HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 14

Tagok összesen: 1922

Írás összesen: 51409

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

szilkati
2021-05-05 17:43:01

Szülinaposok
Reklám

Naturánia - Mantova F?szerolaj Spray
Prózai művek / egyéb
Szerző: GyöngyiFeltöltés dátuma: 2009-02-20

A húsleves

A férfi elkezdte enni az aranyló húslevest. Forró volt, tyúkból főtt, a sárga aranykarikák csillogóan gyöngyöztek a tetején, a csigatészta -bolti- ínycsiklandón úszkált az illatos, zamatos lében. A férfi nézte a tényért, belemerte kanalát, föléje hajolt, és elkezdte kanalazni. Lassan ette, minden mohó kapkodást mellőzve. A leves olyan forró volt, hogy az elején az ízét sem érezte, mégis tudta, hogy finom. Várt az ízére, ezért ette lassan, módszeresen. Mikor már érezte az ízhatást, már gyorsabban evett, sajnálta, hogy kihűl. Szerette a húslevest, legjobban tyúkból.
A férfi felesége sok-sok éve minden vasárnap húslevest főzött. Ő már unta, de mégis megfőzte, evett is belőle. Olykor jólesően, olykor unottan. Nem is gondolt arra, hogy ne főzzön húslevest. A férfi nagyon szerette a húslevest, ragaszkodott hozzá.
Úgy ragaszkodott hozzá, mint a feleségéhez. Sok-sok éve mindig együtt. Együtt a húslevessel, és együtt azzal az emlékkel, ami a házasságuk elején rögződött benne. Szerelem, gyengédség, szenvedély. Élénken, színesen él ez az emlékkép. Hasonlít a kedves, de már megkopott, megfakult bútordarabokhoz, mikről nem vesszük észre, mennyire avultak. Olyannak látjuk őket, mint újkorukban. Befedi őket valami felhő, ami egyfajta örökkévalóságot kölcsönöz nekik. Leporoljuk őket,a ztán még inkább azt hisszük róluk, mennyire szépek, pedig már csak számunkra kedvesek. A ragaszkodás immár nem a szépségnek szól, hanem a megszokásnak, és a birtoklásnak. Akár csak a férfi házassága, mely eleinte színes, vágyakkal és szenvedélyes érzésekkel indult, aztán idővel megkopott, beszürkült, de mégis az az emlékkép... mintha minden úgy lenne, olyan lenne,mint rég. Megfelelően működik, és kényelmes. Megszokott, mint a kopott bútorok. Amit pedig megszokunk, ahhoz ragaszkodunk. Ha lecserélnénk újra, akkor félnünk kellene, vajon ez az új rendesen fog-e működni? Kényelmes lesz-e vajon? Meg tudjuk-e vajon szokni? Vagy szokatlansága és újszerűsége megváltoztatna minket? Hm...
Talán akkor nem lenne vasárnaponként húsleves. A férfi nagyon szerette a húslevest. Olyan forrón ette, hogy az első néhány kanál után az ízét sem érezte... Így kebelezte be a feleségét is. Lassan, és mire elérte az ízhatást, már gyorsan ette, mert félt, hogy kihűl.
Az asszonynak nem jutott az eszébe, hogy lecserélje a kopott bútorokat, mert a húslevest főzte minden vasárnap, és az sem jutott soha eszébe, hogy ne főzzön húslevest. A férfi szerette a húslevest, leginkább tyúkból. Lassan ette, és forrón -a megkopott, leporolt bútorok között.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Lenabuci
Regisztrált:
2009-01-11
Összes értékelés:
258
Időpont: 2009-04-08 15:58:53

Na, ezért nem főzök húslevest! :)) Az én véleményem szerint a "változatosság gyönyörködtet!"..... még az étkezésben is!


