HONLAPUNKTagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K. |
ALKOTÁSOKCikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj |
EGYÉBLinkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal |
Statisztika
Online vendég: 13 Tagok összesen: 1951 Írás összesen: 53244 |
|
![]() Utolsó hozzászóló: ![]()
|
Szerző: dinipapaFeltöltés dátuma: 2008-05-06
LGTAz emberi elme határtalan. A gondolatok, megérzések, minden ami szokványos vagy nem, persze ezt lehet pejoratív értelemben értékelni, vagy nem abban. Hihetetlen mennyi elágazása van, és hihetetlen ez mennyi utat tör magának, vagy mennyi hatást vált ki. Alapjában az ösztönök (kicsit úgy mint az állatvilágban, bár ott néha tisztább a kép),szabnak határt a cselekvéseink kivitelezésében, a gondolataink, átadásában, és az egész életünk alatt jelenlévó egónk formálásában. Sok ember nem születik meg azzal az intelligenciával, ami szükséges a "túléléshez", már ez is negatív gondolat, látjátok, mert miért is kellene túlélni valamit?, inkább átélni és megélni kellene. Persze a magyar nyelv, szerintem kimondottan alkalmas arra, hogy a dolgokat félreértsük, vagy másképp lássuk, mint ahogy a való életben azok, igazán vannak. Az emberek többsége, -itt meg kellene említenem, hogy a Magyar emberek többsége,-de nem teszem, mert minden ember itt a földön egyforma, igazán szeretne mindent beseperni a kalapja alá. Sok olyan szó van ami elgondolkodtat. De az elmédben létező képek, a hozott értékek, a kapott szülői háttér, a vágyaid, a mentsváraid, és az az összes képi, és gondolati egység ami Téged, és a lelkedet alkotja, rengeteg ütközőponton megy keresztül. Ennek következtében, sokszor téves ítéletet hozunk, vagy épp ellágyulunk...bár nem biztos, hogy ez így helyes. Ebből a kavalkádból, nem tudom a kiutat, ha valaki tudná, az már nem is ember lenne... És itt jön be a gondolat, ami régóta foglalkoztat, hogy semmi sem biztos. Változik minden, akár percről percre. Csak mi emberek kicsit szeretünk néha lenyugodni, bízni, szeretni, érezni, megbecsülni, adni, kapni, boldognak érezni magunkat, sírni, zokogni, odafigyelni, megérteni, vagyis minden olyat, ami szorosan összefügg a mindennapjainkal, és az életünkkel, és a szeretteink életével. És vagyunk annyira önzőek, hogy ezt sokszor azonnal szeretnénk, és most azonnal! Hiba. Majd jön a megnyugvás, és az elmélkedés...meditáció...jó szó, nemhiába hisznek ebben sokan. A kérdés amiért ezt a cikket írtam, csak annyi, hogyan tudnánk közelebb kerülni magunkhoz,--elfogadni magunkat, mert az a legfontosabb, amíg ez nem történik meg, addig senkivel sem tudunk azonusulni, mert vagy írígyek vagyunk, vagy önsajnálóak, vagy törtetők, vagy "csak az én EGÓM létezik"-típusúak, és akkor már nem keressük a megoldást. Pedig kell lennie, ezt az emberi elme már tudja, csak még mi nem.. Mikor fogjuk megtudni, hogy mi a boldogság ára, és mit kell ezért tennünk? Mikor lesz az empátia olyan mint amikor a szemébe néz egymásnak két ember? Mi fogja megadni a bizonyosságot, hogy helyesen cselekszem, vagy épp hibázok? Mi fogja megadni a múlt emlékeire a választ? Miért jó néha rágondolni? Hogyan csináljam, hogy jó legyen...itt sok zűrzavar van, mert "Mindenki másképp csinálja" Búcsúzom az LGT-vel...))) Még nem szavaztak erre az alkotásra
|
Kalocsa Zsuzsa alkotást töltött fel Szól a szív címmel a várólistára black eagle bejegyzést írt a(z) Egy másik emlék - 11# novella című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) Egy emlék - 10# novella című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 38. című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 37. című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) A lajtorja 38. című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) A lajtorja 37. című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Az Ó és az Új című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Az Ó és az Új című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Az Ó és az Új című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 36. című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) A lajtorja 36. című alkotáshoz eferesz bejegyzést írt a(z) Az Ó és az Új című alkotáshoz szilkati alkotást töltött fel Az Ó és az Új címmel Tóni alkotást töltött fel Petőfi Sándor: A farkasok dala / Lied der Wölfe címmel Tóni alkotást töltött fel Radnóti Miklós: Járkálj csak, Wandeln nur címmel Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 155. című alkotáshoz eferesz alkotást töltött fel Így, újév felé? címmel eferesz bejegyzést írt a(z) Teremtésem című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 155. című alkotáshoz Bödön alkotást töltött fel A lajtorja 155. címmel sailor bejegyzést írt a(z) Teremtésem című alkotáshoz Tóni alkotást töltött fel Jörgné Draskóczy Ilma: Élet ? halál / Leben ? Tod címmel eferesz bejegyzést írt a(z) Így, karácsony múltán? című alkotáshoz eferesz bejegyzést írt a(z) Teremtésem című alkotáshoz Tóni alkotást töltött fel Ady Endre: Egy jövő költő / Ein zukünftiger címmel Tóni alkotást töltött fel Petőfi Sándor: Hazámban / In der Heimat címmel Tóni alkotást töltött fel Kis János: Hajós ének / Schiffers Gesang címmel Árvai Emil bejegyzést írt a(z) Általános csevegés fórumtémához szilkati bejegyzést írt a(z) Régi regék erdeje című alkotáshoz Tóni alkotást töltött fel Szabolcska Mihály: Újév / Neues Jahr címmel Tóni alkotást töltött fel Sértő Kálmán: Kívánság / Wunsch címmel sanna alkotást töltött fel személyiség címmel a várólistára A Napvilág.Net hírei:Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai![]() 2014. 10. 20. - Irodalom |
||||||||
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2023 ![]() ![]() ![]() |