HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 25

Tagok összesen: 1951

Írás összesen: 53244

ÚJ HONLAPUNK IDE KATTINTVA ÉRHETŐ EL!
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Árvai Emil
2022-12-31 16:54:16

Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: KreeteekaFeltöltés dátuma: 2008-12-08

Volt egyszer egy lány III.


Kórházban II.


A mozdulatlan fehér falakat egy-egy hanyag repedés csúfította, itt-ott elutasító zöld szín tűnt föl, majd olvadt újra egybe a fehérrel. Megszokhatatlanul támadó fertőtlenítő szag áradt szét bennem. Először csak az orromban éreztem, aztán a tüdőmben, míg már az utolsó porcikám is kínzón fuldoklott. A fehér ruhás, arctalan emberek kötelességtudón rohangáltak a folyosón, sürgette őket az éles hangosbemondói hang. Néhol sírást, vagy idegességtől fűtött vitákat hallottam, de nem törődtem velük, csak mentem, végig a folyosókon, egyenesen be a szobába, ahol ő feküdt.

Rám nézett és nem nevetett.
Sosem gondoltam volna, hogy egyszer eljön ez a pillanat, amikor az örökké energikus lány már belefáradt a világba. Eltelt egy perc, és mi némán vártuk, hogy a másik megtörje a csendet. Talán akkor, ott kellett volna ragadni, amikor azt gondoltam, hogy ennél már nem fájhat jobban.

Aztán lassan, szakadozva beszélni kezdett. Már nem látja a fényt, ami eddig élete során vezette. Elmondta, hogy előző nap beleerőltettek pár "zsíros húsdarabot"*, hiába mondta, hogy ő vegetáriánus, hogy nem akar halott állatokat enni, hiába... túl gyenge volt ellenkezni.
A hangja monoton volt, kihalt belőle minden érzelem. Úgy éreztem, abban a pillanatban valami belőlem is végleg eltűnt.
Mit mondhattam volna? Hogy biztos csak jót akartak?! Miért kell egy ember hitét, világnézetét az utolsó napjaiban sárba tiporni? Miért?
Néha, néha szeretném azt hinni, hogy a világon van elég szörnyűség anélkülis, hogy az emberek kegyetlenek lennének. Aztán rájövök, hogy minden rossz okozója maga az ember.

Újra csönd telepedett ránk, de ez a csönd valahogy más volt. Gyengéden körülölelt, gondoskodóan, mint egy jó anya, akiben egyikünknek sem volt része. Valami láthatatlan lökést, erőt kaptam tőle, azt súgta: "Kérlek, mosolyogjatok még egyszer!"
- Figyelj csak - hajoltam közelebb hozzá -, ha egy kicsit jobban leszel, kiviszlek innen, jó? Lemegyünk a Balatonhoz!
Elakadtam. Jól tudtam, hogy nem lesz jobb, de neki láthatóan jól esett a kijelentés. Lehunyta fáradt szemeit és álmodott:
- Forrón fog sütni ránk a nap, és majd lángost eszünk és sok-sok fagyit! Aztán végigmegyünk a bazársorokon és veszünk rengeteg gyönyörű kacatot...
Lassan elaludt és szépet álmodhatott, mert fakó arcán mosoly pihent. S távol a fehér-zöld színektől, láthatta a narancs-bíbor balatoni naplementét; a fertőtlenítő jellegzetes szagát átvette a lángos hívogató illata. A fehér köpenyes orvosok helyett boldogan lubickoló, színes fürdőruhás emberek vették körül, és ő nem az embertelen folyosókon ment végig, hanem a millió csodát rejtő bazársorokon...

De mi már nem mentünk a Balatonhoz, már nem jutott belőle.
Csak a keserű könnyek maradtak...




*Egy kicsit szépítettem a történteken, így némileg el is szakadtam a valóságtól pár mondat erejéig.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Kreeteeka
Regisztrált:
2008-04-16
Összes értékelés:
238
Időpont: 2008-12-09 18:37:54

Drga Rolia!
Ksznm szpen amit rtl. Sokat jelent.
Kk.
Alkotó
Kreeteeka
Regisztrált:
2008-04-16
Összes értékelés:
238
Időpont: 2008-12-09 18:36:26

T. Barackvirg!

Els sorban szeretnm megksznni, hogy soron ksred a trtnetet. :) Mr csak egy fejezet van, amolyan 'hogyan dolgozzuk fel valaki hinyt'... A hozz kapcsold verseket (mert a bartosnm is amatr mvsz volt, s sok verset rt utols idszakaiban) nem raktam fel ide, hiszen nem n rtam ket. :( Pedig taln gy lenne kerek.
Igazad van, nagyon-nagyon fontos lenne, hogy tiszteletben tartsuk msok nzeteit... nem csak ebben a helyzetben, hanem mindig. Emberek vagyunk, s nha gy is kne viselkednnk. Van akinek megy, s sajnos van akinek nem...
Nagyon szpen ksznm a vlemnyed! Kreeteeka
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7468
Időpont: 2008-12-09 10:19:44

Az amgy is embert prbl betegsget mg inkbb slyosbthatja a rideg krhzi krnyezet, s a meg nem rt szemlyzet. Milyen nagy kincs ilyenkor valaki, aki kiragadja a beteget, s ha csak gondolatban is, elviszi a Balatonhoz. Szomor rsod tetszik.
Szeretettel: Rozlia

Legutóbb történt

Kalocsa Zsuzsa alkotást töltött fel Szól a szív címmel a várólistára

black eagle bejegyzést írt a(z) Egy másik emlék - 11# novella című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Egy emlék - 10# novella című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 38. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 37. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A lajtorja 38. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A lajtorja 37. című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Az Ó és az Új című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Az Ó és az Új című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Az Ó és az Új című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 36. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A lajtorja 36. című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Az Ó és az Új című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Az Ó és az Új címmel

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 155. című alkotáshoz

eferesz alkotást töltött fel Így, újév felé? címmel

eferesz bejegyzést írt a(z) Teremtésem című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 155. című alkotáshoz

Bödön alkotást töltött fel A lajtorja 155. címmel

sailor bejegyzést írt a(z) Gömbölyű című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Teremtésem című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Így, karácsony múltán? című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Teremtésem című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Szavak című alkotáshoz

eferesz alkotást töltött fel Évgyűrűk címmel

Tóni alkotást töltött fel Petőfi Sándor: Hazámban / In der Heimat címmel

Tóni alkotást töltött fel Kis János: Hajós ének / Schiffers Gesang címmel

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) Általános csevegés fórumtémához

szilkati bejegyzést írt a(z) Régi regék erdeje című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Szavak című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Gömbölyű címmel

Tóni alkotást töltött fel Szabolcska Mihály: Újév / Neues Jahr címmel

Tóni alkotást töltött fel Sértő Kálmán: Kívánság / Wunsch címmel

sanna alkotást töltött fel személyiség címmel a várólistára

Kankalin bejegyzést írt a(z) Szavak című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Szavak című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2023