HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 17

Tagok összesen: 1948

Írás összesen: 52879

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

szilkati
2022-05-29 22:53:30

Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2008-10-18

A lajtorja (6.)

3. Az élőlények (folytatás)

Töprengett néhány másodpercig, hogyan is kezdje. Nyüzsögtek fejében a gondolatok, majd szétfeszítették koponya csontjait. Rendet kellett vágni a gondolatok között, megtalálni az első mondatot. Ha az első mondat megvan, vonzza majd a többit, mint ahogy mágnes vonzza a vasreszeléket. Elhatározta magát. Az asztal túloldalán kupacban heverő könyvek, és tudományos folyóiratok közül előkereste a Neovulgáta alapján készült Bibliát, fellapozta a Teremtés Könyvénél, s megállapodott annál a résznél, ami az ötödik és hatodik nap történéseit beszéli el.
-Indulásként innen fogok idézni, -döntötte el. Nekilátott. Tolla sebesen szántotta a papírt.
"Az ötödik napon azt mondta Isten: Hozzanak elő a vizek csúszó-mászó élőlényeket és szárnyaljon a szárnyas a föld felett, az ég boltozata alatt. Megteremtette tehát az Isten a nagy tengeri szörnyetegeket, és mindazt az élő és nyüzsgő lényt, amelyet a vizek előhoztak, fajta szerint és minden szárnyast fajta szerint.
És megteremtette azután a hatodik napon a föld élőlényeit, ezeket is fajta szerint: lábasjószágot, csúszómászót és szárazföldi vadat, fajta szerint."

Most már nem kellett törnie a fejét, mit írjon, hogyan folytassa, száguldottak keze alatt a betűk, a szavak, a mondatok.

