HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 15

Tagok összesen: 1951

Írás összesen: 53244

ÚJ HONLAPUNK IDE KATTINTVA ÉRHETŐ EL!
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Árvai Emil
2022-12-31 16:54:16

Reklám

Prózai művek / abszurd
Szerző: Yasashii AkikoFeltöltés dátuma: 2008-12-10

Le Carnival de Diable 02

Hínárzöld tekintete összefonódott a másik villogó szemeivel, amely teljes mértékben fogva tartotta az övét, úgy ahogy eddig még semmi más. Sosem tapasztalta még így, nem is gondolta volna, hogy ilyesmi vele is megtörténhet. Persze, néhányan meséltek neki hasonló élményekről; ilyenkor mindig a képzelete szárnyaira bízta magát, amely hajthatatlanul repítette messzi, sosem látott tájakra, egzotikus helyekre, ahol a fülledt éjszakákat behálózó szellő titkos izgalmakat ígérve suttog a fülekbe...
A szíve dobbant egyet, és észrevette, hogy egy ideje még a lélegzetét is visszafojtotta, és csak figyelte a másik babonázó tekintetét. Végigfutott a testén a borzongás, és érezte, ahogy a nyugtalanság lassan kezd felkúszni a gerincén, görcsbe rántja a szívét, és megindul a torka felé...
Azt már nem hagyta. Ökölbe szorította a kezét, és ahogy körmei a puha húsba vájtak, a szivárgó vér illata kezdte észhez téríteni. Tisztában volt vele, hogy ez az első és utolsó esélye. Sejtette a kimenetelét is, mégis... Tudta, hogyha most sarkon fordulna és elrohanna, azt örökre megbánná. Arról nem is beszélve, hogy talán semmit sem érne el vele.
Még mindig a dermedt lányt figyelte. A törékeny test minden apró mozdulatát, hallotta a szívverését, érezte, ahogy a másik ereiben eszeveszett módon száguld a vér. Halkan szuszogott, épp csak néha remegett bele, de nem futott el. Még nem.
Lustán megindult felé tisztes távolban; karcsú, tökéletes teste minden mozdulatára megfeszült; az izmai sejtelmesen kígyóztak a bőre alatt. Le nem vette a lányról a szemét. Elkezdte megkerülni, és lassú köröket írt le körülötte. Most már a világ összes ideje az övé, csak a megfelelő pillanatra vár...
A lány érezte a mohó tekintetet magán, ahogy a sötét szempár a hátába fúródott. Mégsem mert megfordulni, még csak hátra se pillantott. Nem tudta mik lennének a következmények. Így csak állt némán, próbált egyenletesen levegőt venni, és lenyugtatni megtépázott idegeit. Majdnem sikerült neki ismét. Aztán bevillant neki egy kép feszes, csupasz combjairól, amitől a hínárzöld szemek elkerekedtek és félelemmel teltek meg.
Egy pillanatra úgy látta magát a másik szemével, mint eddig soha. Kívánatosnak, vonzónak, illatosnak... Gyöngének és törékenynek... Hallotta, ahogy a vékony bőr alatt száguld a vér, egyre őrjítőbb ütemben. Érezte, ahogy a görcs jeges marokkal szorítja a gyomrát, kalimpáló szívébe pedig ismét beköltözik a szorongás. Beitta ezt az érzést, ízlelgette, megforgatta a nyelvén, és tudta, a diadal hamarosan az övé. Az előtte álló, izmos test, a combjai, a hasa, a puha mellek... Alatta pedig ott vannak a bordák... A szív, a gyomor, a máj... És a többi, nedvesen kibomló, gőzölgő belsőség, amelynek mennyei illata mindig elégedettséggel töltötte el... A friss nyers hús édes íze pedig maga volt a cafatokban csüngő, vérben tocsogó álom... A lány pedig csupán egy végső csapásra váró préda.
A teljes sorozat egy pillanat alatt zajlott le a lányban, ami csak még inkább megerősítette az aggályait. Most már még biztosabb lett, hogy számára nincsen kiút. Sejtette ugyan az első pillanattól fogva, ahogy megpillantotta. Próbálta is kiélvezni az elején, de mostanra nem maradt más, mint meztelen valóság; a csupasz, csontokig hatoló rettegés. Érezte, ahogy hidegen árasztja el a testét, megfagyasztja, tehetetlenné teszi. Képtelen volt megmozdulni még akkor is, amikor látta a sárga szemekben az elszántságot, az erőt. A saját halálát... Még a torka felé közeledő, erőteljes állkapocs látványa ellenére sem volt képes megmozdulni. Teljesen kiszolgáltatott volt...
Egy pillanat volt az egész, aztán a jéghideg üresség lassan kezdte átadni magát a forrón lüktető életnek, amely vörösen nedves patakokban csordogált a testéből. A vérrel és a húsával együtt folyamatosan vesztette el az eszméletét is, míg el nem nyelte a mindent átitató sötétség.
Azt már nem láthatta, ahogy a hatalmas, fekete párduc vadul tépi a testét, és lassan eltűnnek a fogai közt testrészei és a belsőségei... Az egyetlen, ami megmaradt és árulkodott arról, hogy a lány volt az áldozat, a véres, összeszaggatott ruhacafat volt a széthordott csontok és egyéb megrágott maradványok mellett...

