HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 28

Tagok összesen: 1923

Írás összesen: 51429

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

szilkati
2021-05-05 17:43:01

Szülinaposok
Reklám

Naturánia - Mantova F?szerolaj Spray
Prózai művek / regény
Szerző: SilverFeltöltés dátuma: 2008-08-26

Dem, az ezüst farkas 3.

Dem és Napóleon, Deon megmaradt utódai, akik sokszor harcoltak egymással, mert Napóleon féltette öccsétől örökségét, most összefogtak, mert se apjuk, se anyjuk nem élt... Egyedül az erdőben két kölyök farkasnak veszélyes, és ezt ők is tudták... Senkibe se bízhattak. Előnyük az volt, hogy már mindkettő tudott vadászni. De ez sem segített sokat, hiszen még kicsik, a nyúl túl gyors, a hal elúszik. A béka, az erdei egér és a pocok nem volt sok minden. Olykor a réten találtak pár fogoly fészket, amelyik fiókákkal volt tele, s talán a szülők épp egy macskát csalogattak el a fészektől, így a farkasok jól laktak...
A rét nekik egy játszótér lett volna, de ők nem akartak játszani már. Érezték, hogy veszély leselkedik mindenhol, különösen itt, hazájukban, mert tele van ellenséges farkasokkal. El kell menniük innen, és valahogy egy másik falkába szegődni. De ez igen lehetetlen volt, mert eddig csak két falka, Deoné és Kryptóé vadászott, ezen az óriási területen. Ha erre tévedt egy magányos farkas, az egyik falkába kellett szegődnie. Ha nem, vagy megölték, vagy visszavonult, s óriási kerülő utat kellett megtennie.
Egyik éjjel Dem felkelt (még nem tudták, hogy a farkasok éjjel vadásznak), s idegen farkas szagát érezte. Egyedül nézett körül, óvatosan. Erre viszont Napóleon is felkelt, s az idegen szagot és megérezte. Nem mert egyedül maradni, de ki sem mert menni. Végül mégis kiszaladt, s egyenesen a farkasba ütközött. Annyira megijedt, hogy meg se mert mozdulni. Ekkor Dem észre vette a bátyját, s a farkast, és morogni kezdett.
Az idegen egy fehér farkas volt, s egyáltalán nem akarta bántani a kölyköket. Apjuknak a legjobb barátja, Reinie, s Deon őt bízta meg, ha meghal, keresse fel kölykeit, s ő folytassa tovább a nevelésüket. Vigye biztonságos helyre őket. Különösen Napóleonra, az örökösére, és Demre, a legkisebb fiára (de a legügyesebbre), figyeljen. Reinie volt a barlangjuknál, ő már ismerte az embert, találkozott is vele egyszer, sikerült megmenekülnie a fegyver elől. Érezte a két kiskölyök szagát, s követte őket. S most meg találta mind a két fiút egyedül, de lényeg, hogy megvoltak.
- Nyugalom, nem kell félni tőlem. - mondta Reinie. A kölykök nem szólaltak meg. - Deon mondta, ha meghal, keresselek meg titeket. Vigyem biztonságos helyre a 2 fiút, Demet és Napóleont. Ki közületek Dem?
Kis idő múltán megszólalt a kisebbik:
- Én vagyok Dem.
- És te vagy Napóleon? - kérdezte újból Reinie, de Napóleon nem válaszolt, ő nem bízott a nagy farkasban, s félt is. - Én Reinie vagyok. Gyertek velem, azonnal el kell mennünk a falkától, távolabb. Nem jutunk egyhamar ki a területről. Ismerek egy kis csoportot, ott megbújhattok. 2 nap, és talán odaérünk. Indulás!
S a két fiú elindult a fehér farkas után. Kicsit fáradtak voltak, de mentek, s egyre jobban szoktak a sötéthez. Egy barlangszerű bokor alatt Reinie megállt, s azt mondta:
- Itt pihenhettek. Majd én őrködöm. - leült és várt. A két kicsi engedelmesen lefeküdt. Napóleon elaludt, viszont Dem nem tudott. Reinie, miután azt hitte, hogy kis társai alszanak, elindult, s Dem utánna. Valahonnan, szinte a semmiből, egy nyúl ugrott elő, amit a farkas megfogott, de a kölyök ezt nem láthatta hogy történik, mert azonnal vissza futott helyére. Pár másodperc múlva jött is bajtársuk a nyúllal, s a jó illatra Napóleon felébredt éhes hassal. Öccse is hamar a nyúlhoz ment, és ettek. Evés után mind a ketten könnyen elaluttak, még a kis kíváncsika is.
Másnap kipihenve keltek fel a kicsik, előttük egy újabb nyúl, igaz, a feje már nem volt meg... Miután ezt is felfalták, elindultak hárman, s örült a két kisebb, hogy már holnap aludhatnak egy jót. Olykor megálltak pihenni, de ez nem zavarta Deon barátját. A 2 napba beleszámította a pihenőket, megállásokat. Félt attól is, hogy a kölykök csalódást okoznak, de ők nem hoztak csalódást, olykor még tovább mentek a pihenőknél, s akkor tényleg látta, hogy ezek a hatalmas vezér fiai. Dem, az ügyes, erős és bátor, kisebbik fia, és Napóleon, az örökös, önfejű, kissé félénk, de igen erős kölyök. Utolsó éjjel a kis Dem ismét nem tudott aludni. Apjára gondolt, a jó apjára, akivel sose játszott, sose beszélgetett, de nagyon szerette, mert bölcs és erős, és tapasztalt volt.
Látta, hogy társuk megint elindul, gondolta vadászni. Utánna ment, de most Reinie észre vette.
- Te! - szólt rá, de Dem nem szólalt meg. - Ki vagy?
- Dem... Dem vagyok. - mondta kis idő után a kicsi.
- Miért nem alszol?
- Hát én... tanulni akarok.
- Mit?
- Hát én vadászni akarok. Mert te olyan ügyes vagy. S apám is ügyes volt.
- - Vadászni akarsz?
- Igen.
- De csak Napóleonnak szabad még!Apja megtanította. Én nem vagyok olyan ügyes, mint a nagy Deon. Ő mindig mindenkinnél jobban tudott vadászni. Még a legrosszabb télen is ügyes tervvel állt elő. Hát csak őt tanította, Napóleont.
- Én láttam mindent... - mondta halkabban a kis Dem. - Én láttam, ahogy tanítja és utánoztam őket.
- Igazi volt apádnak! - A kicsi meglepődve nézett Reiniera. - Deon azt mondta, hogy te bölcs és okos vagy. Igaza volt. Szóval vadászni tanultál? Mutasd!
A kis Dem körül nézett a sötétben. Hallotta a közeli békák énekét és elindult arra. Egy tóhoz jutott. A tó mellett időben észre vett egy vadkacsát. Óvatosan odalópodzott, és a megfelelő pillanatban a kacsa torkát harapta. Egy nagy farkas se csinálhatta volna jobban.
"Akárcsak a nagy Deon!"-gondolta Reinie.-"Ez a kölyök tud valamit. Hogyan lehet ilyen jól vadászni tudni, ha csak utánzat?! Ebből a kölyökből igazi farkas lesz!"
- Ügyes vagy! - bökte ki meglepetségébe Reinie. - Miért kellenne tanulnod, ha már tudsz? Megeszed?
- Nem! - válaszolta Dem, s ez úgy meglepte barátját, hogy az majd hanyat vágta magát! - Majd reggel megeszem Napóleonnal.
"A farkasok mindenségét! Ez nem farkas, hanem csoda! Nem ismerek olyat, aki megosztaná zsákmányát bátyjával!"-gondolta meglepőtségében Reinie.
- No jó, de aludnod kell! Holnap csatlakozunk a falkába! Indulás aludni! - mondta végül.
S a két vadász elindult aludni.

