Olyan, mint a Mennyország!
Lencsi, a családanya tizedik gyermekével gyes-idejét tölti. Napelemmel melegített, minden kényelemmel, géppel fölszerelt lakásában, mint egy királyné ül a trónján. Tíz gyermeke körülugrálja, Emsi, a pici éppen fölkéredzkedik az ölébe. Köztük Zénó, egy emberforma robot állandó mozgásban van körülöttük, nevét szólítva teljesíti a parancsokat.
Anya még alig töltötte be a 80. évét, fiatal arca mosolyra derül, megnyom egy gombot a szék karfáján, mire Emsi fölemelkedik az ölébe. Szeretettel öleli át, majd megkérdezi az izgő-mozgó gyermekeit: mit szeretnétek enni vacsorára?

Nem kell csodálkozni mama 80. évén, nem tévedés! Ugyanis a naptár 2078-at mutat, amikor az emberek hosszabb ideig élnek, mint valaha, 2008-évben. Mostanában az öregedés 120 éves kor után kezdődik! Mindezt elsősorban a régmúlt időkben előszeretettel használt, mesterségesen előállított gyógyszerek fogyasztásának eltörlése tette lehetővé, amelyek mindegyikében jócskán előfordult méreganyag; súlyos mellékhatásokat idéztek elő az emberek szervezetében. Ezen kívül az egészséges és a helyes táplálkozás, a gond nélküli, nyugalmas életmód, a tiszta levegő tette lehetővé, hogy ma már sokáig egészségesen élnek. A betegség megszűnt.

Minden kényelemmel, gépekkel fölszerelt konyhában ahány gyerek, annyi kívánság hangzik el anyjuk vacsorával kapcsolatos kérdésére. Mama kezében távirányítóval olvassa le a konyha egyik falát betöltő melegítő-komplexum tartalmát, majd megnyugtatja a gyermekeit, minden étel található benne.
Egy másik gombbal sorban kinyitogatja az ajtókat, elektromos karok rakosgatják a beprogramozott ételcsomagokat az asztalon elhelyezett tányérokra; a melegítést igénylőket előbb a sütő-forralóban kellő hőmérsékletre hevítve teszi asztalra.

A gyerekek az asztal mellett sorakozó székek mellé állva, nagyságukhoz mérten emelkednek megfelelő magasságba. Csendben fogyasztják el vacsorájukat. Az italokat hasonló módon kapják a hűtőből, vagy a világító ételmelegítő részből, langyosan vagy forrón, óhajuknak megfelelő hőfokon.

Zénó intésére nagyságrendben felsorakoznak a két méter-magasra nőtt tinédzserek és kisebbek, majd bevonulnak a fürdőbe, ahol a fal mellett ragyogó fehér csempéből, kissé süllyesztve fut végig az önműködő zuhanyozó. Ahogyan levetik magukról a ruhát, beállnak egymás mellé, s a szerkezet mindegyikük méretéhez igazodva, beindul a kellemesen meleg permet, közben egy gombot megnyomva, az automatikusan működő mosdókrém. Ideális időben megszűnik a vízpermet, és beindul a szárító.

Közben a levetett ruhák Zénó intésére, színek szerint kiválogatva, a hatalmas gépbe suhannak, ami halkan zümmögve automatikusan végzi a mosást, onnan a beállított idő után átkerülnek szárítóba, aztán simán, hajtogatva veszi ki Zénó és elhelyezi a szekrényekben.
Nincs civakodás, hangoskodás. Minden rendben, fegyelmezetten zajlik, mivel a vacsorát, játékot, mosdást andalítón halk zene kíséri.

Reggel beállított ébresztőre kelnek a gyerekek. A mosakodás az estihez hasonlóan történik azzal a különbséggel, hogy nagy mosdókagylók mellett frissítik föl, és szárítják magukról a nedvességet. A nagyobbak saját szekrényükből választják ki a ruhát, amely a mutatóujj jelzésére előreugrik, csak le kell akasztani és belebújni, a cipzárak és gombok önműködően záródnak. A kicsiknek a mama vagy a robot választja ki a ruhát.

Zénó jelenti a Lencsinek, ha indulásra kész a csapat, aki megnyomja a garázsajtó-gombját, onnan kigördül a nagy kétéltű családi autó, a gyerekek kényelmesen elhelyezkednek benne; a jármű hangjelzésre indul, és önműködően halad a beállított útvonalon, megáll előbb az óvoda előtt, ahol kinyílik az ajtó, kilépnek a kicsik, egyszerre tárul az óvoda kapuja és a gyerekeket várják a dadusok és óvónők, továbbhaladva jutnak az iskolába.
Hazatérésük hasonló módon történik, mint a reggeli utazásnál.

