Istent játszani? Tűrni kell-e avagy tiltani, hogy "idegenek" beleavatkozzanak a természet rendjébe? A klónozás - kiváltképp, ha emberekről van szó - kifejezetten megosztja a közvéleményt, egyesek támogatják, mások gondolkodás nélkül elutasítják, illetve akadnak olyanok, akik nem tudnak - vagy nem akarnak - állást foglalni a kérdésben. De mit is értünk "klónozás" alatt, mit jelent e sok vitát kiváltó fogalom? Leegyszerűsítve: A klónozás az az eljárás, amellyel egy élőlényt, egy másik élőlény egyetlen sejtjéből "hoznak létre".
Egy kicsit mélyebben utánaolvasva a témának és ezt összevetve az eddigi ismereteimmel, számomra ijesztőek a tények és az előrevetített jövőkép, melyet - egyes szakemberek szerint - igencsak meg fog határozni e tudományterület.
Az első és legfontosabb lenne - véleményem szerint - az ezzel kapcsolatos kutatásoknak és egyáltalán az egész szakterületnek a folyamatos és megbízható kontrollja, mert amint kikerül azoknak az embereknek a kezéből az irányítás, akiket valóban nemes célok vezérelnek, emberi ésszel fel sem fogható "pusztítás" vehetné kezdetét. Az előbb említett "nemes célok"-on elsősorban a gyógyítást, illetve a technológia terápiás célokra való felhasználását értem. Az emberi sejtek klónozása akár olyan - egyelőre gyógyíthatatlan - betegségek gyógyítását tudná elősegíteni, mint például korunk egyik rettegett betegségéét, az AIDS-ét.
A többség ezzel szemben elfogadhatatlannak tartja ennek a területnek a térnyerését és mindinkább a visszaszorítására törekszenek.
Maga a folyamat súlyos etikai problémákat vet fel, mert minden ember egyedi, egyszeri és megismételhetetlen, születésétől fogva rendelkezik az alapvető emberi jogokkal. Ha egy sejtet klónoznak, akkor akár egy egész embert is fel tudnak építeni, ezzel tervezett tárggyá alacsonyítva a természet e csodáját. Ez a folyamat alapjaiban alakítaná át a társadalmat és előre nem látható következményekkel járna és még nagyobb törésvonalakat hozna létre. Gondolok itt elsősorban a gazdag-szegény ellentétre, hiszen az eljárás költségeit nézve a módosabb szülők gyermekei kimagasló előnyre tehetnének szert.
Egy másik aggályt vethet fel a technológiák rohamléptekben való fejlődése és közismert hatalma. Elég csak a múlt század népirtásaira gondolni, máris jogos félelemmel viseltethetnének az emberek a géntechnológiával kapcsolatban.
A szkeptikusokat meg lehetne győzni másfajta technikák alkalmazásával, mert többségük a fent említetteken kívül szintén sérelmezi - és talán ez az egyik legfontosabb probléma -, hogy a tudósok "felnevelik" az embriót egy ideig "szétszerelés" céljából. Erre megoldást nyújthatna, ha megoldanák, hogy egy sejt a megfelelő irányba fejlődve szervvé nőjön (például a békáknál már sikerrel produkáltak ilyet - békasejtből békavesét "alkottak").
Mindent összevetve jogosnak érzem az effajta korszakalkotó újításokkal szembeni félelmet, mert minden ellenőrzés ellenére kerülhet a technológia "rossz" kezekbe és beláthatatlan rombolást végezhetne. Másrészt, az emberek ezt a területet még mindig egyfajta misztikumként kezelik és sokszor azonosítják a méltán népszerű, e témában készült sci-fi filmekben látottakkal. Az viszont, hogy valójában merre tartunk és miként tudjuk kezelni a klónozás adta lehetőségeket, a jövő titka.