ÚJ HONLAPUNK IDE KATTINTVA ÉRHETŐ EL!

Gárdonyi Géza az Egri csillagok című híres regényéből ki ne ismerné Eger vár védőinek több hetes hősies harcát Ali és Ahmed pasák egyesített hadserege ellen. Eger vár védői Dobó István és Bornemissza Gergely vezetésével 1552-ben az egész Európa csodálatára történelmet írtak. A vár két ezer védője a negyvenszeres túlerő ellenére nem hátrált meg, a török hadsereg hatalmas veszteségek mellett öthetes véres ostrom után fel kellett hagyjon a vár elfoglalásának tervével. Dobó István és a vár elszánt csillagai a várat nem adták fel, hanem hősies harcok árán megvédték. Eger vár története Szent István királyunk uralkodása idején kezdődött. Egerben Szent István 1001-1009 között tíz püspökséget alapított, amelynek területe egészen a Kárpátokig terjedt. A püspökség védelmére 1248-tól kővár építésébe kezdtek, a kővár mellé az elpusztult román stílusú templom helyére gótikus templomot, majd késő gótikus katedrálist építettek. Eger Szent István korától napjainkig püspöki székhely, habár a püspöki székhely védelmére, egy kővár építésére Lambert püspök már 1248-ban engedélyt kap a királytól, Eger várát, mint hadászati építményt írásos bizonyíték csak 1363-ban említi először. Habár Eger vára felépült a XIV. században mégis a vár falain kívül állt a Székesegyház, a Szent István templom és a püspöki palota a középkori várépítésnek megfelelően a várat nehezen megmászható magas fallal építették, a vár a későbbi századok szükségleteknek megfelelően több átépítésen ment át. A várban kiépült püspöki székhely a virágkorát a XV. században, a reneszánsz korában élte. A XVI. században a török hódítások Magyarországot is elérté, ennek az ország fővárosa is áldozatul esett. Ennek egyik fő oka az volt, hogy a korszerűsített ágyúk és lőfegyverek fejlődése miatt a régebb épített várak, már könnyen lerombolhatók és bevehetők voltak. Az egri vár sem tartott lépést, ezeknek a fegyvereknek a fejlődésével emiatt erődítmény rendszere a mohácsi csata idejére meglehetősen elavult volt. A mohácsi csatavesztés után az egri vár a püspök birtokával együtt Perényi kezére került.. Eger Magyarország ősi, műemlékekben gazdag városa. Mátra és a Bükk hegység között folyó Eger patak völgyében húzódó dombvidéken fekszik. Nevének eredetét a mai napig homály fedi, de két feltevés is létezik. Az egyik legvalószínűbb, hogy nevét az Eger patak mocsaras partján egykor gazdagon megtelepedett egerfa (égerfa) erdőkről kapta. A másik elmélet szerint Eger nevét az ager, ami magyarul földet jelent latin szóból kapta, amit megerősít az a tény, hogy a XI-XII. században latinosok vallon eredetű telepesek költöztek a vidékre. Eger várának leghíresebb kapitányát. Dobó Istvánt 1548-ban nevezték ki az egri vár élére. . Dobó István, az 1548-1552 közötti időt a vár korszerűsítésére, kibővítésére és megerősítésére használta fel A törökök 1552-ben fordultak Magyarország egyik legjobban megerősített és legnagyobb vára, Eger ellen,. Az 1552-es török ostromkor megrongálódott várat a következő években helyreállították, és az oldalozó ágyúzásra alkalmasabb úgynevezett füles bástyákkal erősítették meg. Az 1573-tól 1583-ig folyó munkálatokban Ottacio Baldigara olasz várépítész vezetésével elkészül a földalatti folyosó rendszer is. 1596-ban a török újból megrohamozta Eger várát, sajnos a több nemzetiségű védősereg a várat egy hetes gyenge ellenállás után feladta. Így Eger vára 1596-ban törökök kezére került, és Eger várában szinte száz évig a török pasák parancsoltak. A vár visszafoglalására 1687-ben került sor, de nem fegyveres harccal, hanem a várat megszálló török sereg hosszas kiéheztetésével. Az egri vár szerepe ezután rohamosan csökkent, és ezért a császári haditanács felrobbantatta a vár, külső véd művét. Az egri vár még kisebb szerepeket kapott az 1703-1711 között zajló II. Rákóczi Ferenc fejedelem által vezetett szabadság harcban. Az egri vár történetének érdekessége, hogy itt szolgált néhány évig Balassi Bálint európai hírű költőnk, aki verseiben megénekelte a végvári vitézek életét. 1688-ban a vár felszabadulása után I. Lipót szabad királyi városnak nyilvánította. Ez azt jelentette, hogy mentesült a földesúri és az egyházi terhek alól. A szabad királyi városi állapot csak 1695-ig tartott, mert a visszatelepülő Fenessy György püspök az uralkodótól visszaszerezte a város korábbi jogállását. A Rákóczi szabadságharc idején (1703-1711) a város a felszabadult országrész központja volt, II Rákóczi Ferenc fejedelem, többször tartózkodott a várban és egyben főhadiszállása is volt. 1705-bne Egerben készítették az első magyar hírlapot, az Igazmondó Merkuriust. A XVIII. század Eger fejlődésnek jelentős időszaka volt, Eger püspökei Bárczy Ferenc és Eszterházi Károly kialakították Eger ma is látható barokk városképét. A barokk épületek közül a leglátványosabb: a líceum ( ma Esterházy Károly Tanárképző főiskola épülete), a minorita templom, a kisprépost és a nagyprépost palota, a vármegye háza, s a szerb /rác/ templom. A lakósság szám is ugrásszerűen megnövekedett, míg 1866-ban csak 1200 fő volt, 1887-bemmár meghaladta a 17000 főt. Eger a XVIII. században mindjobban iskolaváros és kulturális központ lett, 1700-ban Telekessy Istán papnevelő intézetet hozott létre, 1740-ben Foglár György kanonok, jogi iskolát alapított, 1754-ben Barkóczy püspök bölcseleti iskolával bővítette Eger városának iskola hálózatát 1769-ben, Egerben Markor Ferenc irányításával megnyílt az ország első orvosi iskolája, sajnos ez az orvosi egyetem csak 1775-ig működött, mert az uralkodó megszüntette. Az 1825 és 1849-ig tartó reformkor Eger történetében is maradandó nyomokat hagyott, Eger felszabadult az egyház gazdasági hatalma alól, mert a város megváltotta a kilenced fizetését 50 ezer forintért. Pyrker László János akkori püspök képtárat hozott létre, amit 1848-ban a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozott. Pyrker ajándéka képezte alapját az 1990-ban megnyitott Szépművészeti Múzeum anyagának. Ugyancsak Pyrker nevéhez fűződik az első magyar nyelvű tanító képző létrehozása is. Az egri vár ma védett műemlék, amelyben a Dobó István vármúzeum működik. Az állandó kiállításon mutatják be a vár történetét, földalatti erődrendszerét a középkori büntetési módokat és eszközeit. A kőtárban megtekinthetők az elpusztult katedrálisok maradványai, a hősök termében Dobó István márvány síremlékének fedőlapja. A várban található az Egri Képtár Magyarország egyik jelentős képzőművészeti gyűjteménye, amelyben németalföldi itáliai, osztrák magyar festményeket őriznek. Eger városa az egri várral, Magyarország egyik legszebb, legősibb, kulturális és történelmi eseményekben leggazdagabb a bel és külföldi turisták leglátogatottabb, legkedveltebb városa.