2022. novemberében honlapunk teljes felújításán dolgozunk, eközben előfordulhatnak hibajelzések, rossz megjelenések, kisebb kimaradások. A kellemetlenségért előre is elnézést kérünk, igyekszünk minél hamarabb befejezni a munkálatokat.

HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 33

Tagok összesen: 1952

Írás összesen: 53197

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2022-12-06 09:07:01

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: Koós AttilaFeltöltés dátuma: 2009-03-14

Székely királyfi 8 (Márcziusi testamentom)




Kaszálni indult aznap a tavaszi szél a réteken, de csak engem talált. Nem bántott az éngöm, csak permetet szórt a szemeimbe. Jól van az. De az már nehezen, hogy nem voltam hét évös sem, és én magyarázzam meg a világ dolgait az Istennek. Mert bizony, valamit nagyon félreértett a világ, amikor lopni kűdte a cigánygyereket, az apját meg vigyorogni a kocsmafalra. Mer az én játszótársam biz inkább evett velem fövet, mint csórt húst odahaza. Szóval, egy délelőtt igen egyedül maradtam a kukoricás partján, kis kormos pajtásom csak késve jött, de mint aki szekeret húz a hátán. Húzott azon az apja, de nótát, ami nekem se tetszett. Hogy megvígasztaljam, megmutattam neki az én hátamat - jól járt este a kutacs - összevigyorogtunk, de csak láttam, hogy eszi a bánat azt a csuda fekete pofáját.
Jó neked, te magyar vagy - na, erre orromba szállt az Isten lehellete, hogy csak úgy prüszköltem a cifra hiszekegyet...de nem ütött agyon ménykű, nem sorvadtam rögtön gombává, hát gondolkodni merészeltem, tán melyikünknek van igaza.
- Ide figyelj, te tótágas! Ugyan szólj már rám: látod fenn azt a felhőt, ami olyan, mint egy vitorlás?
- látom...
- hát a fű torzsa töri a segged?
- zúz, a fene ami mögeszi...
- hát a gyomrod harangozik-é má?
- jó delet mutat az istendta... - de erre má vigyorog, mert igen szépen integetnek felénk az édes húsú gyümölcsök a felhőkből.
- na. - Rám néz, mint akit befizettek a búcsúba és pénzt kér tőle a jegyes.
- Mi na?
- hát akkor most én vagyok a cigány, vagy te a magyar?
- dikk - mondja - má te megint valami könyvet olvasol...de hülye betűid vannak neked, te attila...
- azok nem az én betűim, testérem az Úrban, hanem a Tizenkét Pont.
Nézz, oldalra hajtott fejjel, mer a testében még szorgosan jár a fájdalom, és nagy bogár szemekkel néz hülyének - jól teszi, szíve rajta...legalább mögmagyarázhatom egy nálam képzettlenebb léleknek a világ titkait.
- Március 15.- én feltámadott a tenger. A népek tengere. Itt. Itthon. És olyan gyerekek vezették a népet, mint mi. Az apáink voltak.
Olyan rémült arcot vágott, mintha bírája lennék:
- apám nem volt ott, esküszöm! má csak érzem...
Na, nesze neked kultúrális forradalom...
- Ide figyelj, te kopaszlelkű...egyszer régön a szegények megsokallták a nyomort, meg az urak mérhetetlen hatalmaskodását, meg az idegenek nyomorgatását és azt mondták: szabadok vagyunk!
...néz rám a pulya, ma már látom, milyen lélek volt benne. Egy évre elvitte a torokgyík. Az éngöm is megkóstolt, de pénze talált lenni a lelkemre a papómnak...amannak nem volt. Faluhelyen nem dráma az ilyesmi, nem kirakatba való - de a gyermek lelke cipeli, mint az együtt látott csillagokat.

Nyomorgattuk egymást szép szavakban még, nap nap után, mint virágok egy kertben: kinek súlyosabb az illata. Sosem termett tövis egymás szirmaira. De köztünk lappangott valami fertő, valami vész: az idő változtatni fog. Nem a rét változik, nem a felénk feszülő égbolt és nem nő másként alattunk a fű...hanem a hátunkon változnak az égő fájdalmak. Mikor a test, a bőr szégyelli majd a csontot és az izmot, amely mellém hozza a másikat, mikor a dícséret a gyalázó szót jutalmazza és a pofonok a jó szóra csendülnek a cigánysoron, a paraszt udvarokon.
Távol egymástól, s még távolabb Istentől: hány pont kellene megrajzolni az Ember kontúrját, aki nem árt?

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Regisztrált:
2006-01-24
Összes értékelés:
512
Időpont: 2009-03-18 13:07:53

Jo izu magyar beszed, a tema pedig nagyon komoly. Csodalatosan tudsz irni.

Legutóbb történt

Hayal alkotást töltött fel Villanás címmel a várólistára

Tóni bejegyzést írt a(z) Joseph von Eichendorff: Sehnsucht / Vágyakozás című alkotáshoz

jerrynostro bejegyzést írt a(z) Egy kurtizán vallomása című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Egy kurtizán vallomása című alkotáshoz

Kankalin alkotást töltött fel Talantelen címmel

Kankalin bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Karácsonyi béke címmel a várólistára

dpanka bejegyzést írt a(z) Átíratok /haikuk, Pilinszky János verseire/ című alkotáshoz

Rozán Eszter bejegyzést írt a(z) Hullám sodorta álmok című alkotáshoz

Bödön alkotást töltött fel A lajtorja 152. címmel

Ginko alkotást töltött fel Kék balerina címmel a várólistára

Ginko bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

Ginko bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

Bödön bejegyzést írt a(z) Hullám sodorta álmok című alkotáshoz

Rozán Eszter alkotást töltött fel Hullám sodorta álmok címmel

Tóni alkotást töltött fel Juhász Gyula: Szabadka / Szabadka címmel

szilkati alkotást töltött fel Egy kurtizán vallomása címmel

Kankalin bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

mandolinos alkotást töltött fel Andrej Orlov: Chagall a várost rótta épp... címmel a várólistára

Rozán Eszter alkotást töltött fel Hullám sodorta álmok címmel

szilkati bejegyzést írt a(z) Elidegenülés című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Elrejtőzve című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Elrejtőzve című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Elrejtőzve címmel

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 151. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 151. című alkotáshoz

Bödön alkotást töltött fel A lajtorja 151. címmel

Tasnádi Rita bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2022