Az élő és nyüzsgő lények egyik legkezdetlegesebbike a vírus volt. Isten az egyszerűtől a bonyolult felé haladt, így teremtett. A vírusszerű élőlény kezdetleges élőlény volt, de már élőlényszerű élő-anyag volt, anyagcserével rendelkezett, képes volt szaporodni, született és elpusztult, mint a többi, fejlettebb élőlények. Az élőlények teste, a test működéséhez szükséges szövetek, szervek, szervrendszerek sejtekből épültek fel. A sejt volt az élő anyag legkisebb építőköve, maga is individuális élet, s egyúttal egy magasabb organizációs egység, egy új életminőség elemi egysége. A sejtek sejtmagból, protoplazmából, sejtfalból álltak, egységet képeztek, működésük egyszerű volt és egymáséhoz nagyon hasonlatos, bár morfológiailag igen nagy eltéréseket mutattak. Anyagi összetételük szerint fehérjékből álltak, a fehérjék óriásmolekulákból, az óriásmolekulák aminosavakból összekapcsolódó polipeptid láncokból, az aminosavak olyan speciális szénhidrogénekből, amelyekben savas karboxilcsoport, és bázikus aminocsoport szerepelt. Minden élet alapja, középpontja a szénatom volt, a szénatom négy vegyértéke tette lehetővé a többirányú kémiai kötések létrejöttét, s a hosszú láncok kialakulását. Isten volt az anyag állandó mozgása, körforgása mögött, az Ő akarata mutatkozott meg a kölcsönhatásokban, az anyag mozgásában és evolúciójában, ami egyre bonyolultabb rendszerek kialakulása felé, s végül az élet megjelenéséhez vezetett. Így, ennek folytán és következtében jöttek létre az ősóceánban az első életszerű jelenségek. Isten megteremtette az első baktériumokat, ez mintegy 3.5 milliárd évvel ezelőtt történt, aztán 700 millió évvel később az egysejtű algákat, melyek már képesek voltak arra, hogy széndioxidból és vízből, a napfény energiájának hatására szerves vegyületeket asszimiláljanak. Az egysejtű élőlényeket 500 millió évvel később követték a többsejtűek, s ezek fejlődése magával hozta a az élőlények egymás közötti genetikai információcseréjét, a reprodukcióra képes élőlények megjelenését a földön. Medúzák, kardlábúak, amőbák, papucsállatkát, ostoros moszatok, tengeri szivacsok és ki tudja még mennyi változata a növényi és állati életnek. Igen, a kezdet kezdetén még nem vált el egymástól élesen a flóra és a fauna, mai ismereteink szerint nehéz lenne meghatározni, hogy például a medúza, az amőba, az ostoros moszat növény-e, vagy állat. De Isten azt akarta, hogy elválljon egymástól a két életformáció. Az őskor kezdeti szakaszában, a kambriumban férgek, puhatestűek és ízeltlábúak születtek, kialakultak a gerinctelen állatok csoportjai. Ezek kezdetleges, primitív élőlények voltak, zárt és nyitott, stabil és instabil rendszerek egyszerre. Képesek voltak életfolyamataik ciklikus rendszerét az őket ért változások közepette fenntartani, és ugyanakkor a változások hatását magukba asszimilálni. Sajátos kombinációi voltak a nyílt rendszer és a zárt rendszer egységét megteremtő, új minőségű, önmagát reprodukálni képes homeosztatikus rendszernek. Mindez egyszerű, megérthető, áttekinthető folyamat volt, melyet a tudás fájáról gyümölcsöt szakító ember könnyen elsajátított, s iskoláiban a jövendő nemzedékeknek megtanított. Egy gyermek, egy ifjú is képes volt felfogni, megismerni, és megérteni, milyen kémiai, fizikai, biológiai, biokémiai és élettani folyamatok mennek végbe a természetben, és az élővilágban. Az ismeretek egyre bővültek az ember egyre mélyebbre hatolt a részletek részleteinek részletei tanulmányozásában. De a tudósok nem ismerték fel, nem akarák elfogadni, hogy a végső mozgató, aki minden folyamat mögött megtalálható, aki minden mozgás elindítója, az, maga Isten, s így az ember a legfőbb kérdésre: honnan van az anyag, mi mozgatja, miért pont azok a törvényei, amelyek, -nem tudott válaszolni.
Őskagylók, korallok, gerincesek következtek a sorban. A szilur-korszakot a halak bősége jellemezte. Az ősóceánból kiemelkedtek a nagy szárazföldek, melyeket hamarosan elborított a zöldelő növényzet. A devonban már rovar-fajok is léteztek és kétéltű halak, melyek a tengerben és a szárazföldön is képesek voltak élni, létezni. A következő korszakban a karbonban a növényvilág hatalmas fejlődése zajlott le. Hatalmas területen terjedtek el a páfrányok, a zsurlófélék, és az első tobozosok. A kétéltűek egyik csoportjából kifejlődtek a hüllők, és birtokba vették a földet. A mezozoikumban, a föld második földtani korszakában megjelentek a dinoszauruszok, és megjelent egy olyan faj is, melyből kősőbb az emlősállatok fejlődtek ki. Ezt a fajt, a Thrinaxodont tartják az emlősállatok közvetlen elődjének. Isten azonban úgy akarta, hogy a dinoszauruszok ne éljék túl a korszakot. A kréta végén hatalmas meteorit csapódott be a földbe, mintegy figyelmeztető jelt küldve a későbbi koroknak, azoknak, melyekben az anyag öntudatra ébredt: "vigyázzatok, mert Isten szándékai kiismerhetetlenek", -és ez a katasztrófa a dinoszauruszok kihalását eredményezte.
A becsapódást követő kedvezőtlen klímaváltozáshoz a kistestű, rágcsáló életmódot folytató emlősök joban tudtak alkalmazkodni, mint az óriási méretűvé növekedett dinoszauruszok, így mintegy betöltve az űrt, mely keletkezett, elszaporodtak a földön.
A paleocén kezdetén létező 10 családból 10 millió év elteltével csaknem 80 lett az eocénra. A paleocén, oligocén és miocén időszakban 5 és 35 millió évvel ezelőtt kialakult a legtöbb, ma ismert faj, többek között az emberszabású majmok is ekkor, az időszak végén jelentek meg. Elérkezett a Hominidák ideje.

