HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 19

Tagok összesen: 1923

Írás összesen: 51447

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

szilkati
2021-05-05 17:43:01

Szülinaposok
Reklám

Naturánia - Mantova F?szerolaj Spray
Prózai művek / ABC pályázat
Szerző: KalinaFeltöltés dátuma: 2008-01-13

Angyalok éneke

Karácsony első napja volt, s anyámat szaggató fejfájás kínozta. Ünnepre készültünk, és ez bizony nagy teher egy magafajta gondos háziasszony vállán: mindennek tökéletesnek kell lennie, különben...
Nagyjából négyéves lehettem, és nem értettem, mitől olyan ideges. Nekem nagyapa azt mondta, karácsonykor hallani lehet az angyalok énekét; és én el is képzeltem, ahogy ott üldögélünk a fa alatt, és hallgatjuk, mint egy igazi előadást. Mi csak a közönség vagyunk, akkor anyu ki előtt lámpalázas?
Hallottam, ahogy kulcs fordul a zárban, s már rohantam is az előszobába, ahol édesapám hidegtől kipirosodott arccal, erőlködve próbálta betuszkolni a túlméretezett - amúgy pompás - fenyőfát.
- Meg vagy Te őrülve, Józsi! - kiáltott anyám elfúló hangon - Minek ekkora... Nézd a szőnyeget!
Apró tűlevelek borították az előszobát, ahogy az ajtófélfa lehorzsolta őket az ágakról. Apám mély levegőt vett, s mielőtt válaszolt volna, becipelte zsákmányát a nagyszobába, újabb leveleket potyogtatva; melyek, mint egy ösvény kötötték össze a bejáratot a fánkkal. Finom gyantaillat lengte be a lakást, és aznap először éreztem: ünnep van.
Anyám idegesen rángatta elő a porszívót.
- Állj félre! - utasította apámat, aki zavarában olyan ügyetlenül lépett hátra, hogy pont rátaposott az egyik gondosan előkészített égősorra, mire annak pár gömbje éles csörömpöléssel darabjaira hullott.
- Nem igaz! - jajveszékelt anyám, apám pedig bűnbánóan próbálta átkarolni a vállát, de anyám félrelökte. - Menj most ki, jobb, ha én csinálom! - és már szippantotta is be az ösvényt, a szikrázó fényű üvegdarabokat... az ünnepemet.
Jobb ilyenkor odébb állni... - emlékeztettem magamat, és elvonultam az ebédlőbe, ahol az ajtó mellett egy régi zongora állt. Nagyapa mesélte, hogy régen anya játszott rajta, de ameddig én vissza tudok emlékezni, mindig érintetlenül állt, s csak én kopogtattam néha a billentyűket, ha anya nem volt otthon.
Apám bánatosan csoszogott ki a konyhába. Sisssz... Sisssz... - hallatszott a bágyadt ritmus, s én bal kezem összezárt ujjaival ugyanilyen ernyedten súroltam végig a mély hangokat. A porszívó csövében fájdalmasan sikoltottak fel az üvegdarabok, s én jobb kezemmel pengeélű hangokat parancsoltam elő a zongora másik feléről.
- Kifut a leves! - kiáltott apám, és abban a pillanatban én is meghallottam, ahogy az addig egyenletes rotyogás felgyorsul, valahogy így: szfffffff... ratatatataaaaa!!!! Ujjaimmal találomra szaladgáltam ide-oda a klaviatúrán, követve a ritmust. Rémes hangja volt! Aztán ajtócsapódás zaja érte fülemet, amit nem tudtam, hogy a huzatnak, vagy anyám ünnepi hangulatának tudhatok be. Nem először hallottam - az ilyesminek is megvan az üteme: Paff! Csitt! Paff! Csitt! Bal kezem váratlan hirtelenséggel zuhant alá a billentyűk mélységébe.
A hangok összevesztek; és én rémült bűvölettel láncolódtam a hangszerhez, melynek billentyűi alázatos szolga ujjaimat arra használták, hogy hangjukkal goromba sértéseket vágjanak egymás fejéhez:
Csatt!!! Szffff... Paff! Sissz! Ratatatataaaaaa.......
Anyám kikapcsolhatta a porszívót, és elzárhatta a leves alatt a gázt; mert immár ő is hallotta a zongorát. Olyan hirtelen, vad mozdulattal csapta le a fedelét, hogy alig bírtam elkapni onnan a kezeimet.
- Mi a fenét csinálsz? - ripakodott rám zaklatott-dühösen. - Szétszakad tőled a fejem!
Nagyon riadtan nézhettem, mert szinte azonnal erőt vett magán, és idegesen lüktető halántékát dörzsölgetve minden további szó nélkül kivonult a szobából.
Nem érhette föl ésszel, hogy karácsonyunk kakofóniája ettől még ugyanúgy fog harsogni a fejében, mert én csak kíséretet adtam egy eltorzult, tördelt ritmusú dallamhoz, mely ott nyikorgott szüleim minden mozdulatában. Annál jobban még sosem vágytam az angyalok énekére!

