56-ról

Regisztrált:

Összes értékelés:

Szervusz A.B.J.!

Kicsit megk�sve, de el nem felejtve, szeretn�k v�laszolni neked.
Menj�nk sorba. T�nyleg k�v�ncsi vagyok hova lyukadunk ki. Ha m�r r�st akarunk �tni az minket elv�laszt� �rvegy�ttesb�l �ll� falon.
Ami a francia �s magyar helyzet p�rhuzamba �ll�t�s�t illeti. Val�ban m�s a motiv�ci�s �sszegk�plet. Az �m, csakhogy �n eredetileg arra reflekt�ltam, hogy mik�ppen k�pes egy r�gm�lt esem�ny-egy�ttes m�ig kihat� befoly�st gyakorolni a vil�gra. Esem�nyegy�ttes volt, m�g ha v�g�l a Francia Forraalom nagy transzparense alatt fut is mindez egy blokkban. N�zd, ahogy l�tod igaz, Franciaorsz�gban a differenci�lt t�rsadalom, �s r�szeinek viszonyrendszer�t bel�lr�l �get� fesz�lts�gek vezettek a robban�shoz. Magyarorsz�gon az uniformiz�lt t�rsadalom �s a fel�lr�l megszabott ideol�giai megk�rd�jelezhetetlens�g vezetett a robban�shoz. Val�ban mer�ben m�s. Ami a gazdas�got illeti, forradalmakat, t�r�seket jellemz�en meghat�roz� dolog a gazdas�gi el�gtelens�g. �s ez egy nagyon finom �s szem�lytelen�tett meghat�roz�s. Mert az �hez�s �s l�tbizonytalans�g az emberek mindennapjaiban jelennek meg, egy ellehetetlen�tett ember m�g a m�snapot is egy kereszt�l szak�tand� k�zfalon �t l�tja. Sokf�lek�ppen lehet elemezni ezt a dolgot. �n a magam szak�ll�ra annyiban hagyn�m, hogy mindk�t esetben egy-egy kiszipolyozott gazdas�gr�l van sz�. Annyit m�g hozz�, hogy az adott sz�zadukban egyik �llam sem nyert h�bor�t, m�gis �lland� volt a fellend�l�si, felt�r�si v�gy. Ha van kedved tov�bb gondolhatjuk a gazdas�gi r�szt is. D�nt�, de nem a v�gs� �rvnek tartom.
Ideol�giai szempontb�l. Francia forradalom eset�ben ugye t�rsadalmi vissz�ss�gok �s a felvil�gosod�s addig kibontakozott gondolatmenetei voltak jelen. Magyarorsz�gon ugyanezek �gy voltak jelen, hogy els�sorban a tot�lis �llam hazugs�gainak bilincseit, ujjszor�totit kellett sz�tt�rni. Vagyis nem volt politikai p�rbesz�d, de m�g civil p�rbesz�d is csak m�rs�kelten. Csak tapogat�zva, rendk�v�li �vatoss�ggal kezdhett�k meg azokat a l�p�seket, ami koncepci�kon, m�rlegel�sen �s a lehet�s�gek sz�mbav�tel�n alapult volna, m�s viszonyok k�z�tt. Mi volt: egy ellenf�l a nem k�rdez� �s megk�rd�jelezhetetlen �llam. Azon t�l a szabads�g, hagy fogalmazzak �gy, elvont k�pzete, kit�ltetlen �s t�g v�zi�ja. De ott volt az emberekben, �sszevontan, mindaz amit err�l felhalmoztak. �s igen ez egy politikai �r�ks�g. K�pess�g �s akarat egy j�zan, m�k�d�, rendszerszeml�let� �s toler�ns (stb) �llam kivitelez�s�re. Amint azt a magyar, a forradalom els� napjainak vihar�b�l fel�ll�, t�rsadalma bemutatta. Vagyis a differenci�lt, gyors fejl�d�s�, j�v�k�ppel rendelkez�, �t�rt�kel�sre k�pesnek bizonyul� magyar civil- �s politikai szf�ra fel�led�s�r�l besz�lek. Vajon milyen hagyom�nyaik voltak, milyen �rt�krendj�k? Ki tudja. Val�sz�n�leg valamilyen szedett-vetett dologr�l van sz�, aminek morzs�i el vannak sz�rva az egyes fejekben, �s amikor egy�tt hallatj�k a hangjukat, igyekeznek kiv�logatni ezekb�l a leg�letk�pesebbeket, legs�rget�bbeket, legmegfontoltabbakat.
A tov�bbi fellelhet� lehet�s�gekkel kapcsolatban is igazat adok neked. Val�ban sokf�le esem�nnyel �s forradalommal lehet �s �rdemes is felt�rni a p�rhuzamos, de a sz�ttart� kapcsolatokat is. A Magna Charta sarokba szor�tott kir�ly�t azonban nem tartom j� p�ld�nak, m�g ha politikai el�remutat�s�ban t�nyleg �ri�si jelent�s�ge volt is. Az amerika f�ggetlens�gi h�bor� ann�l jobb, mert m�g j�p�r szempontb�l k�zelebb �ll a magyar �gyh�z, mint a francia. Gondolok itt a nagy birodalom ellen fell�zadt, lealacsony�tott, �m �n�ll� emberekre. A tulajdonk�ppeni k�zvetlen ideol�giai fel�p�tm�ny hi�ny�ra, vagyis alpokb�l �p�tkeztek. �s lehetne m�g hozni a kubai vagy francia forradalmak p�ld�j�t a 1900as �vek elej�r�l. Biztos vagyok benne, hogy sok �rdemes p�rhuzamot fedezn�nk fel. Mind mind valamilyen k�nyszerp�ly�r�l val� let�r�st jelent. �s bocs, de itt vissza kell v�gnom a revolutio sz�val, mert igazs�g szerint ez a sz� m�g akkor is retteg�sben fogja tartani a j�v� autokrat�it amikor m�r minden vit�t lefolytattak ezzel kapcsolatban. �s hogy mi�rt, mert �jra �s �jra vissza fog t�rni az emberek harcias ig�nye a k�z�llapotok rendez�s�re. M�g a sz� egyre t�bb jelent�startalommal fog b�v�lni. De igaz jeln t�m�nkhoz csak k�zvetetten k�thet�.
Eml�kszel azt �rod, hogy nincs sok szerepe az �v�sokr�l �rt k�zbevet�semnek. Az pedig v�lasz volt, az �ltalad emlegetett Millgram k�s�rletekre. Arr�l tov�bbra is ennyit.