Évmilliók, évmilliárdok futottak le az idő rokkáján az emberi léptékkel mért skálán. Istennek mindez két napjába került. Más az ember időszámítása, és más Istené.



Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
10490
Időpont: 2022-06-09 17:13:50

válasz black eagle (2022-05-31 11:06:41) üzenetére
Kedves Laca! Igen, ez a nagy kérdés- Mert a repülőgéppel bombázni is lehet, mint ahogy az atomenergia is használható jóra, és rosszra. Véges elménkkel, véges időnkben kutatjuk a végtelent. Megismerhető-e a világ? A tudósok egy része azt mondja, igen, mert semmi nincs elrejtve, minden látható. Én iis hajlok erre, mármint, ha a világon, az anyagi világot értjük. Persze az elgondolkoztató, h mennél többet tudunk, annál jobban látjuk, h mennyi mindent nem: (Ki is mondta? ) Köszönettel: én
Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
2343
Időpont: 2022-05-31 11:06:41

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Üdvözletem, Bödön!

Élvezettel olvasom tovább grandiózus művedet. Nagyon alapos, elismerést érdemlő munka (Imre részéről is persze, hiszen mindezt ő írja). Közben pedig olyan gondolataim támadnak, hogy mégiscsak szép és tiszteletreméltó az az egyetemes vágy, amely munkál az emberben, ami arra készteti, hogy megpróbálja kikutatni, megismerni az élet eredetét, az élet titkát, kitekintve a végtelen hatalmas űrbe, és behatolva az anyagba a legparányibb egységek titkait felderítendő, hiszen mindazt a hatalmas tudást, azt a véghetetlennek tűnő ismeretanyagot, amellyel ma rendelkezik, így halmozta fel. Hogy mire használja (elég gyakran nagyon rossz cél szolgálatába állítja a tudást az ember), az már egy másik kérdés.

Laca 🙂
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
10490
Időpont: 2021-04-15 07:46:37

válasz T. Pandur Judit (2021-04-14 20:20:19) üzenetére
Szia Judit! Itt ez egy kísérlet arra, h a tudomány megállapításait és a bibliai tanokat egy nevezőre hozzuk: bele lehet magyarázni. Hogy így van-e vagy sem, azt nem tudhatjuk! :) Köszönettel: én
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5607
Időpont: 2021-04-14 20:20:19

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Laci!

Sok munkát tettél ebbe a részbe, mire összeboronáltad a bibliai teremtés könyve következő részeit az evolúcióval.
Kíváncsi voltam hogyan oldod fel az idő dilemmát, az utolsó két mondattal ügyesen megoldottad!


Judit

Legutóbb történt

szigi hsh alkotást töltött fel Nézlek címmel a várólistára

gleam bejegyzést írt a(z) A tékozló fiú apja című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) A tékozló fiú apja című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) A tékozló fiú apja című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) A szó című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Keresztek útjaink mentén című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) a fenyegetőknek című alkotáshoz

Pecás alkotást töltött fel Hőség! címmel a várólistára

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) A szó című alkotáshoz

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) Keresztek útjaink mentén című alkotáshoz

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) A tékozló fiú apja című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) a fenyegetőknek című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A ligetben című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A ligetben című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) közeleg az idő című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A tékozló fiú apja című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel közeleg az idő címmel a várólistára

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Merengő című alkotáshoz

dodesz bejegyzést írt a(z) Merengő című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel A ligetben címmel a várólistára

történetmesélő bejegyzést írt a(z) Mini mesék XX. című alkotáshoz

történetmesélő bejegyzést írt a(z) Az órásmester című alkotáshoz

mandolinos bejegyzést írt a(z) Szergej jeszenyin: A kéregető kislány című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) furcsa árny című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) tikkadásig című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Szergej jeszenyin: A kéregető kislány című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Ez a nyár című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) a fenyegetőknek című alkotáshoz

Árvai Emil alkotást töltött fel A tékozló fiú apja címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) tikkadásig című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Kertelő című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Csillaglesen című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel tikkadásig címmel a várólistára

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz

eferesz alkotást töltött fel Kertelő címmel

eferesz bejegyzést írt a(z) Csillaglesen című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2022