HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 19

Tagok összesen: 1932

Írás összesen: 52275

Hangya közösség jótékonyság
RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2021-11-24 20:45:18

Reklám

Cikkek / jegyzet
Szerző: MunkácsyFeltöltés dátuma: 2008-01-15

Az elveszett haza

Munkácsy : Az elveszett haza
Nem értem! Árpád apánk által nyer ezeréves hazát, az Európát rengető Mátyás, a törökverő Hunyadi után, hogyan játszotta el a haza kétharmadát a háládatlan utókor. Tanulmányozom a történelmet, a politika játékát, a magyarázkodó írásokat, de semmi sem ad választ. Miért tűrtük hajladozó derékkal a Habsburg igát, amíg vérünk Itáliában elvadult a magyar föld, elsatnyult a magyar lélek.
Emlékezzetek Napoleonra, aki tálcán küldte a szabadságot , amiért Rákóczi 1711-ben bujdosásra adta a fejét. Amikor kilehetetett volna csikarni a függetlenséget, akkor kiáltotta főúri hév: Vitám et sanquinem! Életünket és vérünket a császárért! Ezért vesztettünk 1848-ban, bár nyakunkon volt két birodalom hadserege, de ne ezek fegyvere vert, hanem a kishitűség, az árulás, mert Kossuth megmondta, Görgei elhamarkodott, méltatlan parancsot adott Világosra. Azután jött megint éljen a császár ! Ropogtak a fegyverek szabadságunk ott veszett Világosnál és Aradon a kivégző osztagok előtt és nem Segesvárnál , ahol Bem apó úgy küzdött az orosz túlerő ellen, mint egy oroszlán. Petőfi úgy lelkesített mint Mars istene, aki egyedül többet ért, mint ezernyi megfutott vitéz. Nem értem! Miért nem volt több előrelátás több számítás, ha kellett szószegés, ahogy mások csinálták, akik százszor szegtek szót , szerződést nemzetükért, vagy szúrtak hátunkban álnokul kést. Nem értem vezetőink lelkületét, 1914 előtt. Hazánkban nyíltan folyt a magyar gyalázás, ha kellett pártütés. Az összeesküvés, bár jól bántunk a menekülő az idegennel, befogadtuk és amikor hazánkban megtollasodott azt mondta nyomorult:- mi voltunk itt előbb! Velük a vész a hazánkba költözött. Összejátszottak az ellenséggel és kötöttek titkos szerződéseket ellenünk. Körbenyaltak oroszt, franciát, amíg magyar honvéd menetelt a Mazuri tavaknál vagy vérzett Lemberg előtt. Az árulás szerződés szegés 1916-ban kitört.
Nem értem! Mit kerestünk Doberdónál vagy Piávé fölött, vesztek katonáink ezer számra, amikor határainknál csak néhány csendőr őrködött. Harcoltunk négy évet a semmiért, néhány signum laudisért, egy millió halottat vesztettünk Európa harcterein. Mikor jött a vész nem volt sem fegyverünk sem emberünk, mert szétszórtuk Itália és Galicia harcterein. Ezért hagytuk veszni, Erdélyt, Bácskát és a Felvidéket. De veszthettünk volna ennél többet is, mert emlékezzetek a párizsi béke frakkos uraira. Ők többet akartak, és nem Bratianu és Benes uraságain múlott , hogy Brassó, Kolozsvár után, nem Budapest következett, és nem Románia vagy Csehország része lett. De a háborúnak is egyszer vége lett de mi lett Nagy Magyarországból? Egy béna a csonka test. Számunkra csak azt maradt, hogy sírassuk a holtakat, mert élő nem akadt, aki azt mondja? Nem! Trianon nem, Erdélyt, Bácskát a Felvidéket nem adjuk, nem! Ezért szabdalták szét szép hazánkat és adott bőven belőle Clemanceau árulásért bért. Hiába védték, építették őseink 1100 évig e földet, hiába pihennek az elveszett rög alatt Árpád hős vitézei, idegené lett föld és erdő, mert hagyta elveszni, a magyar lankadt akarat. Ránk szabadult minden haramia zsákmányra leső pestis had, mert elárvult hazánkban védelmet nyújtó magyar hadsereg nem maradt. Csak harcterekről megfutott örül tömeg, amelyet annyi vér és szenvedés után, már nemzeti hadsereggé szervezni nem lehetett. de KunBélának ez kellett, ezekből szervezték a vörös kommunista hadsereget. Ez a hadsereg hiába állt a Tiszánál, hiába parancsnokolt a cipészből lett politikai tiszt, mert ideológiával lőtték az ellent, a román áttörés sikerült. Elvették Erdély is szegény árván maradt hazánk csak az Istenhez könyöröghetett. Aztán lezárult Trianon, újból béke lett, Nagy Magyarországból egy csonka test. kétharmadnyi föld és egy harmadnyi magyar cserélt hitet, hazát egy olyan háborúért, amely soha nem volt a miénk. Szolgák lettünk hazánkban, zátony és terror következett, züllött a magyar lét, iskoláink szétdúlva, egyetemünk is oda lett. Már nyelvünk tépték és kékre verte hátunk a csendőr terror, amikor jött az öröm hír, hogy csonka ország, Észak-Erdély, Bácska, a Felvidék újból összeforr. Vezéreinknek ez sem volt elég, ők többet akartak, az orosz pusztát. Kaptunk ezért súlyos leckét az orosz Donnál. A lecke véres volt, a nemzet temetett, az anyák siratták a feláldozott kettős hadsereget.
Utána elkövettük a régi hibát nyitva hagytuk a keleti határt. Az orosz meg is jött, Budapest elesett, amit nyertünk 1940-ben 1945-ben mind elveszett. Ajándékot is kaptunk a vörös hordát amely 45 évig ránk telepedett és karámot húzott szögesdrótból körénk, hogy rab legyen mindenki, aki él és törjön követ, amíg a pribékek szétverik csontjait. Így telt el 45 év, amíg megunta sorsát a nép, és lerázta láncait. De nekünk szétszórt magyaroknak új lánc készül sokkal nemzetibb, a koldus szegénység, júdások világa, a kettétört hit. de mit nyertünk mi erdélyi, magyarok e földön? Reményt, kiábrándulást? A nóta ismét a régi, nem lesz Bólyai egyetem, autonómia sem, talán más iskolai is kevés. a nyelvünk is préda lesz, mint volt 1990 előtt. Még nem érti mindenki, nem mer vallani mások előtt, hogy rosszul áll a szénánk és nem is reménykedhetünk. Nem értem! Hol vétett az ős? Mert elindult és Pannóniába jött. Itt a szláv, román tengerbe élhetjük sanyarú életünk, de összes hibánkért , amit elkövetett az ős, felelnünk az unokák és a történelem előtt.
Megjegyzés: 2008

