HONLAPUNKTagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K. |
ALKOTÁSOKCikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj |
EGYÉBLinkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal |
Statisztika
Online vendég: 11 Tagok összesen: 1948 Írás összesen: 52875 |
|
Regisztráció![]() ![]() |
![]() Utolsó hozzászóló: ![]()
|
Szerző: Zöld ZsázsaFeltöltés dátuma: 2007-10-05
Aquillon Krónikája (12.)2004. augusztus 13-án, a XI. Királysági Év tizenkettedik Napján már a reggeli után indultak expedíciók különböző irányokba, hogy megkeressék a Jósnő által említett Sötét Erdőben a Remény Kulcsát. Egy ezek közül a csoportok közül arra a gondolatra jutott, hogy az Öreg Ágas Tölgyön túli erdő nagyon sűrű, elindultak hát, és még a hatalmas Ciprus előtt találtak egy ösvényt, ahol behatoltak a fák közé. Feltűnt nekünk, hogy nagyon nagy csend volt. Sehol egy apró mozdulat, faágak recsegése vagy madárcsicsergés. Minden néma volt és fagyásszerűen merev. Leánder hirtelen lehajolt: Nézzétek csak! - egy kis növénykére mutatott, melynek három szinten voltak levelei;minél magasabban, annál nagyobbak. - Egy, kettő, három, négy, öt, hat, hét, nyolc! Éppen nyolc levele van! És ugyanúgy is néz ki, mint ami a Tálban van! Valóban, egy fa tövében száz meg száz olyan kis növénykét találtunk, mint a warronok Táljának alját díszítő! Az pedig, tudvalevőleg, a körforgást jelképező Lótusz! Ezt még Sziszera királyi jövendőmondótól tudtuk meg. Tehát, amire rábukkantunk, semmi más nem lehet, mint a Lótusz, a remény kulcsa. Mindenki szakított magának egyet. Az erdő abban a pillanatban megelevenedett - minden csupa hang és mozdulat lett. Sietve távoztunk a fenyegető helyről, vissza a biztonságot nyújtó Birodalmi Központba, a Kastéylokhoz. Csodálatosan finom ebéd elköltése után előadtuk történetünket, melyet mindenki örvendezve hallgatott - azonban dicsőségünk nem tartott soká. Tufa király ugyanis csapatával a Mágusok Erdeje felé vette az irányt, mint mondották. A Mágusok Fájánál is voltak, ahol először semmi különöset nem tapasztaltak, pedig alaposan körbenéztek. A szertartás elvégzése után azonban a Fa egyik ágán egyy medalion lógot - s amint azt megpillantották, rögvest tudták, érezték? ez a Remény Kulcsa. Miután mi megmutattuk nekik szerzeményeinket, a Lótuszokat, ők emlékeztek rá azonnal, hogy ott, ahol ők meglelték a Jóslat beteljesülését, ezer meg ezer Lótusz nőtt. A délután folyamán, a mágusok döntése értelmében, mi is meglátogathatjuk a helyet, ahol a vénséges vén Mágusok Fája áll. Vigyáznunk kellett azonban, mert aki abban az erdőben elszakad a csoporttól, társaitól, azonnal eltéved és soha többé nem talál ki onnan. Hatalmas megtiszteltetésben részesülhettünk mi, egyszerű polgárok: láthattuk, tapinthattuk, érezhettük a Mágusok Fáját - és a szomszédságában álló Történelem Fáját, mely még a Mágusok Fájánál is öregebb, és kérgében sokezer év dicső és szomorú emlékét őrzi; néhányat közülük nekünk is megmutatott, így például a Szarvaskirályt, egy öreg anyókát, egy komédiás álarcát, egy favágót láthattunk. Ezután megfigyelői lehettünk a Mágusok Ősi Szertartásának is. A két Fát először láttuk életünkben - és valószínű, hogy egyben utoljára is. Aki pedig közülük bármelyiket szóval vagy tettel mesérti, bizton számíthat mindkét Fa bosszújára. Vagy talán egy harmadikéra is: az ArcFáéra. A mágusok szerint ugyanis ez a három Fa egy és ugyanaz, és ők is a körforgást jelképezik (jelen, múlt, jövő) és részei annak. Ezen a napon jóval prózaibb események szemtanúi illetve részesei is lehettünk. Tufa király ellen apró lázadás tört ki, melyet azonban még csírájában elfojtottak. A három-négy állítólagos vagy valós lázadót mintegy fél órára megnémíttatott és lebéníttatott Tufa király. Ezalatt lebonyolították a futóversenyt, melyben a fiatal kategóriában Sair győzedelmeskedett, az idősben azonban az Olimpiai Bizottság nem osztott ki első helyezést, mivel összesen két induló volt, akik nem egymás ellen, hanem egymásért futottak. A lázadók (Örnara, Negro, egy lefejeztetett áldozat és jómagam, mint Krónikás) sem vehettek részt ebben az olimnpiai számban. Ez a nap igencsak sűrű volt