HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 12

Tagok összesen: 1951

Írás összesen: 53244

ÚJ HONLAPUNK IDE KATTINTVA ÉRHETŐ EL!
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Árvai Emil
2022-12-31 16:54:16

Reklám

Prózai művek / mese
Szerző: MimózaFeltöltés dátuma: 2008-07-01

Saknath meséi - A kígyóbűvölő

Mind közül az ember a leggyengébb. Eszközöket használ, hogy életben maradjon, mert ezek nélkül halálra van ítélve. Igen, mondhatnátok, hogy cserébe az elméje fényességét kapta. De nézzetek csak körül: hány ember van, aki élni tud vele? És ha tudnátok, mi van egy állat fejében... Lássátok: elmondok egy történetet.

Aljas módon fogott meg. A sivatagban nem volt semmi, ahová behúzódhattam volna, ő pedig egy árnyékos fűzkosarat tartott elém, és hátulról lopakodott felém. Ettől megijedtem, és becsusszantam a kasba. Akkor ő gyorsan bezárt, és attól kezdve fogva tartott, hogy hasznot húzzon belőlem.
A városba sietett, s a tarhakini vásár közepén leterített egy narancsszínű leplet, elnyúlt rajta, és kényelmesen előkereste a hangszerét. Belefújt párszor, majd játszani kezdett, hogy közönséget csaljon az előadásához. Mikor köréje gyűltek, (szerette, ha nézték, ó, persze, hogy nem csak a pénzért tette) lassan leemelte a kosár tetejét.
Akkor én zavartan kiemelkedtem a homályból, sosem voltam még ennyi ember között, leszámítva az előző életeimet. (Talán egyszer majd erről is mesélek, tanulhattok belőle.) A közönség riadtan hátrált, de aztán állandóan éber tekintetem, és a szabályosan egymásba ívelődő pikkelyeim látványa felébresztette bennük a kíváncsiságot. Bizonytalanul tekintgettek hol rám, hol a bozontos férfire, aki először mert a szemembe nézni.
Nem volt időm megfigyelni, ki az, aki így magához ragadta a szabadságomat, mert ha a furulya hangját nem is hallottam, de a bűvölő mozgása elkábított, ahogy ide-oda ringatta testét, és a hangszerét. Nem láttam többé a tömeget, csak a férfit. Úgy hatott rám, mint rátok a kábítószer.
Tisztának láttam, és mintha fehér fény övezné. Hibátlan volt, és még ha nem is ugyanolyan lények vagyunk, láttam szépségét. Megéreztem benne a teremtés erejét. Lebegtem, és láttam tökéletlenségeit is, de nem voltam hajlandó észrevenni őket. Egyszerűen nem tudtam látni; háttérbe szorultak. Megbűvölt.
De egyszerre csak abbahagyta. Még kába voltam, mikor visszanyomott a kosárba. Ott a sötétség kitisztította a fejem, és ráébredtem, hogy vége. A közönség eloszlott, itt nyilván nem kereshetett több ezüstpénzt, így befejezte a játékát. Az eszköze voltam, és bár még bennem élt a bűvölet illékony füstje, tudtam, hogy nem táncolok már sokáig neki.
A harmadik falu, ahová magával vitt, Rimadoth volt. Megint előkészült, de most sietősen, már csak néhány órája volt, amíg a tömeg eloszlik, ki kellett használnia az időt. Ezúttal elkövette azt a hibát, hogy előbb emelte le a fűzkas tetejét, és csak aztán kezdett furulyázni. Ez az egy pillanatom volt, hogy megmeneküljek.
Gyorsabb voltam nála. Mielőtt ő zenélhetett volna, én eresztettem ki a hangom, és dühös sziszegésem úgy megbénította, hogy nem tudott a hangszerért nyúlni. A szemébe meredtem, és vártam, amíg belém lát úgy, ahogy én láttam őt. Meg sem mert mozdulni.
Most láthattam, hogy ki is ő. Egy vézna parasztfiú volt, még csak nem is férfi. Kicsit szégyelltem magam, hogy el tudott kapni, mikor annyit tapasztaltam már. És belénéztem, úgy, mint amikor megbűvölt. Most, hogy nem volt hatással rám, láttam a valóját: a hófehér ragyogás csak a képzeletemben létezett, az emberi szem számára láthatatlan térben inkább valami zöld nyálka vonta körül. Szavakra fordítva csalás, hazugság, önzés és mohóság volt, amit megéreztem benne. A feje üres volt, a vére pedig híg és halvány színű. A hangszere nélkül senki sem volt.
Gőgösen tartotta fel a fejét, pedig reszketett, éreztem. Nem bírtam tovább nézni, ezért kiemelkedtem a kosárból, és elsiklottam a közeléből. Minden ösztönöm azt súgta, hogy öljem meg, gyilkoljam le, mint a patkányokat a sivatag szélén. De nem tettem meg. Ez a rövid kis rabság nem ért meg ennyi fáradtságot.

