HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 4

Online vendég: 51

Tagok összesen: 1927

Írás összesen: 51808

Milbio hidratáló testbalzsam
RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2021-07-30 11:35:03

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: KreeteekaFeltöltés dátuma: 2008-06-02

Rossz emberek

Rossz emberek



- Kata, mi rossz emberek vagyunk? - kérdezte remegő hangon a nővérem fia, Sanyika.
- Dehogy - válaszoltam határozottan, majd hozzátettem -, eredj játszani!
Nem voltam benne biztos, hogy igazat mondtam neki, de abban igen, hogy helyesen válaszoltam, hisz' még gyerek!
Pontosan tudtam, miért kérdezi: mert minden fiatalsága ellenére, megtapasztalta az élet kegyetlenségét.
Előbb-utóbb mindenkinek rá kell jönnie, hol vannak a társadalom engedte korlátai. Van, aki mindent megtehet, van, aki semmit.
Mindig így volt ez.

Megverték.

Ez önmagában nem lenne baj, tudjuk, hogy sosem volt egy mintagyerek, de az indok... Meg kellett tanulni a Hymnust, mint mindenkinek egyszer ebben az országban, ő pedig tisztességgel felmondta. Megverték, mert a sötét szájára merte venni a magyarok e szent sorait. Nem kéne csodálkozni, nem kéne, hogy fájjon. Szimplán el kéne fogadni: talán rossz emberek vagyunk, rosszabbak náluk.

A fiú nevetgélt az udvaron, én pedig tovább szedtem a kiteregetett, színes ruhákat. Csak néztem a fájdalmas-vörösen hunyorgó napot, pont olyan volt, mint egy régi, elfeledett dallam; mint egy végtelenül haszontalan nép élete. Mára azok lettünk, haszontalanok, hisz kinek kellenek már a régi vígságok, a hegedűszó és a színes szoknyák? Kicsit fáj, mert ez lett volna az életünk.

Bevittem a kihívó illatú ruhákat, amit hamar elnyomott az étel illata. A nővérem serényen kutyulta a lábos tartalmát, miközben kék tányérokat vett elő. Bementem a szobába, és hajtogatni kezdtem.
Valahol mélyen bennem, szünni nem akaróan, döbörögve mart tovább a gondolat:
"Rossz emberek."
Vajon létezik olyan, hogy valaki eleve bűnösnek születik? Egy egész nép? Vagy minden csak egy beteg illúzió szüleménye, amit előítéletnek hívnak?
Szeretnék válaszokat, de túlságosan érintve vagyok ahhoz, hogy valósan tudjam megítélni. Kicsi vagyok, csak egy jelentéktelen porszem a világ kegyetlen sivatagában.

Lassan minden ruha megtalálta a helyét a szekrényekben, az étkezőasztalra pedig tányérok kerültek.
- Vacsora! - szólt ellenkezést nem tűrően apánk. Ahogy rá néztem, tudtam, hogy bármi történjék is, ő sosem fogja elhagyni a büszkeségét, és ez valahogy megnyugtatott. Kimentem szólni a gyerekeknek, közben a kis sarlót néztem, amit még nem takartak a düledező épületek a napból.
Azt hiszem a helyzetünk olyan, mint a napé, örök körforgásra ítélve; mint egy vidámparki körhinta, ahol a roppant nagy lovacskák csak körbe-körbe utaznak soha ki nem törve.

Az Élet feladta most a leckét a gyereknek: ha jól viselkedik, akkor is megbüntetik. Mi értelme van hát betartani a szabályokat? Ha áthágja őket, ugyanarra számíthat, akkor miért ne legyen rossz, hiszen abból még haszna is származhat...

Hirtelen három, felismerhetetlenségig piszkos lurkó futott el mellettem, egyenesen a fürdőszoba felé kanyarodva, közben játékos vitájuktól zengett az egész ház.
Kicsit később már mind az asztal körü ültünk, Kitty sorba ételt szedett: először a családfőnek, aztán a férfiaknak, majd a maradékot elosztotta a nők és gyerekek között. Mindig így volt ez, és a dolgok a civilizáció minden vívmánya ellenére sem változtak.
Sanyika arcát fürkésztem, de úgy tűnt, egyelőre szunnyadnak a félelmek, elnyomta őket az önfeledt gyerek. Komoly arccal kért magának szót:
- Most már tudom - közben lenyelte a falatot -, hogy kit fogok feleségül venni, ha nagy leszek! A Julcsit!
Mosolygó szemeinkkel öleljük körbe ezt a gézengúzt, közben apánk szigorúan az unokáját faggatta tovább:
- No, és rendes ház leánya ez a Julcsi?

Félek. Félek, hogy Sanyika nem fog tudni kitörni a körforgásból. Hogy magával ragadja a bűnözés, és akkor majd a fehér emberek elégedetten nyugtázhatják, hogy igazuk volt... mind rossz emberek vagyunk, de talán nem rosszabbak a többi embernél...

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Kreeteeka
Regisztrált:
2008-04-16
Összes értékelés:
238
Időpont: 2009-02-28 19:59:52

Köszönöm (bár nem tudom, hogymennyire lehet érteni).
Alkotó
Antonia Alessandra Atlantas
Regisztrált:
2007-01-22
Összes értékelés:
197
Időpont: 2009-02-28 16:07:22

Tetszett, gratu!

Legutóbb történt

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Lapok közé temetett múlt VI. Rész című alkotáshoz

Marcsy bejegyzést írt a(z) Lapok közé temetett múlt VI. Rész című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Satnyár című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Satnyár című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) ekkorát esni egyedül nem lehet című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) A gyáva című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) A gyáva című alkotáshoz

Szalki Bernáth Attila bejegyzést írt a(z) Bajnokok lábnyoma című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) A szeretet ereje című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) A szeretet ereje című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) A zajok elülnek című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) A Balaton című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) A gyáva című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Én vagyok az ember című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Én vagyok az ember című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A szeretet ereje című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A gyáva című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Képtelenségek című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Satnyár című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Ezt olvasd el! fórumtémához

Kankalin bejegyzést írt a(z) A szeretet ereje című alkotáshoz

Pecás alkotást töltött fel A Balaton címmel a várólistára

Pecás bejegyzést írt a(z) Reggeli vihar című alkotáshoz

pusztai alkotást töltött fel A halas bicska címmel a várólistára

Tóni alkotást töltött fel Békássy Helén: Őszi dal / Herbstlied címmel

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel A gyáva címmel a várólistára

hundido alkotást töltött fel A szeretet ereje címmel

Madár bejegyzést írt a(z) Éjszakai vendéh című alkotáshoz

Madár alkotást töltött fel Én vagyok az ember címmel a várólistára

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Majd című alkotáshoz

mandolinos alkotást töltött fel Afanaszij Fet: A fecske címmel a várólistára

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Majd című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Majd című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Miért? című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) performansz mindhalálig című alkotáshoz

Tóni bejegyzést írt a(z) Szentessy Gyula: Kirándulás / Ausflug című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021