HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 37

Tagok összesen: 1923

Írás összesen: 51430

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

szilkati
2021-05-05 17:43:01

Szülinaposok
Reklám

Naturánia - Mantova F?szerolaj Spray
Prózai művek / regény
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2008-10-14

A lajtorja (5)

3. Az élőlények



Lengyel Imre a halálosan fáradt ember mozdulatával leejtette a tollat a kéziratra és végigsimított gyöngyöző homlokán. Szemei átfutották az utolsó mondatot, ami a lap aljára odakörmölve, félig lelógván a papírosról, szinte macskakaparásnak hatott: "Felismeri-e az ember a gyémántot?". Elmosolyodott. Kissé elkényszerült, fancsali, mégis legényesen nyeglére erőltetett mosolygás volt ez a mosolygás Imrétől. Hajnali két órától írt, megállás, szünet és pihenés nélkül szakadatlanul dolgozott, mióta a kocsmából megjött. Felállt, végigsimított hullámos, barna haján. A veranda négysorban elhelyezkedő, apró, színes, ólomüvegből készült ablakai fölött kitekintett a kertbe, megnézte magának jól az almafa szív alakú, világos-zöld levelekből összerakott masszív lombkoronáját, és a szilvafa ritkásabb, sötétzöld levelekből álló lombját, gyönyörködött a látványban. A levélkék között átszűrödtek a felkelő nap sugarai. A napsugarak a szomszéd ház nyereg-tetejének girbe-gurba gerince fölött törtek utat maguknak, arany nyílakként megkeresték a réseket a világoszöld és sötétzöld levelek között, nekirontottak az ólomüveg ablakszemeknek, s áthatolva rajtuk fantasztikusan tekervényes színes ábrákat vetítettek a veranda hófehér falára. Az almafa és a szilvafa egymás mellett álltak kinn az udvaron a Tóthék és a Keresztanyáék háza között, közelebb Keresztanyáék házához, egészen közel a verandához, a keskeny betonjárda mellett. A szilvafa egyik szélső, derékszögben megtört, de továbbélő ága a veranda fölé hajlott.
Nyílt a verandát az előszobától elválasztó ajtó Teréz nagysasszony lépett be rajta, kezében tálca, a tálcán kormosra égett tepsiben jó adag hagymás, kolbászos tojásrántotta, kenyér, csésze, gőzölgő teával.
Nagysasszony letette a tálcát az asztalra, és csípőre tett kézzel megállt ott, úgy méregette a nagy ebédlőasztal túloldaláról Imrét. Az ifjú odafutott hozzá, letérdelt, s a kezét csókolgatva így kiáltott fel:
-Tudom Keresztanyám, tudom. Igérem, soha többé. Ez volt az utolsó eset!
-Kutyából nem lesz szalonna, -vonta meg a vállát Teréz asszony és meg se mozdult, hagyta, hogy a tékozló fiú hadd csókolgassa csak a kezét.
-Na itt a reggeli, egyél! -mondta aztán, amikor Imre zavart képpel felállt és arrébb húzódott.
Az ifjú megkerülte az asztalt, nagy körülményesen lecsüccsent, magához húzta a tálcát, de nem nyúlt az ételhez.
-Nem ízlik tán? -kérdezte Keresztanya. -Hozzak mást? Hozzak szalonnát erős fehérpaprikával? Vagy oldalast kíván kényes, úri ízlésed?
-Dehogy Keresztanyám, dehogy, hová gondol? Nagyon is jó, minden, nagyon megfelelő, csókolom érte hálásan Keresztanyám kezét. De...
-De?
-De még fejemben van egy gondolat, le kell írnom, mert kiröppen belőle, mint kismadár a kalitkából, ha nyitva felejtik az ajtaját.
-Ej, ej, már megint a sok haszontalan irkafirka, -mondta a nagysasszony. -Mikor nő már be a fejed lágya Imre? Miért nem keresel magadnak valami rendes, emberhez való munkát?
Imre zavartan hallgatott, majd az iratcsomó után nyúlt, felemelte, rázogatta és így szólt.
-Dolgozok ám én Keresztanyám! Tegnap óta huszonöt oldallal haladtam előre.
-Huszonötöt kellene verni a fenekedre, -zsörtölődött Keresztanya. -Világ lustája! Korhely, lump alak. Ingyenélő! Naplopó!
-Naplopó! -ismételte meg, miután válasz nem érkezett, és toppantott hozzá könnyű topánkájával. Fordult volna elfele, hogy megy a dolgára, de Imre visszatartotta.
-Maradjon még Keresztanyám, -kérlelte. -Tudja, miről írok most könyvet, Keresztanya?
-Nem tudom, de nem is érdekel, -mondta Teréz nagysasszony, olyan hangon, ami bárkibe belefojtotta volna a szót, de nem Imrébe.
-A Bibliáról írok Keresztanya, igenis, a Bibliáról. Be akarom bizonyítani a világnak, a kételkedőknek, hogy az ószövetségi részek és az újszövetség tanításai nincsenek egymással ellentmondásban, hogy csak egy Isten van, a szerető, megbocsátó Isten és Ő...és Ő...
A nagysasszony felvetette a szemét, szúrós tekintettel nézte Imre sápadt, züllött, koravén arcát.
-Minek ezt bizonygatni, -kérdezte szigorúan. Ezt nem kell bizonyítani, ezt mindenki tudja.
Megfordult, hogy elmenjen, de a küszöbről még visszaszólt:
-Te azért ne nagyon reménykedj abban a bűnbocsánatban édes fiam! Ne áltasd magad! Miben reménykedsz? Az egyik nap meaculpázva szánva bánod vétkeidet, oszt másnap újra elköveted mindet? Miféle ember vagy te?! Az ilyen semmi ember számára nincs bűnbocsánat! Én most megmondom neked, hogyha így folytatod mindenképpen a pokolra jutsz. Egyél, feküdj le, aludd ki magad, aztán majd, ha kijózanodtál számadásunk lesz!