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
10669
Időpont: 2008-12-16 16:27:24

Kedves Ya! Artur igazi riember. Elegnsan, visszafogottan fogalmaz. a vilg minden kincsrt se bntana meg. No, de mirt lenne bnt egy krtika? Egy krtika nem szemlyes gy. nem szabad annak felfogni. Rm se haragudj, amit rok, nem azrt rom, mert brmi kifogsom is van ellened, hogy is lehetne, n csak azt nzem, hogy amit rsz, tetszik-e? -s a magam mdjn reaglok, mint egy flmvelt, hozz nem rt olvas.
Nekem viszont ez az rsod nem tetszett. Hatsvadsz, annak is gyenge. (Br nagyon jl fogalmazol!!!)
Tnyleg bocs. Szeretnk jobbat rni!!!
Szia: n
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3804
Időpont: 2008-12-12 22:20:35

Szia!
Elgg horrorisztikus lers, nhny helyen kiss tlhzottnak reztem a vrengzs lehetsgnek, kimenetelnek ecsetelst, de sszessgben az egsz a valsgot tkrzi, st, ad egy plusz kpet, egy elkpzelst arrl, milyen lehet ldozatnak lenni?
Gondolom, nem srtdsz meg azon, ha azt rom, olvastam tled jobbat is. Ez itt szerintem, s ezt kihangslyozom, hogy SZERINTEM, csak hatskelts. Annak viszont tkletes.
:-)

Legutóbb történt

Kalocsa Zsuzsa alkotást töltött fel Szól a szív címmel a várólistára

black eagle bejegyzést írt a(z) Egy másik emlék - 11# novella című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Egy emlék - 10# novella című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 38. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 37. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A lajtorja 38. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A lajtorja 37. című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Az Ó és az Új című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Az Ó és az Új című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Az Ó és az Új című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 36. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A lajtorja 36. című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Az Ó és az Új című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Az Ó és az Új címmel

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 155. című alkotáshoz

eferesz alkotást töltött fel Így, újév felé? címmel

eferesz bejegyzést írt a(z) Teremtésem című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 155. című alkotáshoz

Bödön alkotást töltött fel A lajtorja 155. címmel

sailor bejegyzést írt a(z) Gömbölyű című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Teremtésem című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Így, karácsony múltán? című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Teremtésem című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Szavak című alkotáshoz

eferesz alkotást töltött fel Évgyűrűk címmel

Tóni alkotást töltött fel Petőfi Sándor: Hazámban / In der Heimat címmel

Tóni alkotást töltött fel Kis János: Hajós ének / Schiffers Gesang címmel

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) Általános csevegés fórumtémához

szilkati bejegyzést írt a(z) Régi regék erdeje című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Szavak című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Gömbölyű címmel

Tóni alkotást töltött fel Szabolcska Mihály: Újév / Neues Jahr címmel

Tóni alkotást töltött fel Sértő Kálmán: Kívánság / Wunsch címmel

sanna alkotást töltött fel személyiség címmel a várólistára

Kankalin bejegyzést írt a(z) Szavak című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Szavak című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2023