HONLAPUNKTagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K. |
ALKOTÁSOKCikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj |
EGYÉBLinkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal |
Statisztika
Online vendég: 9 Tagok összesen: 1949 Írás összesen: 52971 |
|
Regisztráció![]() ![]() |
![]() Utolsó hozzászóló: ![]()
|
Szerző: SajnosNemFeltöltés dátuma: 2009-03-02
A pokol - első énekELSŐ ÉNEK
Félúthoz értem gyarló életemben és most körbevesz a sűrű, mély vadon, az igaz útról én is letévedtem; - Jaj! - e borzalomról nehéz vallanom. Hol mindig sötét, szürke félhomály van, félelem bont rügyet fent a gallyakon; Nincs nagyobb kín, csak a másik halálban. Most elmesélem, mit rejt a rengeteg, s a csudákat is, miket aztán láttam. Ó! Hát rossz ösvényre tértem - meglehet, mert az ifjonti szív tesz sok bolondot, így tudatlan bűnnek adtam lelkemet. Egy hegyhez értem - már ritkult a lomb ott, s a völgy fölött véget ért a vadregény, minek mélyén a szívem úgy szorongott. Fent a csúcson megcsillant a csába fény, s égi testbe öltözött a hegygerinc - rajta út vezet, csapássá vált erény -. Már kevéssé éreztem a sajga kínt, mert eleddig bénított a rettenet, és a roppant éjek súlya odakint. Mint akit a jeges tajték partra vet, s fázva, félve, fuldokolva visszanéz a nyílt tengerre, mi majdhogy veszte lett, űzött lelkem emígyen volt látni kész az eddig megtett szörnyű utat, amin emberként csak úgy járhatsz, ha halni mész. Ahogy megpihentek fáradt tagjaim indultam a hegynek - szinte átkarolt, hátsóbb lábam húzta lejtő súlyait. Rögtön ott egy párduc termett; fürge volt és könnyűléptű - furcsa macska-féle: szőrén száz makula a megannyi folt. Nem tágított, léptem is megkisérte, utamba állt, csaknem visszafordított rút vadonba, ág-bogas sűrűségbe. Majd a hajnal meghasadt és íme ott a Nap, s vele akolnyi csillag kelt fel; hű társak voltak, mikor megmozdított Isten ezer csodát a szeretettel - így volt okom remélni jó szerencsét, s - hittem - a tavaszi mámor volt a jel, hogy legyőzhessem azt a tarka bestét, de a reményt el kellett - jaj! - vesztenem: a semmiből egy oroszlán tűnt fel épp. Jött dühödten, hetykén - bizton ellenem, félelmes volt, hogy felszegte vad fejét, zengett a lég, úgy üvöltött éhesen. S jött egy farkas - láttam: céda kéjben ég; - göthödt szuka minden vágytól remegett - romlásba dőlt miatta már annyi nép. Oh! Szorongás markolta meg szívemet; úgy éreztem az ordas pillanatban, a gerincre feljutnom már nem lehet. Mint kinek álmai közt csak arany van, csilla kincs, s egy percben mindent elveszít, majd sír, veszékel - szíve megszakadtan; e fránya dög keserített éppen így, s hátráltam én - közelített lépre lép - oda, hol a kusza burján fényt csitít. Aztán mikor zuhantam - ó! várt a mély - egy alak tűnt fel, mintha árnyék volna, és hangja a hallgatástól gyenge még. És ahogy körbevette őt a róna 'Miserere!' - kiáltottam ím oda, 'Bárki vagy te - árny vagy ember!' - s így szóla: 'Nem árny és nem vagyok ember se, noha egykor az voltam. Lombárd volt két szülém, s Mantóva volt az otthonuk, ahova sub Julio megszülettem, s éltem én alatta egy kevést. Szolgáltam Rómát Augustusszal, s a sok rossz istenét. Poéta voltam s mindég égi nótát zengtem Anchises fiáról - s mert dőre Iljon lángolt - Trójából hogy futott át. Ó! Mért vágysz a vad, sötét erdőbe be? - hisz téged vár a csúcs, ott fent a hegyen; boldogságod fő oka, eredője.' 'Vergilius? Ki kút voltál, csermelyem - benned láttam a szavak mágiáját'; válaszoltam tisztelettől félszegen. 'Költőm, kit a büszkeség fénye jár át - segíts a buzgalmamért! - én ismerem betéve kezed minden irományát. Legkedvesebb szerzőm vagy, a mesterem, kitől a szép stílust tanultam; még a becsületet is megszerezted nekem. Nézd a vadat! - fertelmes, rusnya céda. Te bölcs! - kérlek, ijessz e galád dögre, ments meg! Még fülemben dobog a véna.' 'Tenéked más út lett ma kijelölve' - így vígasztalt, s csak sírtam, keseregtem. 