A házi-feladatokat az iskolások saját számítógépen készítik, amelyek leellenőrzik a munkát. A másnapi iskolai holmi becsomagolását Zénó ellenőrzi.
Már az óvodások is ügyesen kezelik a nekik készült számítógépeket.
Utána elektromos gépek segítségével tornásznak és játszanak halk dallamok kíséretében.

Ebben a családban Lencsi irányítja a családot, aki egyedülállóként neveli csemetéit. Gyermekeinek apját időnként a családsegítő központból, kiválogatott elődei spermabankjából válogatta össze, gondosan ügyelve arra, hogy a fiúk-lányok aránya megmaradjon.

Gondjai nincsenek, mivel megszűntek azok az elavult módszerek, hogy szükségleteiket pénzért vásárolják. Amikor a gépek jelzik a készlet apadását, távirányítóval mindenféle anyagot, élelmiszert, ruhát, bármit pontos időben, robotokkal szállítják házhoz, és helyükre pakolják.
A gyermeknevelést 2078-évben, munkaviszonyként számítják be a nők részére, és a család létszámának arányában busásan honorálják.

Lencsi barátnője: Lilike, viszont apás családban él, férje Kazimir. A kis közösség életét ott is az asszony irányítja; nyolc gyermekét a már eléggé elavult kor hagyományai szerint, természetes módon előállítva hozta világra, azonban mindnyájuk ellátása ugyanolyan formában történik, mint Lencsinél. Amire szükségük van, ők is mindent megkapnak.
Annyi a különbség, hogy Kazimir munkáját a közösség számára végzi, amely a gépek-automaták továbbfejlesztésére irányul, azokat állandóan modernizálni kell.
Ebben az időben már telefon sincs, elég, ha valaki rátekint ismerőse arcképére, a közelében megszólal a hangja; a beszélgetés úgy folyik, mintha az illető ott ülne mellette.

Ma, 2078-évben a robotok munkáját is folyamatosan korszerűsítik, régen megszüntették a nehéz házimunkát. Már csak az elektromos felolvasógépek segítségével lehet hallani, vagy múzeumokban látni olyan elavult módszerekről, hogy a lakás tisztítását hangos zajjal működő porszívók és tisztítógépek végezték, amelyeket egyik helyiségből a másikba, kézi erővel kellett húzgálni, a port belőle nehéz munkával, kézzel kiüríteni, és lépcsősorokon járkálva, kukákba hordani.

Most, csak bekapcsolnak egy egérnyi méretű robotot, a tisztítandó helyiség ajtajára akasztva, ami percek alatt automatikusan szívja ki a port, pollent, ellátja megfelelő szintű páratartalommal, utána magától kikapcsol. Ragyogó tiszta a lakás, olyan gondosan lehetetlen port törölgetni bútorokról, padlóról, mint ezzel a módszerrel. Azonban Kazimir már ezt is elavultnak véli, és jelenleg mindentudó számítógépén ennek korszerűbbé tételén kísérletezik.

Másik elgondolása a fekhelyek korszerűsítése, hogy a gyerekeknek, és nyugdíjas kort elérő, 120 éven felüli embereknek ne kelljen kényelmetlenül elhelyezkedniük az ágyon, hanem emelőszerkezettel, egyenesen a fekhely közepébe kerülnek, ahol a legkényelmesebben pihenhetik ki a semmittevés fáradalmait.

Egyébként Kazimirt feltalálóként tartja számon a VILÁGGÉP TTC, mivel megtalálta a módját, hogy az emberek környezetében élő állatokkal is kommunikálni lehessen. A speciális számítógép már készen áll, kezelésére megkezdték az állatok beiskolázását.
Mindkét ismerősünk családjában élnek olyan cicák és kutyusok, amelyek beszédhangon szólnak gazdijuknak, mit szeretnének enni, és ha nem tetszik valami a környezetükben, azt is közölni tudják.

Olyan szerkezet terveit Kazimir már betáplálta a számítógépébe, amivel a lassabban gondolkodó gyerekek agyműködését stimulálni lehet. Ugyanis két gyermekével - hiszen szegénykék a régi módszerrel jöttek a világra - gondjai adódtak, ezért az átlagosnál nehezebben vésik agyukba a kötelezően előírt tananyagot.
Nos, így élünk most, 2008 év márciusában. A modernizálás tempósan halad.