HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 38

Tagok összesen: 1930

Írás összesen: 52077

Olidi fűszerolaj
RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2021-07-30 11:35:03

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: virágénekFeltöltés dátuma: 2007-12-12

Mennyből az angyal...(Utolsó rész)

Hat éves lehettem, amikor új karácsony előestéje köszöntött ránk. A már jól ismert örömteli izgalom korán reggel kiűzte az álmot szemünkből. Nehezen telt a nap, nem leltük helyünket.
Kora délután jövés-menést, halk beszédet hallottam a szobából, ahová rendszerin vártuk az angyalt. Odaszaladtam és a résnyire nyitott ajtón át megpillantottam a helyére beállított csupasz fenyőt. Nagyot dobbant a szívem, egy pillanatig nem hittem a szememnek! Azonnal bátyámhoz szaladtam, de az izgalomtól csak szófoszlányok jöttek ki a torkomon: láttam...láttam! Mit láttál?- kiáltott rám és én felelet helyett kézenfogva húztam a nyitott ajtó felé, de már csukva találtuk.
Láttam a fát, de nem volt rajta semmi! - magyaráztam és akkor hétéves bátyám belesett a kulcslyukon. Nem szólt csak a fejével intett, hogy ő is látta, amit én. Annyira meglepett a látvány, hogy szólni se mertünk. Első volt a büntudat, amely megbénította elmémet. Biztos voltam abban, hogy büntetésből hozott nekünk az angyal egy árva, csupasz fenyőt, mivel megtudta, hogy "feleseltem" nagymamának, mert csak ő lehetett az, aki beárult. Izgatottságomban a szívem veszettül kalapált. Még nem volt besötétedve, amikor nyilt az ajtó és apánk jött ki, hogy kettőnket behívjon. Nagyon rosszat sejtettem. Kétszer is kellett szólítania, amíg megmozdultunk. Mosolyogva leültettek maguk mellé a szomorúan álldogáló fenyőfa elé, és kicsit zavartan, látszott rajtuk, hogy megbeszélték, és mégis nehezükre esik, de végül elmondták nekünk, hogy úgy gondolták elég nagyok vagyunk már ahhoz, hogy megértsük a valóságot az angyalról. Éreztem, hogy nem szeretném hallani azt a valóságot, nagyon féltem tőle. Akkor tértem vissza a jelenbe, amikor épp az hangzott el apánk ajkáról, hogy az angyal nem létezik csak a képzeletünkben és hogy ezután minden Karácsonykor együtt fogjuk feldíszíteni a karácsonyfát, az ajándékokat pedig a szüleinktől kapjuk.
Őrülten szerettem volna tiltakozni, toporzékolni, hogy nem akarom! Nem akarok megértő lenni és nem is értek semmit az egészből! Vissza akarom az igazi angyalt, a felelet nélkül maradt kérdéseimet, az ábrándjaimat, a megbocsátó szeretetet! Az egész mesevilágot! Szerettem volna hangosan zokogni valakinek az ölében de nem lehetett, "egy nagy kislány" nem csinál " ingyencirkuszt"!
Amikor végre elhagyhattuk a szobát azzal, hogy majd hívnak, ha eljön a fenyőfa díszítésének ideje, könnyeim eleredtek, mint a zápor. Lelkem is kiürült csak a végtelen nagy csalódás mardosta. Nagyon szerettem volna megosztani bánatomat valakivel, így hát átszaladtam a ház másik felében lakó házigazdánkhoz, akinek velem egyidős kislánya szívbéli barátnőm volt. Bementünk a játszószobába, mivel neki az is volt, és mint aki nagy titkot árul el, suttogva előadtam neki a szüleimtől hallott szenzációt az angyaljárásról. Barátnőm reagálása elképesztett. Rám meredt, majd hisztérikusan kiabálta arcomba, hogy " Hazudsz! Hazudsz! Ez nem igaz! - majd eszeveszetten rohant ki anyukájához, mint aki védelmet keres az én szörnyű állításaimmal szemben. Szorosan ölelte védelmezőjét és zokogástól fulladozva kiabálta: Mondjad, mami, hogy nem igaz! Mondjad, kérlek!
Én szoborként álltam, most már végképp összezavarodva, várva, hogy lesújtson rám az igazságszolgáltatás szigorúsága. Barátnőm anyukája lefejtette magáról kétségbeesett kislánya belékapaszkodó karjait, hozzám lépett:Te most szépen menj haza!- mondta és becsukta utánam az ajtót. Kóválygott velem a világ. Haragudtam a felnőttekre, akik egy délután ennyire összekúszálták érzelmeimet, haragudtam magamra, amiért akaratom ellenére ilyen szomorúságot okoztam legjobb barátnőmnek.
Azon a karácsonyestén összeomlott lekemben a gyermekkor legszebb kincse a mesék világa. Mert a mese csak úgy igazi, ha az, ki hallgatja, hisz benne. VÉGE

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

Madár alkotást töltött fel Az én istenem címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) csapongjon még a méh című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) csapongjon még a méh című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Ilyen egyszerűen című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) nyisd ki az esélyek ajtaját című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) nyisd ki az esélyek ajtaját című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) nyisd ki az esélyek ajtaját című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) nyisd ki az esélyek ajtaját című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) nyisd ki az esélyek ajtaját című alkotáshoz

pusztai bejegyzést írt a(z) Szeptember című alkotáshoz

pusztai bejegyzést írt a(z) nyisd ki az esélyek ajtaját című alkotáshoz

dpanka bejegyzést írt a(z) nyisd ki az esélyek ajtaját című alkotáshoz

dpanka bejegyzést írt a(z) Azt súgja című alkotáshoz

dpanka bejegyzést írt a(z) Azt súgja című alkotáshoz

Alkonyi bejegyzést írt a(z) Alvórétek kandalló meséje című alkotáshoz

Alkonyi bejegyzést írt a(z) Alvórétek kandalló meséje című alkotáshoz

Alkonyi bejegyzést írt a(z) Alvórétek kandalló meséje című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) nyisd ki az esélyek ajtaját című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) csapongjon még a méh című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A nemlétező című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Haiku című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Parancsom című alkotáshoz

sailor alkotást töltött fel nyisd ki az esélyek ajtaját címmel a várólistára

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) csapongjon még a méh című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 96. című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel Ady Endre: Senki / Niemand címmel

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 96. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 96. című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Nem adhatom vissza koszosan... című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Ilyen egyszerűen című alkotáshoz

Madár alkotást töltött fel A nemlétező címmel a várólistára

black eagle bejegyzést írt a(z) Szeptember című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Hűség című alkotáshoz

pusztai bejegyzést írt a(z) Szeptember című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A belső mindenségben című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A belső mindenségben című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A belső mindenségben című alkotáshoz

szhemi bejegyzést írt a(z) Nem adhatom vissza koszosan... című alkotáshoz

szhemi bejegyzést írt a(z) Csendet írok című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel A belső mindenségben címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021