek, mivel nagyon jól forgatod a kardot. - Igen, jók voltak, de hozzád képest senkik! Te vagy a legjobb, Tyr, tőled tanultam sok mindent! - Ugyan, én csak pár dolgot tanítottam neked!- legyintett a férfi szerényen. - De akkor is, úgy érzem, velük tizedannyit sem értem el négy év alatt, mint veled, három hónap alatt. Tudod, te nagyon keményen hajtottál, ők meg bíztattak, de nem hajtottak. - Na igen, de ne felejsd el, hogy időhiányban voltunk. - Az is igaz. Egy nap hajnalban a férfi felrázta a lányt, és ennyit mondott: - Ideje indulnunk! Egy óra múlva már a ház udvarán álltak, ahol két ló állt felszerszámozva. Felugrottak a nyeregbe, és indultak. - Hol kell átlépnünk az idősíkot?- kérdezte a lány, mikor kiértek a városból. - Néhány kilóméterre van egy nagy tó, ott. Elérték a tavat, ahol átlépték az idősíkot. Egy hatalmas vízszínű fal állt a tóparton, amin keresztül vágtáztak, és fagyos, hideg világba érkeztek. Esett a hó, és a viharos szél az arcukba vágta a hópelyheket. - Anyám, miért nem öltöztem melegebben?- kérdezte a lány, és megborzongott. - Gyere, néhány kilométer után már meleg helyen leszünk.- szólt férfi, és lehajtotta a fejét. Mentek, de a sűrű hóesésben semmit sem láttak. - Hol van már az az átkozott Szivárványhíd?- mérgelődött a férfi, mivel kezdett fázni. Antonia már vacogott a hidegtől, és igencsak fázott. A férfi hallotta, ahogy didereg, ezért, megállt, majd ezt mondta: - Szállj át hozzám! Antonia szó nélkül átszállt a férfihoz, aki hátrább csúszott, és a lány felszállt. A férfi magához ölelte, majd hosszú kabátjával betakarta. - Jobb?- kérdezte. - Sokkal. Az idő a segítségükre sietett ekkor, és lassan el kezdett szelídülni a hóesés. - Végre!- sóhajtott fel Tyr. Hamarosan megtalálták a helyes utat Azgard felé. A lány ámulva figyelte, ahogy a komor hegytetőn megjelenik a Szivárványhíd, vagyis a Bifrost. - Ez gyönyörű!- ámélkodott a lány. - Lesz még szebb is!- ígérte a férfi, és nézte a hidat. Vágtára fogta a lovát, s felvágtáztak a hídon. A híd tetején egy hatalmas kapu volt, nehéz tölgyfából. A kapu előtt egy délceg, negyven éves férfi állt. - Üdv, Heimdall!- mondta a férfi, és megállította a lovát. - Üdv, Tyr! Látom, elhoztad a bájos Antonia kisasszonyt is! Menjetek, már várnak rátok! - Kösz, Heimdall! Heimdall azzal kitárta a kapukat, és Antonia szeme kitágult a csodálkozástól, ahogy a kapun túli világ feltárult előtte. Még nem szavaztak erre az alkotásra
|
Kalocsa Zsuzsa alkotást töltött fel Szól a szív címmel a várólistára black eagle bejegyzést írt a(z) Egy másik emlék - 11# novella című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) Egy emlék - 10# novella című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 38. című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 37. című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) A lajtorja 38. című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) A lajtorja 37. című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Az Ó és az Új című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Az Ó és az Új című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Az Ó és az Új című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 36. című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) A lajtorja 36. című alkotáshoz eferesz bejegyzést írt a(z) Az Ó és az Új című alkotáshoz szilkati alkotást töltött fel Az Ó és az Új címmel Tóni alkotást töltött fel Petőfi Sándor: A farkasok dala / Lied der Wölfe címmel Tóni alkotást töltött fel Radnóti Miklós: Járkálj csak, Wandeln nur címmel Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 155. című alkotáshoz eferesz alkotást töltött fel Így, újév felé? címmel eferesz bejegyzést írt a(z) Teremtésem című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 155. című alkotáshoz Bödön alkotást töltött fel A lajtorja 155. címmel sailor bejegyzést írt a(z) Teremtésem című alkotáshoz Tóni alkotást töltött fel Jörgné Draskóczy Ilma: Élet ? halál / Leben ? Tod címmel eferesz bejegyzést írt a(z) Így, karácsony múltán? című alkotáshoz eferesz bejegyzést írt a(z) Teremtésem című alkotáshoz Tóni alkotást töltött fel Ady Endre: Egy jövő költő / Ein zukünftiger címmel Tóni alkotást töltött fel Petőfi Sándor: Hazámban / In der Heimat címmel Tóni alkotást töltött fel Kis János: Hajós ének / Schiffers Gesang címmel Árvai Emil bejegyzést írt a(z) Általános csevegés fórumtémához szilkati bejegyzést írt a(z) Régi regék erdeje című alkotáshoz Tóni alkotást töltött fel Szabolcska Mihály: Újév / Neues Jahr címmel Tóni alkotást töltött fel Sértő Kálmán: Kívánság / Wunsch címmel sanna alkotást töltött fel személyiség címmel a várólistára A Napvilág.Net hírei:Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai![]() 2014. 10. 20. - Irodalom |
||||
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2023 ![]() ![]() ![]() |