Léna
Alkotó
Regisztrált:
2009-02-17
Összes értékelés:
32
Időpont: 2009-02-21 18:11:09

Hoppá! Megint figyelmetlen voltam:(
Alkotó
Regisztrált:
2009-02-17
Összes értékelés:
32
Időpont: 2009-02-21 18:08:31

Kedves artur!
Köszönöm a dicsérő szavaidat,és a helyreigazítást is.Igyekszem majd jobban figyelni.
Alkotó
Regisztrált:
2009-02-17
Összes értékelés:
32
Időpont: 2009-02-21 18:05:59

Szia Judit!
Köszönöm és sokra is értékelem a kritikád.
A jó megszokások mellett én is kitartok,de ha egy megszokásról kiderül,hogy nem jó,azt igyekszem levetkőzni.
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3808
Időpont: 2009-02-21 17:29:09

Szia!
Írásod ismétlődő sorai, mondatai jól érzékeltetik a megszokást, a monotóniát. Eszembe jutott, hogy gyerekkoromban szinte kötelező volt, a vasárnapi ebéd húsleves, és rántott hús kell, legyen. Minden vasárnap. Aki nem azt főzött, elkerülhetetlenül lenézték, vagy sajnálták, gondolván, nagyon szegények lehetnek.
Remek írás, jól felépített szerkezet. Egy szabályra azért felhívám a figyelmedet. A pontok és a vesszők után tenni kell egy üres karaktert.
Üdv.
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5455
Időpont: 2009-02-20 12:32:40

Szia Gyöngyi!
Úgy félünk az öregedéstől, hogy megteszünk ellene mindent. Nem vesszük észre, hogy az a legfontosabb, hogy legyen kivel megöregedni. Mert igaz, hogy a megszokás, amiről a novelládban írsz, nem egy pozitív kategória manapság, de azért szeretjük titkon. A megszokott ágyunkat, a megszokott túracipőnket, a megszokott bögrénket stb.... Azért van még valami a hosszú kapcsolatban a megszokáson kívül: akit fiatalon őszintén szerettél, öregkorában is szép marad a te szemedben és őrzi az emlékeiben az egész életedet. A közös emlékeiteket, amik megelevenednek, ha beszélnek róluk. Ha megszakad egy kapcsolat, szinte soha nem beszélhetsz azokról az évekről, azokról az emlékekről többé. Sem az új partnerednek, sem a barátaidnak, hiszen azon már túlléptél. Elveszett kalandok, elveszett emlékek, mintha nem is léteztél volna.

Legutóbb történt

eferesz bejegyzést írt a(z) ringattak az elképzelések című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Ha könyv lennék című alkotáshoz

eferesz alkotást töltött fel „craartáH!“– Hála vers címmel

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Himpér álmok vajíze című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Kócos karamellás puccino's című alkotáshoz

szhemi alkotást töltött fel Ha könyv lennék címmel a várólistára

szhemi bejegyzést írt a(z) A világ ellen című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Volt egyszer egy ember című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Kócos karamellás puccino's című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Himpér álmok vajíze című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Fürtöskacagó melodikus című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Mióta felfogom Őt című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Szeretet című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Mióta felfogom Őt című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Szeretet című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Mióta felfogom Őt című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Mióta felfogom Őt című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Mióta felfogom Őt című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Radnótiról - gyermekszemmel, őszintén című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Mióta felfogom Őt címmel a várólistára

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Kócos karamellás puccino's című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Kócos karamellás puccino's című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 14. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 64. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 63. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 62. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 61. című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Virág isten kezében című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Egy szülő panasza című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Indulnom muszáj című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel A Csalafinta csalitosban címmel a várólistára

Kankalin bejegyzést írt a(z) A világ ellen című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Virág isten kezében című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Virág isten kezében című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Radnótiról - gyermekszemmel, őszintén című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Virág isten kezében című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) ringattak az elképzelések című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Virág isten kezében című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 14. című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Radnótiról - gyermekszemmel, őszintén című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)