Most, hogy eszembe jutott ez a történet, arra gondolok, hogy talán mégiscsak végezni kellett volna vele. Ha még egyszer megtalál, ha elfelejti, hogy találkoztunk már, és újra megjelenik, akkor vége: a mérgemmel sűrítem be azt a híg vérét. Vagy valaki más megteszi helyettem. Végül is csak ember. Nem több a semminél.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Regisztrált:
2007-12-09
Összes értékelés:
1980
Időpont: 2008-07-09 13:11:11

válasz Mimóza (2008-07-06 21:06:26) üzenetére
Kedves Mimza!
Nekem veken t nem volt szerkesztm, s taln ppen ezrt alakult ki bennem a javtsra val kln kpessg. Hiszen tudtam, hogy a knyveim gy kerlnek a boltokba, ahogy n leadom ket, s nem akartam, hogy az olvask rossz vlemnnyel legyenek rlam... Ma mr ismt van szerkesztm, s nagy rmmre azt mondta, hogy az n regnyeimen piheni magt, mert alig van dolga velk:) Megri a fradozs, hidd el:)
dv: Borostyn
Alkotó
Regisztrált:
2006-04-08
Összes értékelés:
127
Időpont: 2008-07-06 21:06:26

Ksznm a hozzszlst, Rozlia!


Kedves Borostyn!
rlk, hogy megkerested ezeket a hibkat, egyetrtek veled. Nekem sosincs trelmem foglalkozni az ilyen "aprsgokkal", nagy segtsg, hogy szrevetted ket helyettem.
A frfi szval mindig gondban vagyok, prbltam szably szerint lerni, s vgre megtudtam, hogy mirt frfivAl! Annyira reztem, ksznm! :)

Vajon, ha ezeket a hibkat tjavtom, a szerkesztknek jra el kell olvasni az egszet? Soha sincs szvem ilyet tenni...

Ksznm mg egyszer mindketttknek,
dv
Alkotó
Regisztrált:
2007-12-09
Összes értékelés:
1980
Időpont: 2008-07-04 17:06:46

Kedves Mimza!
Ez nagyon j lett! A tmavlaszts is remek, a fogalmazs is elsosztly.... Ha megengeded, volna pr szrevtelem, amiket rdemes lenne megszvlelned: 1. a frfire helytelen - helyesen: frfira ( a rgies frfi szhoz kell igaztani); 2. "Tisztnak lttam, s mintha fehr fny vezn." - nem egyeztettl igeidt. Helyesen: ... mintha fny vezte volna; 3. a "mikor" krdsz, kijelent mondatban "amikor"; 4. "a szembe meredtem" - meredni valamire, valakire lehet, ms ige kellene (pl. mereven a szembe nztem); 5. "minden sztnm azt sgta" - elg annyi, hogy "az sztnm"; 6. a "fradtsgot" helytelen (ami a kimerltsg szinonmja), helyesen: fradsgot (ami a veszdsg szinonmja).
Kicsit soknak tnhet ennyi hiba, de hidd el, ezek eprsgok, az rsod nagyon jl sikerlt. ppen ezrt rdemes mg jobb tenni:)
dv: Borostyn
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7468
Időpont: 2008-07-03 11:51:16

gyesen megrtad a kgy trtnett, jl bele tudtad lni magad a helybe.
Szeretettel: Rozlia

Legutóbb történt

Kalocsa Zsuzsa alkotást töltött fel Szól a szív címmel a várólistára

black eagle bejegyzést írt a(z) Egy másik emlék - 11# novella című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Egy emlék - 10# novella című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 38. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 37. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A lajtorja 38. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A lajtorja 37. című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Az Ó és az Új című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Az Ó és az Új című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Az Ó és az Új című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 36. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A lajtorja 36. című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Az Ó és az Új című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Az Ó és az Új címmel

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 155. című alkotáshoz

eferesz alkotást töltött fel Így, újév felé? címmel

eferesz bejegyzést írt a(z) Teremtésem című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 155. című alkotáshoz

Bödön alkotást töltött fel A lajtorja 155. címmel

sailor bejegyzést írt a(z) Gömbölyű című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Teremtésem című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Így, karácsony múltán? című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Teremtésem című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Szavak című alkotáshoz

eferesz alkotást töltött fel Évgyűrűk címmel

Tóni alkotást töltött fel Petőfi Sándor: Hazámban / In der Heimat címmel

Tóni alkotást töltött fel Kis János: Hajós ének / Schiffers Gesang címmel

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) Általános csevegés fórumtémához

szilkati bejegyzést írt a(z) Régi regék erdeje című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Szavak című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Gömbölyű címmel

Tóni alkotást töltött fel Szabolcska Mihály: Újév / Neues Jahr címmel

Tóni alkotást töltött fel Sértő Kálmán: Kívánság / Wunsch címmel

sanna alkotást töltött fel személyiség címmel a várólistára

Kankalin bejegyzést írt a(z) Szavak című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Szavak című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2023