'Ne marasztaljon a sötétség völgye, mert e dög - mitől könnyed megeredten - útját szegné annak, ki erre járna, és ölné meg azt gyilkos küzdelmekben; És oly gonoszul álnok falka pára, gyötri éhség, bár már mindent megevett, és sohsem lakik jól sóvárgó vágya. Majd még sok állattal buján enyeleg, s teszi újra, újra - míg jön az agár, hogy majd rettentő halállal verje meg. Mert ő aranyat és földet nem zabál, étke a szeretet, bölcsesség, erény, s hona lesz rongytól a nemezig akár. Itáliának oly üdvös lesz e lény, Euryalus, Turnus, Nisus halált őérte halt, úgyszint Camilla szegény. Mert ő űzi minden városokon át le a setétlő poklába egészen, honnan irígység szabadította ránk. Így érdeked szerint való - úgy vélem -, hogy kövess engem, s a vezetőd leszék az örökkévaló helyen. Jer vélem s hallod majd, lesz itt sok sírám, jajveszék, s majd látod kínjait régmúlt lelkeknek, kik üvöltnek - jaj! - a másik halálért; És látod majd, kik örömmel szenvednek égve tűzben - a szabadulást várva, hogy térjenek meg a boldog sereghez. Ha pedig szíved fel, hozzájuk vágyna - társad lesz egy asszony, ki nemesb nálam, majd - én eltávozván - útad vigyázza: és, mert a császár - fent a magasságban -, ó! amiért szembeszálltam ővele, tiltá, hogy városába tegyem lábam. A kozmosz ura - s e város székhelye, és trónja lábai az égig érnek; - boldogok, kiket magához engede.' Aztán így szólottam: 'Költőm - oh! - kérlek, az Istenre - kit te nem ismerhettél - a rossztól, és a legrosszabbtól védj meg, és vezess oda, amit említettél, hogy majd Szent Péter kapuját láthassam és kiket szavad oly búsnak megítélt.' Ő elindult és én követtem lassan. 1308., 2008. Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5
|
hundido bejegyzést írt a(z) Nem értem a szüleimet című alkotáshoz Pecás alkotást töltött fel Reggel címmel a várólistára sailor bejegyzést írt a(z) Nem értem a szüleimet című alkotáshoz hundido bejegyzést írt a(z) Nem értem a szüleimet című alkotáshoz inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Buzdítás kirepülésre - válasz Krisztinának című alkotás Kankalin bejegyzést írt a(z) Telhetetlen című alkotáshoz ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Nagy találkozás című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) ha a lelkesedés kihal című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) ha a lelkesedés kihal című alkotáshoz szilkati bejegyzést írt a(z) Telhetetlen című alkotáshoz szilkati bejegyzést írt a(z) megrekedve című alkotáshoz szilkati bejegyzést írt a(z) Apám is, anyám is című alkotáshoz ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) ha a lelkesedés kihal című alkotáshoz ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Nem értem a szüleimet című alkotáshoz ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Tavi reggel című alkotáshoz ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Viharszimfónia című alkotáshoz ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Ezernyi rejteken... című alkotáshoz ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Szélvihar című alkotáshoz ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) megrekedve című alkotáshoz ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Szeles reggel című alkotáshoz ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Egyházzenei est a rádióban című alkotáshoz ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Nézem, csodálom ... című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Nagy találkozás című alkotáshoz sailor alkotást töltött fel ha a lelkesedés kihal címmel a várólistára Pecás alkotást töltött fel Vitorlások a Balatonon címmel a várólistára Kankalin bejegyzést írt a(z) Telhetetlen című alkotáshoz ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Nagy találkozás címmel a várólistára Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Telhetetlen című alkotáshoz Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Reménysugár című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Buzdítás kirepülésre - válasz Krisztinának című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Buzdítás kirepülésre - válasz Krisztinának című alkotáshoz inyezsevokidli alkotást töltött fel Buzdítás kirepülésre - válasz Krisztinának címmel a várólistára Pecás alkotást töltött fel A reggel csendje címmel a várólistára hundido bejegyzést írt a(z) Tündér dalol - Ringató című alkotáshoz Klára bejegyzést írt a(z) Tündér dalol - Ringató című alkotáshoz hundido bejegyzést írt a(z) Tündér dalol - Ringató című alkotáshoz A Napvilág.Net hírei:Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai![]() 2014. 10. 20. - Irodalom |
||||||||||||||||
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2022 ![]() ![]() ![]() |