A nagysasszony elment, becsukódott mögotte az üveges előszobaajtó. Imre könyökével félretolta a tálcát a kolbászos, hagymás rántottával és a teával, új fehér lapot tett maga elé, s a lap tetéjére ráírta könyve következő fejezetének címét:

"Az élőlények"



Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5476
Időpont: 2021-04-13 10:45:01

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Laci!

Erős a nyitás a könyvedben. Kell némi elszántság, mire eljut az olvasód Lengyel Imréhez és az ő Teréz keresztanyjához.
Vannak, voltak olyan emberek, akinek a múzsa az italos üvegek alján lakik /ilyen volt Ady IS, tőle is sokszor kérdezte reggel az "Édes", hogy írás is volt, vagy csak ivás/, sajnos nagy árat kér tőlük ez a múzsa - az életüket cserében. Mindig kérdés, hogy megéri-e az írás extázisa a kemény árat...
Majd meglátjuk hová fordul Lengyel Imre sorsa...

Judit
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5476
Időpont: 2021-04-13 10:45:00

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Laci!

Erős a nyitás a könyvedben. Kell némi elszántság, mire eljut az olvasód Lengyel Imréhez és az ő Teréz keresztanyjához.
Vannak, voltak olyan emberek, akinek a múzsa az italos üvegek alján lakik /ilyen volt Ady IS, tőle is sokszor kérdezte reggel az "Édes", hogy írás is volt, vagy csak ivás/, sajnos nagy árat kér tőlük ez a múzsa - az életüket cserében. Mindig kérdés, hogy megéri-e az írás extázisa a kemény árat...
Majd meglátjuk hová fordul Lengyel Imre sorsa...

Judit
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
9773
Időpont: 2020-01-30 08:14:30

válasz eferesz (2020-01-29 20:57:28) üzenetére
Kedves Szabolcs! Nekem nagy megtiszteltetés, és öröm! Lesz még szó kolbászos, hagymás rántottáról, mert ez is az élet része, legalább annyira mint a filozofálgatás! :) Köszönettel: én
Szerkesztő
eferesz
Regisztrált:
2013-09-06
Összes értékelés:
3236
Időpont: 2020-01-29 20:57:28

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Bödön!
Örülök nagyon, hogy belevágtam.
:)
Máris egy óriási fordulat, ki gondolná - legalábbis én nem -, hogy az első négy fejezet után a képbe kerül a kolbászos, hagymás rántotta.
Szeretettel: Szabolcs
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
9773
Időpont: 2008-10-18 11:38:07

Kedve Bandi-ta!

Köszönöm, hogy elolvastad, és értékelted. A lajtorjából egy kb. 8-850 oldalas nagy családregény lesz, ami három nemzedék életét fogja át (nap nap után írom, már amikor van rá időm, és szerkesztés, javítgatás nélkül teszem fel) -úgy érzem szerkezetileg elfér benne egy kis veranda-béli idill. Imre valóban nehéz dologra vállalkozik, de ismerek embereket, akik kapásból azt mondanák: jó úton jár. Én nem foglalok állást egyetlen (kitalált) szerplőm nézetei mellett sem, ez az olvasó dolga.
A cím ötletét az a Weöres Sándor idézet adta, amely így szól: "alattad a föld, feletted az ég, benned a létra"
Köszönöm még egyszer!

Üdv: én

Legutóbb történt

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Az öcsém, meg én című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 17. című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 17. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Szivárgó lélek című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Szürkenéma-ablakok című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Szürkenéma-ablakok című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Szivárgó lélek című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Szivárgó lélek című alkotáshoz

Marcsy bejegyzést írt a(z) Szivárgó lélek című alkotáshoz

Marcsy bejegyzést írt a(z) Szivárgó lélek című alkotáshoz

Pecás alkotást töltött fel Májusi kertünkben címmel a várólistára

T. Pandur Judit alkotást töltött fel Holland hazugság 17. címmel

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Az öcsém, meg én című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Virág isten kezében című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) A hold című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) A hold című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) A hold című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Kóbor golyó című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Szeretet című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 16. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 15. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 14. című alkotáshoz

pusztai alkotást töltött fel Tücsök-kórus címmel a várólistára

Tóni alkotást töltött fel Vörösmarty Mihály: Szózat / Aufruf címmel

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Csillagokban kereslek ( Anyák napjára ) című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Anyák napjára című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) apám csendben élt című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Írói szózat című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) A legélőbb remény című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Szivárgó lélek című alkotáshoz

Alkonyi felhő alkotást töltött fel Szürkenéma-ablakok címmel a várólistára

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Kócos karamellás puccino's című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Borúra derű című alkotáshoz

pusztai bejegyzést írt a(z) Kócos karamellás puccino's című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Szivárgó lélek című alkotáshoz

pusztai bejegyzést írt a(z) Ősztől tavaszig című alkotáshoz

Marcsy alkotást töltött fel Szivárgó lélek címmel a várólistára

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 16. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 16. című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)