N�zd, �n �rt�kekre hivatkozom f�k�ppen, �s egy�nek egys�gesen ki�ll� ellen-reakci�ira. Te elemi sz�ks�gletekre, gazdas�gi alapvet�sekre �s k�lkapcsolati hat�sokra hivatkozol. Nem hiszem, hogy olyan nagy lenne k�zt�nk a szakad�k. Ahogy v�gigtekintek ezen az egyszer�s�tett felsorol�son, �gy l�tom mind r�szt vett hat�er�k�nt a v�gkifejletben. Nem tudom te, hogy vagy vele. M�sk�pp s�lyozunk az biztos, �s ez nem baj. Sz�vesen folytatom a vit�nkat, eddig is j�l esett:)

Mai viszonyokra alkalmazott felvil�gosult abszolutizmus kifejez�sed vicces, �s "igaz".
A szocialista �rt�krend kigyoml�l�sa azonban m�r megt�rt�nt r�gebben (�rtsd ezzel mindenki lesz�molt valhogy aki bene �lt, nek�nk fiataloknak pedig elk�sz�lt a t�neti k�rk�p), de val�s, hogy ezekb�l sok "gaz" �jra n�tt. Mi�rt mondom, mert a politikai elit nem emelkedett fel�l a m�lt hib�in, �s �rt�krendje olyan mint a b�rmikor cser�lhet� szennyes �gynem�huzat. �gy szar ahogy van. V�laszt kellene adni, de nem lehet megfojtott, meger�szakolt nyelvvel sem hatni r�juk, sem kikezdeni �ket. A v�lasz term�szetesen nem az ami 46-ban volt. �s nem tudom mi az.