2008

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

eferesz bejegyzést írt a(z) a bíró előtt című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Alagút a fény előtt című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Alagút a fény előtt című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 104. című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Félreértés című alkotáshoz

szhemi bejegyzést írt a(z) November búcsúja című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 105. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 105. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 105. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 105. című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) A lajtorja 104. című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel végtelen várandósság címmel a várólistára

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 104. című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) A lajtorja 105. című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) A lajtorja 104. című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Hazatértem című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Hová tűnt a Télapó? című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 105. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 105. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 105. című alkotáshoz

Bödön alkotást töltött fel A lajtorja 105. címmel

Bödön bejegyzést írt a(z) Hová tűnt a Télapó? című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Karácsony himnusza című alkotáshoz

hundido alkotást töltött fel Hová tűnt a Télapó? címmel

Erdős Sándor alkotást töltött fel Hazatértem címmel a várólistára

Madár alkotást töltött fel A létező búcsúverse címmel a várólistára

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Hideglelős című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Hideglelős című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Hideglelős című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) A Phateon-talány című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Alagút a fény előtt című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Alagút a fény előtt című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Molly, az egyszarvú című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Hideglelős című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) November búcsúja című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Aqua vitae című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Eszterenter című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Eszterenter című alkotáshoz

szhemi alkotást töltött fel November búcsúja címmel a várólistára

hundido bejegyzést írt a(z) Karácsony himnusza című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021