HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 19

Tagok összesen: 1930

Írás összesen: 52092

Hangya közösség jótékonyság
RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2021-07-30 11:35:03

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: matyiFeltöltés dátuma: 2007-11-21

Cserepek

Álltak egymással szemben, mint két felajzott harci kakas. Még a hajuk is úgy meredt az égnek, mint egy-egy taréj. Szinte szikrázott körülöttük a harag, a gyűlölet. Az asszony felkapta az asztalról a tálat. Régi, sötétbarna cserép tál volt, a mázas virágok régen elnyiltak az oldalán. De a pogácsák napsárgán mosolyogtak benne, úgy, mint amikor a Dédi használta. Tőle kapta a tálat, amit már gyermekkorában szeretettel símogatott.
Előtörtek az emlékek. Szinte látta maga előtt a mindig feketébe öltözött kicsi öregasszonyt, akinek a mosoly még álmában is ott ragyogott az arcán. Érezte a belőle sugárzó szeretetet, érezte pihekönnyű kezének simogatását a haján. És elhangzott lelkében újra az intelem: ne menjen le a nap, kislányom, a te haragoddal. Eddig tartotta magát ehhez. Ha összeveszett a férjével, - ami egyre gyakrabban és egyre hangosabban fordult elő, - mindig ő kezdeményezte a békülést. A kezdeti gesztus lassan elvárássá sivárosult, és egyre nehezebb volt megszólalni a lelket tépő viták után. De a férje elvárta, és ő megtette. Összeszorított fogakkal, háborgó lélekkel. A házasságáért. Mert a Dédi azt tanította, hogy egy jó feleség, ha kell, megalázza magát, de megőrzi a férjét. Hát, megalázásból volt sok, férjből egyre kevesebb. Hányszor tette fel a kérdést álmatlanul forgolódva: Dédi, mit kell még elviselnem? És miért viseljem el, ha nem éri meg? Választ nem kapott, - imádott Dédije már régóta férje mellett pihent a kopjafa alatt, - de tudta, a kicsi öregasszony mit mondana.
Nézte az aranyszínű pogácsákat, és letette a tálat az asztalra. Nem vágom falhoz, - gondolta. - Kár lenne a tálért. Meg aztán, cserépből úgyis van körülöttem elég. A házasságom cserepei. Dédi, eddig tartott. Nincs tovább.
Hidegen végigmérte a férjét, és kiment a konyhából.
A férfi döbbenettől mereven bámult utána.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Szenior tag
Hanga
Regisztrált:
2007-01-02
Összes értékelés:
2527
Időpont: 2007-11-23 22:05:25

De jó, hogy nem tört össze az a cseréptál, talán inkább a férfi lelke, egy picikét.
Csak gratulálni tudok!
Hanga
Szenior tag
Gyömbér
Regisztrált:
2007-01-11
Összes értékelés:
3785
Időpont: 2007-11-22 22:40:04

Kedves Matyi!

Gratulálok írásodhoz. Megrázó, és nagyon életszerű.

Üdvözlettel: Gyömbér
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7469
Időpont: 2007-11-22 18:28:35

Szia!
Nagyon jól ábrázoltad a drámai helyzetet. A végén a férj hidegen végigmérése és a kivonulás sokkal többet jelent, mintha a cserepet vágta volna a földhöz.
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3808
Időpont: 2007-11-22 10:55:29

Szia!
Nagyon vártam már ismét tőled valamit, és ezért is ugrottam ilyen hamar. Nem csalódtam. Utánozhatatlan vagy. Ismét rövid, de erős, kemény írást olvastam tőled. Szinte forrt a levegő abban a helyiségben, ahol az általad leírt esemény játszódik. Nem tudom, mennyi asszony él így, mennyi házasság jut el szép lassan idáig, de sajnos nem lehet kevés. Nincs mit csodálkozni a sok verekedés, szurkálás hallatán. Valami nem jó írányba tart...vagy valaki, valakik...

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

sailor bejegyzést írt a(z) Elfújt dalok a téren című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Elfújt dalok a téren című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A megkésett című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A megkésett című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Őszi nap című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Valami kellene című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Álmos reggelek című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Valami kellene című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Néha... című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Álmos reggelek című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Valami kellene című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Álmos reggelek címmel a várólistára

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Őszi anziksz című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) A megkésett című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel Kótay Lajos: A futóbab / Die Stangenbohne címmel

Madár alkotást töltött fel Valami kellene címmel a várólistára

történetmesélő alkotást töltött fel Őszi nap címmel a várólistára

black eagle alkotást töltött fel A megkésett címmel a várólistára

black eagle bejegyzést írt a(z) - ! - című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) - ! - című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Ébredés című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Néha... című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) nyisd ki az esélyek ajtaját című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Őszi anziksz című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Szeretem... című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) A világ képlete című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) nyisd ki az esélyek ajtaját című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Elfújt dalok a téren című alkotáshoz

Madár alkotást töltött fel Néha... címmel a várólistára

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Őszi anziksz című alkotáshoz

Alkonyi alkotást töltött fel Elfújt dalok a téren címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) nyisd ki az esélyek ajtaját című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Őszi anziksz című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) nyisd ki az esélyek ajtaját című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) nyisd ki az esélyek ajtaját című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) nyisd ki az esélyek ajtaját című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) nyisd ki az esélyek ajtaját című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021