történésekben - este a Seniorok kivezényelték a Polgárokat a Rétre, amit egyfelől a Birodalom fő útja, másfelől a sínek határolnak. - Csatárláncba fejlődj! Nyílvesszőket keress! Ugyanis kedves Godunov barátunk az íjjal való lövés gyakorlásakor mind a hármat elveszítette. Az elsőt Mungó hamarosan meg is találta - néhány lépést kellett csupán tennie és sasszemeivel azonnal felfedezte a magas fűben - jóformán belébotlott, majdhogy orra nem esett. De mivel a másik kettőnek nyoma sem volt, a lelkesedés, mely már a kezdeti jelzőt viselve sem volt nagynak mondható, gyorsan alább is hagyott. Ali Habdei Rushed csodálatosan felépített pedagógiáját, mellyel minden figyelmet magához ragadott, egyetlen másodperc alatt romokba döntötte Aszuzéna eme bejelentése: Nézzetek hátra! Mivel pedig az emberi természet ilyen, a legtöbben engedelmeskedtek a felkiáltásnak - és akkor már nem lehetett elvonni őket a kerítés mögött békésen röfögő vaddisznócsorda bámulásától. Albeus, akit megérkezésekor a következő tréfás szavakkal mutattak be: ex-senior, ex-dzsinn, expedítor urológus, úgyszint próbálkozott a népség rendben tartásával, a nyílvesszők felkutattatásával, sőt Mungó is friss erővel és bizakodással látott neki a neház seniori munkának - eleinte sikerült is nekik némi figyelmet (sőt fegyelmet!) kicsikarni;de mivel a két nyílvesszőre nem akadtak rá, ez nem tartott sokáig. Lassanként mindenki elszökdösött a munka elől - csak négyen maradtak kitartóak: Luna, Örnara, Mungó, és Frajo bátyja. Térden csúszva vizsgáltak át minden fűcsomót, vidám dalolás közben. Néha hangosan kiáltották a gondtalanul játszó polgárság felé, saját magukat is bíztatván vele: Addig keressük azt a két nyílvesszőt, amíg meg nem találjuk! Hamarosan az eső is eleredt, de ők fáradhatatlanul kerestek, énekeltek és kiabáltak. Ennek meg is lett az eredménye: mindannyian csurom vizesek lettek, és egy kissé be is rekedtek. Az elkeseredett küzdelemnek Peregrin vetett véget azzal, hogy beparancsolta a száraz szobába a négy elszánt polgárt. A nyílvesszők azóta sincsenek meg. Még nem szavaztak erre az alkotásra Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz! |
Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) furcsa árny című alkotáshoz Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) tikkadásig című alkotáshoz Madár bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz Madár bejegyzést írt a(z) Szergej jeszenyin: A kéregető kislány című alkotáshoz szilkati bejegyzést írt a(z) a fenyegetőknek című alkotáshoz Árvai Emil alkotást töltött fel A tékozló fiú apja címmel a várólistára sailor bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) tikkadásig című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz Kankalin bejegyzést írt a(z) Csillaglesen című alkotáshoz Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel tikkadásig címmel a várólistára Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz eferesz bejegyzést írt a(z) Csillaglesen című alkotáshoz eferesz bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) a fenyegetőknek című alkotáshoz szilkati alkotást töltött fel a fenyegetőknek címmel sailor bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz Kankalin bejegyzést írt a(z) Csillaglesen című alkotáshoz Kankalin bejegyzést írt a(z) Csillaglesen című alkotáshoz mandolinos alkotást töltött fel Szergej Jeszenyin: Lengyelország címmel a várólistára eferesz bejegyzést írt a(z) Ne simogass! című alkotáshoz eferesz bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Csillaglesen című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) furcsa árny című alkotáshoz Kankalin bejegyzést írt a(z) Csillaglesen című alkotáshoz Kankalin bejegyzést írt a(z) Csillaglesen című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Csillaglesen című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) Ne simogass! című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) Ne simogass! című alkotáshoz A Napvilág.Net hírei:Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai![]() 2014. 10. 20. - Irodalom |
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2022 ![]() ![]() ![]() |