HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 17

Tagok összesen: 1931

Írás összesen: 52141

Milbio hidratáló testbalzsam
RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2021-07-30 11:35:03

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / abszurd
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2009-02-23

Bubu és az indián

Bubu és az indián


Bubu egyszer találkozott egy élő, eleven indiánnal. Elmentek Totóval Indiániába, direkt, csak azért, hogy találkozzanak vele. Indiánia nem esett túl messze Magyarországtól, nagyjából a mai Szlovákia területén feküdt, Szlovákia pedig azon a részen, ahol egykor 2009-ben Svájc volt. Vonattal mentek, az volt a legpraktikusabb.
Mikor már ott voltak, megálltak egy festékbolt előtt. Bubu vett festéket, kéket, zöldet, sárgát, feketét, és bekente velük a felsőtestét. Azért tette, hogy még a lehetőségét is elhessentse, hogy idegennek nézzék. Képtelen lett volna elviselni, hogy az egyik indián azt mondja a másiknak, "nézd csak, egy fehér ember, milyen indolens látvány manapság az ilyesmi"
Szóval levetkőzött derékig és festeni kezdte magát. Totó a közeli káváház nyitott teraszáról figyelte Bubut, ahogy Bubu lepakolózik egy padra és nekilát. Közben molokajámót ivott, egy helyi italkülönlegességet, ami tevehúgyból, tehén-hányadékból készül erjesztéses úton, úgy, hogy némi cukrot és metilalkoholt adnak az alapanyaghoz. Bubu elkészült és intett Totónak. Derékig meztelen volt, mellkasa, karja, válla színes ábrákkal volt tele. Alul farmernadrág volt rajta, ami kikopott a térdénél, feslett a varrásoknál, és rojtosodott legalul a szárán. Az emberek a nagyváros hamisítatlan milliőjében kíváncsi csodálkozással nézték a kicsi kövért pörgekalappal a fején, és a nagy vaskost félmeztelenül az ábráival. Autók suhantak el mellettük, mert elől zöldre váltott a lámpa, villamos jött, busz vonaglott az aszfalton. Hétágra sütött a nap, heve megtűzte a fedetlen kobakokat. A járókelők a boltok színes vászontetői alá húzódtak, csak Bubu és Totó mentek a járda közepén a napsütésben. Egyszer csak, ahogy így mentek mendegéltek, Bubu megpillantott egy indiánt.
-Nini, -mondta Bubu, megragadva Totó karját, -egy indián!
Az indián észrevette, hogy nézik, és barátságosan elmosolyodott. Félmeztelen volt, és ki volt festve a felsőteste. Rémesen izmos volt, mellizmai, karizmai, és egyéb izmai rémesen domborodtak. Hosszú ősz szakállát a nadrágjába tűrve viselte. Húsz vagy huszonegy lehetett, semmi esetre sem több. Meglengette tomahawkját, majd belevágta az egyik járókelőbe. Mikor már a skalpoláson túljutottak (Bubu segített tartani az áldozat fejét) -beszélgetni kezdtek.
-A világbéke és a másság ügyében jöttünk, -kezdte Bubu.
Nem azért mentek, ez világos, de mondani akkor is kellett valamit.
-Uff, -mondta az indián.
Bubu témát váltott.
-Milyen indolens látvány itt ez a haj nélküli hulla, -bökött rá a járókelőre, aki kicsit terpesztve, nagy vértócsa közepén a lábuk alőtt feküdt.
-Uff, -mondta az indián.
Így beszélgettek egy darabig.
Később előkerült az indián fia. A metró-alagútból jött, jövögetett felfele. Gondtalan kölyöknek látszott, 15 éves forma. Félmeztelen volt ő is, ki volt festve, mint az apja s hosszú ősz szakállát, ami úgy tűnt családi vonás, övébe tűrve viselte.
Amikor már így együtt voltak mind, Bubu kifejtette abbéli óhaját, hogy szeretne látni egy prérit.
-Uff, -mondta az indián.
Felült a lovára, a gyereket maga mögé vette. Bubu és Totó hátul lovagoltak a saját lovukon. Egyszerre csak egy nagy ipari komplexum mellett, a város peremén, jókora füves területet találtak, akkorát, mint egy futbalpálya.
Az indián itt megállította a lovát és fél karjának kaszáló mozdulatával körbe mutatott a pusztán.
Megálltak ott, a kicsi kövér és a nagy vaskos egymás mellett a lovukon. Bubu fekete férfiernyőt tartott a feje fölé, hogy fel ne ismerjék az emberek. Szőrös volt és pattanásos. Látta Bubu, hogy ez a préri, hogyne látta volna, -éles, mindenre fogékony elméjével rögtön megértette. Ő másként képzelte el a prérit, garandiózusnak, dicsőségesnek képzelte még otthon, így hát kicsit szomorkásra váltott a hangulata.
"Milyen sokkal másabb a képzelet világa, mint a valóság világa" -dünnyögte maga elé, rebbenő sóhajjal.
Aztán az indián váratlanul rikkantott egyet: "uff" és vágtába ugrasztotta a lovát. Bubu és Totó, hajrá, utána.
Odaértek egy folyóhoz.
Az indián magából kikelve ordított: uff!
A gyerek leugrott a lóról, belevetette magát a hullámokba és átúszta a folyót.
Vágtattak tovább. Odaértek egy másik, még nagyobb folyóhoz.
-Uff, uff, -kiáltotta az indián, és a fiú, csakúgy, mint percnek előtte, levetette magát a lóról, egyenesen bele a szürke, jeges áradatba, és ezt is átúszta.
Mentek tovább, míg egyszer csak ismét egy nagy folyó állta útjukat. Nem is folyó volt az már, hanem már egyenesen egy nagy folyam, olyan széles, mint a Missisipi.
-Uff, -kiáltott rá eszelős hangon az indián a gyerekre, és meglengette feje fölött a csatabárdot. -Uff!
De a fiú nem ugrott le, hanem mérgesen visszaszólt az apjának:
-Úftam eddig eleget, úffál most már theee!
Sok kalandjuk volt még ezután Indiániában, összetálalkoztak indián lányokkal is, egy szőke hajú, mejjes kékszeművel is, de ezeket a kalandokat majd máskor mesélem el.

