- Üdvözlöm Felségedet! Pompás napunk van ma, nem de bár? - így a Porcelán Gyertyatartó.
- Valóban. S még ígéretesebbnek tetszik majd, ha elárulom Önnek, kedves Miniszterem: talán nem sokára új Király ül mellém a trónra! - s a Királynő egy merész kacsintást intézett kedves Minisztere felé, aki soha nem tapasztalván efféle bizalmas gesztust, fogantyújáig elpirult.
- Kkhhömm... - próbálkozott a Miniszter túllépni közönséges Réz Gyertyatartóra emlékeztető zavarán. Nem sok sikerrel.
- Igen. Kedves Miniszterem. Ma van a Nagy Nap!
- Vagy úgy! ...úúgy! - csillant meg mindkét porcelán fogantyúja a Miniszternek. - Ma van!

(Később. Jóval később.)

- Valahogy... Ööö... Karcsúbbnak képzeltem Felségedet... - pimaszkodott az egyébként egészen triviálisan csak Mártáskiöntőnek keresztelt csőrös tál, aki jelen esetben a háztűznézőbe érkezett Étkészletek és Evőeszközök Követeként merészelt a Királynő becses színe elé járulni.
- Na, de kérem! - hökkent meg a Gyertyatartó Miniszter. - Mégis mit nem merészel?
A Királynő azonban nyugodtan ült továbbra is trónján, s némán szemlélte az eseményeket.
- A Kristály Gyertyatartónak talán túl ÖBLÖS... Mondhatni.
- A Gravírozott Vázának talán túl TÖMÖR... Azt hiszem.
- Az Ezüst Szamovárnak talán túl ALACSONY...
- Az Aranyozott Levesestálnak talán túlontúl KÖZÖNSÉGES...
- Az Áttört Csipkés Süteményestálnak talán túl EGYSZERŰ...
- A Meisseni Csészék mellett, pedig egyenesen ELTÖRPÜLNE...
- Kérem, fáradjanak be az Evőeszközök!
A bevonulás nem tartott sokáig, mindössze néhány pillanatba sűrűsödött - mások számára nyomorúságosan hosszúnak megítélt - percet élt meg a fásult Királynő.
- A Réz nem termett uralkodásra... - kezdte a Követ.
- Az Ezüst hamar törik...
- Az Arany túl nemes Ön mellé a trónra... Azért ezt mégse engedhetjük meg magunknak (és királyi többest használt!), hogy egy egész Konyha nevessen rajtunk! Azt azonban szavazásra bocsátanám, Felséged utólagos engedelmével, az itt megjelentek körében, hogy vajon visszahelyezzük-e Felségedet a polcra, a többi Kávés Csésze mellé... Esetleg minősítsük le egyszerű Teás Csészévé... S ha még a Kék Szélcsíkot is visszaadná Felséged... Köszönöm!