Miatyánk, ki vagy a mennyekben!
Felhők határán túl, ott magasan fent,
Hová nem lát a szem,
Nem is láthat,
Hisz két kezem imában összefonva
Fejem mélyre hajtja az alázat.

Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma!
Ne csak kenyérhéj jusson az asztalra,
Az is penészes, zöld, fekete színű, száraz,
Mit gazdagéknál már kukába vágtak,
S én mégis rágom,
Mert korgó gyomor
Áhítja az étket, még ha több is rajtr17; a penész,
Mint megkövesedett héjon az ehető rész.

Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma!
Ma és ne holnap! Ne tedd el holnaputánra!
Éhes fiad éhét kenyér csillapítsa!
Nem segít már az elmormolt ima.
Hiába tudom, egyszer,
Ha majd nálad leszek,
Terített asztal vár,
Színig megrakott tál,
Csordultig teli pohár,
Jut majd nemcsak kenyér, hús is minden napra,
Mi szem s szájnak ingere, mennyei manna.
Ehetem magam halálom után dagadtra.

Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma!
Csodás ígéreted e fenséges jóllakásra
Nem hozhatnád előrébb a mára?
Én telhetetlen korgó gyomrú pára
Ma érzem az üres gyomor
Mily fájdalmas dalt dúdol.
Nemcsak magamnak kérem a kenyeret.
Családom napok óta nem evett.
Tudom, tehetnék érte én is,
Nem könyörületre várva élni
Éveket nap, nap után,
Koldulni sajnálatot az utcán.

Bocsásd meg vétkeinket!
Bocsásd meg, még ma, ha lehet!
Én nem érzem vétkeztem volna ellened.
Talán apám, vagy egyik nagyapám
Idegen Istenhez mondott könyörgő imát?
Vagy hajdan elkövetett valamit ellened,
s most büntetsz másod, harmad, negyed íziglen?
Lásd, én megbocsátom neked
Az ősök helyett rám rakott keresztet.
Viszem, mint fiad vitte egykor Golgotán,
Viszem, míg bírom, ha ez kell, hogy megbocsáss,
S gyerekeim már ne cipeljék tovább
Hajdani őseik bűneinek súlyát.

Szenteltessék meg a Te neved!
Csak nézz le rám, gyakorolj kegyet!
Én nem nézhetek mennyei magasodba,
Térdre estem itt lent a porba.
Mocsárként mélybe húz a sors,
Mindennapi kenyerem a nyomor.
Nem tudok felállni egyedül!
Testem, lelkem egyre gyengül.
Nem kell sok idő, készítsd a lakomát!
Te nem segítesz, majd megsegít a halál.

Jöjjön el a te országod!
Legyen meg a te akaratod!

Ámen!