ÚJ HONLAPUNK IDE KATTINTVA ÉRHETŐ EL!

Bubu és a kíváncsi menyecskék


Gazdász-tanoncok voltak Bubu és Totó abban az évben. A gazdász-tanonc mesterség igen sok fáradtsággal, talpalással, kora hajnali felkeléssel járó mesterség, alig-alig elviselhető a pesti flaszter kényelméhez és bájához hozzászokott embernek.
Ezek ketten különösen sokat szenvedtek. Bubu a Gellért fürdő permanens hiányát igyekezett valahogy kín-keservvel tolerálni, Totó meg inkább a pesti lányok távollététől volt elkeseredve, különösen egy pesti lány hiányzott neki módfelett. Ezt a pesti lányt hatalmas méretű fekete limuzin hordozta a streeten, a sofőr kopasz volt, kigyúrt, és vastag aranyláncot viselt a nyakában. A lány a Nagykörút és a Barros utca sarkán ránevetett egyszer Totóra, délben történt és fényben fürdött akkor az utca napos oldala. Totó attól a naptól kezdve minden nap megjelent a Nagykörút és a Barros utca srkán, és várta a lányt a nagy, fekete kocsival. A kocsi néha jött is, jövögetett, s Totó ilyen alkalmakkor rámosolygott a lányra, és a lány visszamosolygott Totóra.
De itt lenn, Mucsajlapajtőn nem volt sem hűs árkád pezsgő kék habokkal, sem lány, sem fekete kocsi. Csak por volt, bűz, és sivár, szelektől fodros ugar. Elviselhetetlen volt az élet. Pirrkadatkor már talpon voltak, az óramutató éppen csak, hogy elhagyta a 11-et. Gyalog kellett elmenni a Tejboltig, mert sem a 4-es villamos, sem a 7-es busz nem közlekedett. Egész nap kinn voltak borsóaratáson, ahol semmi más nem létezett, mint borsó, por, törek és kombájn, vagy a sertéstelepen, ahol tényleg semmi, csak a legyek és a bűz.
Készek voltak az első hét közepére. Vígasztalásul mások könyvet olvasnak, de ők nem. Ők vígasztalásul elmentek a kocsmába. És vígasztalásul jól berúgtak. Mások is berúgtak ott fene nagy bánatukban, voltak ott például hős apák. Az egyik hős apa mérhetetlenül berúgott. Annyira volt aztán, hogy fel sem tudott kelni az asztal alól. Totó azt mondta az ösz Peterdinek, nem baj ősz Peterdi, én majd támogatlak, s a nejlon abroszt a poharakkal és a boros-kancsóval magára rántva szépen, rendben lecsúszott a vendég mellé. Az asztal alatt volt már ekkor a gőgös Garay is, no meg Lackzfi nándor, és Chillei, a jóbarát.
Bubu ezen nem segíthetett, elindult hát be a faluba. Nem sejtette, hogy a falu szélén három fiatalasszony várja haza az urát, honnan sejthette volna? Ő csak ment, mendegélt egyenletesen, bár picikét dűlöngélve. Aztán valahogy egyre nezezebbek lettek a léptei, és ahogy odaért a dagonyás, saras részhez, megcsúszott és hassal előre belebukott a dagonyába.
A fiatalasszonyok látták, hogy jön a sötétben egy alak, dűlöngél, majd felbukik. Tanakodni kezdtek, melyikük ura lehet.
-Odamegyek, megnézem, -mondta az egyik asszonyka.
Tényleg, oda is ment, és megfordította a sárban fekvő alakot, de nem tudta kihámozni a fizimiskájáról, ki fia, borja.
Lehúzta hát az illető nadrágját és megnézte.
Visszament a többiekhez mondván: ez nem az én uram.
-Megnézem én is, -mondta a másik asszonyka, és ő is odament, ő is lehúzta és ő is megnézte.
Visszajött ő is, és mondta: ez tényleg nem a te férjed!
A harmadikon volt a sor, a harmadik is odament, és ő is megnézte.
Visszajött és azt mondta a másik kettőnek: de nem is falunkbeéli!

Így jártak az asszonyok Bubuval. Arra gondolni sem merek, mi lett volna, ha Totó fekszik ott a sárban és nem Bubu. Vagy, ami még borzasztóbb, mi lett volna, ha mindketten ott feküdtek volna egymás mellett? Akkor vajon hogyan történt volna? Melyiküket azonosították volna először? És melyiküket másodjára? Mindkettőjüket megnézték volna a fiatalasszonyok, vagy csak egyiküket? És ki lett volna az az egyik?
Ne agyaljunk rajta, sztem soha nem tudjuk meg, mi lett volna, ha nem úgy lett volna, ahogy lett!

(Szekszárdon születtem színésznőt szerettem, a színésznő elhagyott, kopjatok le cowboyok.)