*

Karácsony este van... Harminckét éves vagyok, van férjem, három csodaszép gyermekem... A kandallóban barátságosan ropog a tűz, a fenyőágak halkan suhognak az apró angyalkezek érintésétől, szaloncukrok koppannak a földön csilingelő gyermekkacaj kíséretében. A régi zongora most már nálam lakik; újrahangolt billentyűin kezeim képzetten állnak rá a lágy crescendóra. A hangok kibékültek, lágyan hömpölyögve adnak aláfestést a karácsonyhoz. Milliárdnyi hang zengi ujjongva a lelkemben: Nagyapának volt igaza!

2007 karácsony

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2009-07-31
Összes értékelés:
215
Időpont: 2010-09-02 06:56:56

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Remek, élménydús írás! Köszönöm szépen!

Pecás
Alkotó
szaffus
Regisztrált:
2010-08-01
Összes értékelés:
26
Időpont: 2010-08-17 23:20:54

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
nagyon tetszett írásod.Sajnos nekem mindig rosszul sikerülnek a karácsonyok amióta Anyukám pont szilveszterkor reggel halt meg.
Alkotó
sankaszka
Regisztrált:
2007-06-16
Összes értékelés:
455
Időpont: 2009-12-23 02:09:42

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Nagyon tetszett,szep alkotas.BOLDOG KARACSONYT,kivanok a messzi tavolbol...
Szenior tag
Regisztrált:
2005-12-13
Összes értékelés:
1309
Időpont: 2009-12-18 23:57:02

Nagyon sok olyan ember van, akinek az ünnep arról szól, hogy minden tökéletes legyen. Ez aztán rengeteg feladatot rak a vállára, ideges lesz...és már agyon is ütötte az ünnep hangulatát.:( :( :(
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7469
Időpont: 2009-02-18 09:27:59

Kedves Kalina!
Novellád nagyon tetszik.
Szeretettel: Rozália
Szenior tag
Kalina
Regisztrált:
2005-10-07
Összes értékelés:
586
Időpont: 2009-01-16 11:01:02

Köszönöm szépen, Wolf, jól esik ezt olvasni:) Különben nekem a "szürke irodalomkedvelőktől" esik legjobban a dicséret, mint amatőr író-költő, nem is a flancos kritikusoknak szánom, amit leírok:D
Alkotó
Regisztrált:
2007-12-09
Összes értékelés:
1981
Időpont: 2008-01-26 16:05:36

Kedves Kalina!
Nagyon szépen írsz és remekül fogalmazol. Csak így tovább!
Üdv: Borostyán

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

Bálint István alkotást töltött fel Merre jársz címmel a várólistára

Susanne alkotást töltött fel Angyalok kísérjen címmel

sailor bejegyzést írt a(z) Edelweiss narancssárga esőtáncán című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Edelweiss narancssárga esőtáncán című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) nem lettek aranyporosak a kezek című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) nem lettek aranyporosak a kezek című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Tücsök-kórus című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 84. című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) A lajtorja 84. című alkotáshoz

pusztai bejegyzést írt a(z) Az asszony, aki sietett című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Szürkenéma-ablakok című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Szürkenéma-ablakok című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 84. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 84. című alkotáshoz

szhemi alkotást töltött fel Egy eldugott kis rét címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 18. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Az asszony, aki sietett című alkotáshoz

Alkonyi felhő alkotást töltött fel Edelweiss narancssárga esőtáncán címmel a várólistára

pusztai bejegyzést írt a(z) A jó öreg Rádi bácsi című alkotáshoz

pusztai bejegyzést írt a(z) A jó öreg Rádi bácsi című alkotáshoz

Madár alkotást töltött fel Vigyázz, Zeusz! címmel a várólistára

Bödön alkotást töltött fel A lajtorja 84. címmel

Madár bejegyzést írt a(z) Egy májusi esős napon című alkotáshoz

Pecás alkotást töltött fel Egy májusi esős napon címmel a várólistára

T. Pandur Judit alkotást töltött fel Holland hazugság 18. címmel

Madár bejegyzést írt a(z) Májusi kertünkben című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 17. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 16. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A jó öreg Rádi bácsi című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) nem lettek aranyporosak a kezek című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A jó öreg Rádi bácsi című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) nem lettek aranyporosak a kezek című alkotáshoz

pusztai alkotást töltött fel Az asszony, aki sietett címmel a várólistára

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 67. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Szürkenéma-ablakok című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) nem lettek aranyporosak a kezek című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 16. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 83. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 70. című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)