HONLAPUNKTagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K. |
ALKOTÁSOKCikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj |
EGYÉBLinkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal |
Statisztika
Online vendég: 30 Tagok összesen: 1951 Írás összesen: 53244 |
|
![]() Utolsó hozzászóló: ![]()
|
Szerző: KreeteekaFeltöltés dátuma: 2008-06-17
Fentről nézett valóságFentről nézett valóság Évmilliárdok és millió-billiók, s ki tudná felfogni az érthetetlen végtelent, ahol századok törpülnek pillanatokká, s ezredek percekké. S közben csak egy dolog létezik: a finoman ölelő, hűs csend, a sötét béke, oly' csodaszép a béke... ... de annyira unalmas! S minek adatott a korlátlan hatalom, ugyan minek, ha nem szórakoztat? Ifjú csillagokat markolni meg összeroppantva, vagy tökéletes formában újakat teremteni? Fénylő Napokat létrehozni, s közben játszani az illúzióval, hogy a Hold is ragyog? Annyira unalmas! Hát ha nincs játék, csinálni kell, igen. Létrehozni, megalkotni, formálni valami megismételhetetlenül egyedit, ó igen! Rábökni egy kósza, jelentéktelen bolygóra, s tiszta szívből szívhez ölelni. Megsimogatni, beszélni hozzá, gondozni; nem mint teremtője, hanem mint egy jó szülő. S lásd, az elemek összeállnak, lásd, életre kel a mozdulatlan, már magától mozog a tudatlan. Lelkek születtek, s testet kapva nőnek, nőnek szüntelen, és egyre többen is vannak, és már maguktól élnek, segítség nélkül. Ó mily' jó ezt nézni, minden rezzenését! Már nem kellenek a csillagok, már nem kellenek Napok, csak ez kell, figyelni a művet szüntelen. Ezernyi hang, szín, forma és illat. Gyönyörködtetően változatos az életre keltett fantázia. Ó, de ne aludj, ne fordulj el egy pillanatra sem, mert nézd azt a kétlábú lényt, nézd mit tesz az a tökéletlen! Más lényeket pusztít el, de ó, nem azért, hogy egyék, és nem is azért, mert veszélyben van, csak... csak úgy? Miért?! Nézd csak! magára veszi a halott négylábú bőrét... miért? Miért cselekszik ily' kegyetlent? Ó, de nézd, már mást csinál: az öreg kérgestörzsűeket pusztítja és elégeti, és épít belőle. Alkot. Alkot? De hisz' az csak a leghatalmasabb tud, de ő nem az. Vagy annak hiszi magát? S nézd, ott meg ketrecbe zárja a jámbor tollas jószágot, elveszi tőle az egyetlen jogot, amely adatott neki: a szabadságot. A kétlábúak is ezt kapták, de ők a tökéletes mű hibás darabjai. A selejtek, ők nem lelket kaptak, mint a többi, hanem értelmet. Értelmet? Ó nézd, most egymást ölik halomban, mert már nem férnek el a bolygón, s mind ugyanazt a földdarabot akarja. Értelmet? Nem. Csak egy picike villanást, melyből tudatuk táplálkozhat, de ők nem a jóért harcolnak, csak a pillanatnyi önös érdekükért, mert végtelenül önzők és mert nem érdekli őket a jövő. Talán nincs lelkük. És néz... vagy már ne is nézd, mert már csak a múlt a szép bolygó, mert ők szüntelenül építkeznek s közben oly' szenvedélyesen pusztítanak mindent, ami valaha is a leghatalmasabb csoda része volt. Most gépek zúgnak, zörögnek éjt nappallá téve, s nézd, nem kell neki a hűs, sötét béke, 'mi adatott, fényeket csinált az éjszakába. Ők nem szeretik a nyugalmat és a békét! Talán... talán véget kéne vetni az egésznek, azt tenni amit ők: elpusztítani mindent! De, de hiszen van még ott érték, igen azon a bolygón van még szép. A legnagyobb hatalomnak is naivan hinni kell benne, hogy létezik még ott tiszta szívű lélek, olyan amit a kétlábú szörnyek még nem rontottak meg. Mert nézd, de csak félszemmel, hisz' ó mily' fájdalom nézni is: megmérgezik a vizeket, s megmérgezik a levegőt, s közben kiirtják azokat az ártalmatlan zöld életeket, melyek friss levegőt adhatnának... betegséget zárnak palackba, bombákat gyártanak, fegyvereket, s azokat őrzik féltett kincsként elzárva, a természet igazi értékei helyett. Mert régen beleszülettek a tökéletes csodába, ó de ők észre se vették azt, nem becsülték, nem szerették. Saját "csodákat" hoztak létre, szörnyű, kegyetlen csodákat. S véget vetni mindennek? Igen, lenne hozzá hatalom, mert az erő, ami teremtette, ki is tudná oltani a fényét, de ugyan minek? Lásd, lásd a jövőt, hisz' minden oly' tisztán látható, oly' kézenfekvő. A kétlábú lények, igen, ők fogják elérni a világ leghatalmasabb cselekedetét, a legjobbat, s tán ezzel mindent jóvá is tesznek: mert már csak percek, vagy tán' órák léteznek, mígnem végleg elpusztítják saját magukat... Még nem szavaztak erre az alkotásra
|
Kalocsa Zsuzsa alkotást töltött fel Szól a szív címmel a várólistára black eagle bejegyzést írt a(z) Egy másik emlék - 11# novella című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) Egy emlék - 10# novella című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 38. című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 37. című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) A lajtorja 38. című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) A lajtorja 37. című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Az Ó és az Új című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Az Ó és az Új című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Az Ó és az Új című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 36. című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) A lajtorja 36. című alkotáshoz eferesz bejegyzést írt a(z) Az Ó és az Új című alkotáshoz szilkati alkotást töltött fel Az Ó és az Új címmel Tóni alkotást töltött fel Petőfi Sándor: A farkasok dala / Lied der Wölfe címmel Tóni alkotást töltött fel Radnóti Miklós: Járkálj csak, Wandeln nur címmel Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 155. című alkotáshoz eferesz alkotást töltött fel Így, újév felé? címmel eferesz bejegyzést írt a(z) Teremtésem című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 155. című alkotáshoz Bödön alkotást töltött fel A lajtorja 155. címmel sailor bejegyzést írt a(z) Teremtésem című alkotáshoz Tóni alkotást töltött fel Jörgné Draskóczy Ilma: Élet ? halál / Leben ? Tod címmel eferesz bejegyzést írt a(z) Így, karácsony múltán? című alkotáshoz eferesz bejegyzést írt a(z) Teremtésem című alkotáshoz Tóni alkotást töltött fel Ady Endre: Egy jövő költő / Ein zukünftiger címmel Tóni alkotást töltött fel Petőfi Sándor: Hazámban / In der Heimat címmel Tóni alkotást töltött fel Kis János: Hajós ének / Schiffers Gesang címmel Árvai Emil bejegyzést írt a(z) Általános csevegés fórumtémához szilkati bejegyzést írt a(z) Régi regék erdeje című alkotáshoz Tóni alkotást töltött fel Szabolcska Mihály: Újév / Neues Jahr címmel Tóni alkotást töltött fel Sértő Kálmán: Kívánság / Wunsch címmel sanna alkotást töltött fel személyiség címmel a várólistára A Napvilág.Net hírei:Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai![]() 2014. 10. 20. - Irodalom |
||||
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2023 ![]() ![]() ![]() |