ÓRIÁS VÖRÖSLŐ NAPKORONG LASSAN RAGYOGÓ VARÁZZSAL SIMULT SZÉT AZ ENYHEN TÜRKIZKEKÉS- SZÜRKÉS ÉGBOLTON...SAMUEL és ELLAS karonfogva SÉTÁLTAK ,majd KÉZ a Kézben hosszasan csendesen,meg- megállva egymásra tekintve váratlanul SZERELEM VÉGTELEN SUGARA rajzolódik egy ŐSZINTE szívből jövő szelíd kis mosolyban...ELLAS SÖTÉT Mélységesen FEKETE SZEMEIBEN százezer napsugár csillan vissza és szíve mélyéről forró perzselő lángolóan szép pajzsúak iáznak szét...SAMUEL visszamosolyog IMÁDOTT kedvesére ,érzéki ujjaik egymáshoz simulnak a KREOL finom puha boruk összeért...FELRÖPPENT egy alvó kismadár csiripelve híreszteli a VÉGTELENNEK;ÚJRA EGYMÁSRA TALÁLT két SZERELMES SZÍV az ÖRÖK Földi FORGATAG PEREMEN...SÓHAJTOZÓ SIRÁLYOK,picinyt kacagósra varázsolták dalukat,mert ok mar tudjak,nincs miért sírjanak az újonnan ébredő szerelmes pár után...OK KETTEN ÖRÖKRE ÖSSZETARTOZNAK...FÖLDI ÉLETÜK BETELJESÜLT,ezután barmi is érkezik,csak másodlagos helyet fog elérni életük mámoros játékában...A HULLÁMZÓ TENGER mámorítóan boldogan simogassa az ANDALÚZIAI PART PEREMET.Érzéki kis lábujjaikhoz érve játékosan,kacarászva vissza csobban a végtelenbe,szinte érezhető ,hogy a mélységes FÖLDKÖZI TENGER RAGYOGÓAN CSILLOGÓ Kékes SZÍNÉT IMÁDJA minden pillanatát,ha elérheti SAMUEL és a kreol ELLAS szerelmes ujjait.Mintha alig várna átérezze újra és újra százezer szerelem mámorát ,amit át adhattak az ANDALÚZIAI SZERENÁDBAN az örök turisták szereteteben...A TENGER és a NAP VONZÁSÁBAN,TE és ÉN szélcsendben szorosan összesimulva ,a homokba érintve kisujjaink,szívbe rajzolva neveink,átrajzoljuk újra a VÉGTELEN SZERELEM ÉRTÉKEIT .Szerelmes két szívből fakadt de önzetlenül jobbat sugallva az egész FOLD szívének,egy hangulat,egy érzés egy pillanat, de mintha mégis szebbe és jobba válna a VILÁG.Mivel újra átsimult az egész FÖLDÖN,az ÉGIEKTŐL FÖLDÖN ÁT ÉREZHETŐ SZERELEM &SZERETET MÁMORA.Szeretettel újra elérte a VITORLÁKAT,együtt szállva fel a hajóra és elhajózva a végtelenbe...A NAP SUGARAI között arcaik lassan összeért,vízbe ugorva játékosan pajkosan,hogy újra érezhessek az édes só ízét...ILLATUK VARÁZSLATOS érzéseik lángoló,-ez most teljesen friss és egyszerűen pótolhatatlan,mivel a szív illata a szeretet mámora sugallta szét. Arcodon,ajkaidról ajkaimra ujjainkról az arborczra,onnan felkapta egy lágy édes huncut szel tova röpintve rásimulva sok unatkozó dúsgazdag turistára.A kontyos ironikus MANUELLARA,kissé szélhámos Lorenzora,megfáradt GIACOMOra,és a szerelemben nem hiszékeny PATRÍCIÁRA....Nézd,érzések azért ,hogy valóban erezhessed ,újra,ANDALÚZIA újra EL...SZÍVEM SZÍVEDHEZ ÉRVE ÖRÖK FÉNYBEN lángolva ég...felszállunk,leszállunk,de mindig és örökké tudjuk;MI mar ketten ÖRÖKRE,ÖSSZETARTOZUNK...Akárcsak a kis SAMUELO és imádott kreol ELLAS szerelmes szíve...