2022. novemberében honlapunk teljes felújításán dolgozunk, eközben előfordulhatnak hibajelzések, rossz megjelenések, kisebb kimaradások. A kellemetlenségért előre is elnézést kérünk, igyekszünk minél hamarabb befejezni a munkálatokat.

HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 26

Tagok összesen: 1952

Írás összesen: 53194

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Ginko
2022-12-04 19:08:00

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: GeBaliFeltöltés dátuma: 2009-01-07

Az ork, a goromba és a két füstölgő repülő (5. fejezet)

Ötödik fejezet


Golua'kietnek be kellett ismernie, hogy nagyot tévedett a sivataggal kapcsolatban. Pár órával ezelőtt úgy vélekedett, hogy a puszta unalmasabb hely, mint gondolta. Mostanra alaposan megváltozott a véleménye: a sivatag unalmasabb hely, mint azt valaha képzelte. Két órája lépkedett a köves, repedezett talajon, és úgy tűnt, semmivel sincs előrébb, egy dolgot kivéve: az a valami, amiről azt gondolta, hogy délibáb, majd azt, hogy nem, aztán azt, hogy lehet, hogy az, de egyértelműen nagyobb lett, kezdett alakot formálni. És amit látott, az nem tetszett neki. Épület, az biztos, és ha nem csalták meg orkszemei, akkor templom volt, de nem az a klasszikus ovális alaprajzú, felfelé keskenyedő alkotás, amilyenekbe ő is gyakran járt, főleg a nagyobb csaták előtt, hanem emberi típusú, olyan, amilyenekbe az emberek jártak, főleg a nagyobb csaták előtt. És ez nagyon nem tetszett neki. Azzal semmi baja nem volt, hogy az emberek bemennek oda, és mindenféle szentektől kérnek segítséget, hanem magával a ténnyel, hogy egy emberi településre fog eljutni.
Miközben megszaporázta lépteit, tovább töprengett: ha az egy emberi templom egy emberi településen, akkor már egészen biztosan Romilat egyik kietlen területére tévedt. Már csak azt kellett tisztáznia, hogy hogyan volt képes megtenni kilenc másodperc alatt négyszáz mérföldet, ahogy a holló repül, úgy, hogy észre sem vette. De erre ráér később rájönni, határozott. Most az a fontos, hogy valahonnan szerezzen valami ehetőt, aztán valami ihatót, aludhasson egy jót, összefusson egy szép orkasszonnyal, és szülessenek kisorkjai. Utóbbi kettő inkább életcélok voltak, mint a túléléshez szükséges alapvető cselekvések, de azért jó volt észben tartani őket.
Hirtelen megtorpant. Nem tudta, miért, de tiszta orkkiejtéssel ki kellett mondania valamit.
- Éhes vagyok. -ez volt az első dolog, ami eszébe jutott. Nem volt valami nagyszabású mondat, vagy különleges, vagy lelkesítő, de valami volt, ami jót tett neki. És ekkor, teljesen váratlanul megjelent a lába előtt egy tányér, rajta sült galambbal. Pontosabban nem megjelent, hanem nem volt ott, aztán egyszer csak ott volt. Golua'kiet nem hitt a szemének, ezért felvette a tányért, letépte a galamb combját, és betömte. Így már hitt a dologban. Tudni kell, hogy az orkok igen remek szakácsok, és nem esznek meg csak úgy minden szart, a kedvencük pedig az olyan étel, ami madarat tartalmaz. És ez a sült még egy ork ízlése szerint is remek volt.
Leült egy nagy és kényelmetlen kőre, és megette az egészet. Aztán azt mondta, hogy köszöni szépen, mert orkéknál ez volt a szokás, majd pedig még megjegyezte, csak úgy magának, hogy egy kicsit szomjas. Egy kristálytiszta hegyvízzel teli kupa jelent meg a kezében, pontosan úgy, mint a tányér. Az orkok amellett, hogy remek szakácsok voltak, imádták a vizet, sokkal jobban, mint a vért, bár ez ellentétben állt a közhiedelemmel. Felhörpintette a kupa tartalmát, és máris érezte, ahogy felfrissül. Minden remekül ment.
Nos, gondolta magában, és ki is mondta, milyen jó lenne egy nagy fa árnyékában valami kényelmes ágyon kipihenni a sok fáradalmat. Pislogott, pislogott, de csak nem történt semmi. Kicsit mérges lett, és csípőre tette a kezét. Ekkor dübörgésre lett figyelmes, és bár nem tudta, hogy most mi lesz, behúzta a nyakát. Ez, sajnálatos módon kevés volt azzal a háromtonnás kősziklával szemben, ami ebben a pillanatban pontosan a fejére esett.
Szemét sivatag, gondolta, majd elájult.

5. fejezet.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3804
Időpont: 2009-01-08 01:07:33

Szia!
Hatrozottan j ez a rsz! Most mr nagyon kvncsi vagyok, mit hozol ki belle?
Egyetlen megjegyzs. Cserld ki azt a szt, mit nem eszik meg az ork. Csak javaslat, de fellem maradhat.
dv.

Legutóbb történt

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Karácsonyi béke címmel a várólistára

dpanka bejegyzést írt a(z) Átíratok /haikuk, Pilinszky János verseire/ című alkotáshoz

Rozán Eszter bejegyzést írt a(z) Hullám sodorta álmok című alkotáshoz

Bödön alkotást töltött fel A lajtorja 152. címmel

Ginko alkotást töltött fel Kék balerina címmel a várólistára

Ginko bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

Ginko bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

Bödön bejegyzést írt a(z) Hullám sodorta álmok című alkotáshoz

Rozán Eszter alkotást töltött fel Hullám sodorta álmok címmel

Tóni alkotást töltött fel Juhász Gyula: Szabadka / Szabadka címmel

szilkati alkotást töltött fel Egy kurtizán vallomása címmel

Kankalin bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

mandolinos alkotást töltött fel Andrej Orlov: Chagall a várost rótta épp... címmel a várólistára

Rozán Eszter alkotást töltött fel Hullám sodorta álmok címmel

szilkati bejegyzést írt a(z) Elidegenülés című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Elrejtőzve című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Elrejtőzve című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Elrejtőzve címmel

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 151. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 151. című alkotáshoz

Bödön alkotást töltött fel A lajtorja 151. címmel

Tasnádi Rita bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

Kankalin bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

mandolinos alkotást töltött fel Joachim Ringelnatz: Mivel szeretlek én... címmel a várólistára

jerrynostro bejegyzést írt a(z) Minden a tiéd volt című alkotáshoz

mandolinos bejegyzést írt a(z) Nyikolaj Szokolov: Őszi vers című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Elidegenülés című alkotáshoz

Angyalka alkotást töltött fel Mindenszentek címmel a várólistára

Angyalka bejegyzést írt a(z) Minden a tiéd volt című alkotáshoz

Angyalka bejegyzést írt a(z) Átverés című alkotáshoz

Angyalka bejegyzést írt a(z) Átverés című alkotáshoz

Angyalka bejegyzést írt a(z) Átverés című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Pégaszosz szárnyán című alkotáshoz

jerrynostro bejegyzést írt a(z) Ma mire koccintunk? című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Gonosz idő című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Gonosz idő című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2022