Regisztrált:

Összes értékelés:

Ok�, rendben. Sok minden eszembe jut mindarra amit �rsz. Pr�b�lkozzunk meg a megvitat�s�val, legfeljebb eltart egy darabig. �llok el�be. A l�nyegn�l maradva. 56 ma is hat. Eszembe jut a francia forradalom. Ami jelent�s�g�ben akkora volt, hogy egyszer �s mindenkorra �jra�rtelmezte a t�rsas egy�tt�l�s szab�lyait. Az az�ta l�trej�tt, j�l-rosszul m�k�d� demokr�ciak mind innen hajtottak ki. Amibe mi belesz�let�nk, �s term�szetes, hogy rendelkez�nk a jogainkkal. Az �rt�krend ami sz�m�t. Az akkori p�rizsiaknak, az 56-os pestieknek �s nek�nk is van �rt�krend�nk. Valami ami kell az �nmeghat�roz�shoz. A francia forradalom �rt�kei t�bbek k�z�tt az emberi jogok �s k�telezetts�gek, a nemzetben gondolkod�s, nemzeti testben, n�pk�pviselet stb. De sz�rny� dolgokat is hagyott r�nk, terror �s t�megm�sz�rl�s. Ha 56ra gondolsz ott is sok �rt�k van jelen, hasonl� �s saj�tos elemekkel. Kinyilv�n�tott szabads�gv�gy, emberi jogok tisztelete, k�pviselete, s�nre tett val�s�g stb. Ezeket az �rt�keket ma is tartalmazzuk. Csak most nem kell harcolni �rte. Persze mondhatn�d, hogy dehogynem, mert �pp el�gg� megnyirb�ltak a jogaink. Igen, csak m�s �rtelemben.

A revolutio sz� r�gi jelent�se: �gitestek szab�lyos k�rforg�sa, egy ciklikus folyamat. Ma m�r enn�l sokkal t�bbet jelent. De nekem ebb� az t�nik fel, hogy bels� (orsz�g) t�rt�net�nk �jra eljuthat oda, hogy v�laszt kell adnia ilyen nagys�grend� kih�v�sokra. A m�lt is lehet jelen, ilyen �rtelemben.

A r�di�n�l, amikor megkezd�d�tt harc, az �v�sok l�ttek a fegyvertelen di�kokra. A Kossuth t�ren is belesoroztak a t�megbe. A parancs a karhatalmi szervekn�l nyilv�nval�. M�g a munk�soknak �s di�koknak nem parancsolt senki, hogy menjenek az utc�ra, gy�jtsanak ki tankokat.

Hogy �rted ezt a "j�kor voltunk j� helyen" kifejez�st. Elmagyar�zn�d?
�n is l�tok t�rv�nyszer�s�get az esem�nyekben. De �n fontosnak tartom, hogy itt, a magyarokn�l �rett meg �gy a helyzet, hogy ezek az esem�nyek megt�rt�ntek

bocs a nyakatekert mondat�rt, rem�lem ez �rthet�bb.

Regisztrált:

Összes értékelés:

Kedves Colhicum "I do", �pp azt teszem, amikor fentebb �rok. Tudod nem hiszek benne, hogy az emberek kinyitj�k a t�m�val foglalkoz� k�nyveket. L�v�n t�bb sz�z bel�l�k. De besz�lj�nk csak n�h�ny �sszefoglal� �s speci�lis m�r�l, �n is csak egy tucatot ha elolvastam. �s kedves Arthus Ben Joyce: hidd el sokf�le m�toszt ismerek, vannak csal�di, n�phez �s kult�r�hoz k�t�d� m�toszok is. �n m�gis azt gondolom, nem az a te gondod az �r�sommal, hogy ezt az esem�nyt-�s igaz-r�szben mitiz�lom, hanem, hogy nem hiszed k�z�sen is tartalmazhatjuk ennek hordal�k�t, vagyis jelenben l�tez� val�s�g�t. Vagy nem hiszed, ma m�g sz�letnek m�toszok? M�sr�szt nem �ll�tottam, hogy mindaz az egy�ni er�fesz�t�s �s trag�dia felold�dhatna egy szeml�letben, ami 56-ot eml�km�nek n�zi a h�siess�g emelv�ny�n. A tisztelet az akkori n�p bels� dinamizmus�t illeti, nem pedig a megmerevedett eml�kk�p�t.
A bevezet� ut�n a cikket is k�zre fogom adni, rem�lem elolvass�tok.
�bel