2008.08.26.

Szenior tag
Doreen
Regisztrált:
2006-12-30
Összes értékelés:
779
Időpont: 2008-08-27 19:10:05

Szia! Ahogy látom, tudsz egy s mást a farkasokról. Bevallom, imádom őket, de nem igazán ismerem egy falka életét. Azt hiszem, ez az írásod lényegesen jobb, mint amiket ma olvastam tőled. Kicsit szétnéztem az adatlapodon :) Viszont némely helyen azt látom, hogy túl egyszerűen, köznapian fogalmazol. Próbálj meg talán egy-egy kifejezésre szinonímát keresni, mint pl itt a végén az "aludni" helyett, hogy ne legyen szóismétlés. Esetleg a "pihenni tér"...vagy más, ami ugyanazt fejezi ki.
A másik, amit észrevettem, ami egyébként nem lenne baj, csak kicsit felesleges, az az alany(ok) túl sokszori használata. Jól teszed, hogy nem mindig ugyanazzal a szóval említed meg őket, de valahol elhanyagolható ez is, mert a végén "terhes" lesz tőle a mondat, és az egész szöveg. De ezt leszámítva, sokkal jobb! :) Fogsz még alakulni!

üdv.: Doreen

Legutóbb történt

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 16. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 15. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 14. című alkotáshoz

pusztai alkotást töltött fel Tücsök-kórus címmel a várólistára

Tóni alkotást töltött fel Vörösmarty Mihály: Szózat / Aufruf címmel

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Csillagokban kereslek ( Anyák napjára ) című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Anyák napjára című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) apám csendben élt című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Írói szózat című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) A legélőbb remény című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Szivárgó lélek című alkotáshoz

Alkonyi felhő alkotást töltött fel Szürkenéma-ablakok címmel a várólistára

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Kócos karamellás puccino's című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Borúra derű című alkotáshoz

pusztai bejegyzést írt a(z) Kócos karamellás puccino's című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Szivárgó lélek című alkotáshoz

pusztai bejegyzést írt a(z) Ősztől tavaszig című alkotáshoz

Marcsy alkotást töltött fel Szivárgó lélek címmel a várólistára

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 16. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 16. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 15. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 14. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 13. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja 70. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja 69. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja 68. című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Himpér álmok vajíze című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Szuszimuszi és a rovarok című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Ősztől tavaszig című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja 67. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja 66. című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Virág isten kezében című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) A hold című alkotáshoz

pusztai alkotást töltött fel Ősztől tavaszig címmel a várólistára

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) A lajtorja 83. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) ringattak az elképzelések című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) hangulatok című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) hangulatok című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 16. című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)