Jóccakát.

(Sic transit gloria mundi. Vagy inkább: sic itur ad astra? Sic sic sic)

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

Legutóbb történt

pusztai bejegyzést írt a(z) Indián nyár című alkotáshoz

pusztai bejegyzést írt a(z) Indián nyár című alkotáshoz

HaNocri bejegyzést írt a(z) Gerrő És Pamela --Tizennyolcadik Rész című alkotáshoz

jerrynostro bejegyzést írt a(z) Bársonyábránd című alkotáshoz

jerrynostro bejegyzést írt a(z) Barát - vagy ellenség? Ébredés című alkotáshoz

jerrynostro bejegyzést írt a(z) Ne ölj! című alkotáshoz

jerrynostro alkotást töltött fel Hideg lánc címmel

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Októbert hűlnek a párák címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) a bíró előtt című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Ne ölj! című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Ne ölj! című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Indián nyár című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Indián nyár című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Indián nyár című alkotáshoz

gleam alkotást töltött fel Ne ölj! címmel a várólistára

pusztai alkotást töltött fel Indián nyár címmel a várólistára

Kankalin bejegyzést írt a(z) Hajnali disztichon című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) a bíró előtt című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) a bíró előtt című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) a bíró előtt című alkotáshoz

Madár alkotást töltött fel Egy nagy tűz címmel a várólistára

mandolinos alkotást töltött fel Szergej Jeszenyin: Tornácos udvar rőt szil alatt... címmel a várólistára

Oratus alkotást töltött fel A gondoskodó Emily címmel a várólistára

aphrodite bejegyzést írt a(z) Véget ért című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) A gyászoló című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Fésztufész című alkotáshoz

szhemi bejegyzést írt a(z) Levél című alkotáshoz

aphrodite alkotást töltött fel Ikerlángos rémtörténet címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) halk kopogtatás című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) a bíró előtt című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) a bíró előtt című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) a bíró előtt című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) a bíró előtt című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) a bíró előtt című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) a bíró előtt című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) halk kopogtatás című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) a bíró előtt című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) a bíró előtt című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) zajong a képzelet című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021